Kátai István József (1950-)
okl. gépészmérnök termelési rendszer szakon, okl. gazdasági mérnök, okl. könyvvizsgáló
1950. szeptember. 2-án születtem a pest megyei Pereg községben. A Szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségiztem. Sorkatonai szolgálatot követően 1971-ben kezdtem meg tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetem, Gépészmérnöki Kar vegyipari gépész szakán. 1973-ban átiratkoztam az újonnan megalakult termelési rendszer szakra. 1978-ban kapcsolódtam be a gazdasági mérnökképzésbe. 1985-től kétéves külkereskedelmi felsőfokú áruforgalmi szakképzésben vettem részt. 1996. évtől könyvvizsgáló tanulmányokba fogtam. A tanulmányaim során okleveles gépészmérnök, okleveles gazdasági mérnök, PL-I OPT programozói szakvizsga, külkereskedelmi felsőfokú áruforgalmi szakvizsga, okleveles könyvvizsgáló képesítéseket szereztem.
1976. évtől, pályakezdőként a Finomkerámiaipari Művek központjának szervezőjeként kezdtem dolgozni. Mányoki István személyében kiváló vezető és szakmai egyéniség kormányozta a szellemi munkába való beilleszkedésemet. Egy egész iparágat átfogó (építőanyag ipar) szellemi műhelymunkába kapcsolódhattam be. Évente 3-4, többnapos szakmai tapasztalatcsere sorozat tette lehetővé a szervezés- és vezetés tudomány elméletének és folyó gyakorlatának megélését. Magam is, az ő adjutánsaként három ilyen esemény előkészítője lehettem (multimoment filmtechnikai munkamérések, minőségszabályozás, vezetői léptékű működésszabályozás). Itt sajátítottam el a munkamérés módszereit, a munka hatékonyság növelésének szemléletét. Itt váltam rendszerszervezővé és ügyvitelszervezővé. Nagy hatást tett rám az információs rendszerek adat szinten való megkomponálásának élménye. A minőségszabályozás és a termék értékelemzés hőskorát volt alkalmam megélni, megtanultam módszereit és tanújává váltam rohamos fejlődésének.
1978-ban, mesterem nyugdíjba menetelekor a Fővárosi Gázműveknél folytattam pályámat. Dr. Vida Miklós műszaki vezérigazgató helyettes műszaki titkáraként bekapcsolódtam a Főváros egységes számítógépes közműnyilvántartásának rendszerszervezési munkálataiba. Mai szóhasználattal élve, a program projektvezetője a FŐINFORM Vállalat volt. A Főváros összes közmű cégéből felállított csapat tagjaként végeztük rendszerszervezési munkáinkat. Az elképzelések digitális térképezési technológiára alapultak. Mivel ez akkoriban féltett csúcstechnológiának számított, nagyon nehézkesen haladt a beszerzése. Végül is a tervek elkészültekor világossá vált, hogy az alaptechnológia akkori árán a projekt finanszírozhatatlanná vált a Főváros számára. Bizony, a ma közönséges digitális térképészet akkor még megszerezhetetlennek bizonyult. Sajnos a közműnyilvántartás az óta is megoldatlan. Talán érdemes lenne leporolni ezeket a terveket.
1979-ben a Műszéntermelő Vállalatnál vállaltam független szervezői állást. Vonzott a különleges ipar iránti kíváncsiság, s a „minden szombat szabad” lehetősége. Ez a cég volt a grafit ipar, az aktív szén gyártás és a finom porkohászat fellegvára (Ma is megvan!) Termékskálája: áramszedők grafit csúszó felületei, villamos forgógépek szén-, bronz- és ezüst keféi, gázálarcok és víztisztítók aktív szenei, porózus önkenő csapágyak, porózus folyadék és gázszűrők, és ezer aprócikk. Termelés finomprogramozással, vezetői léptékű működésszabályozással foglalkoztam, valamint minden egyébbel, ami senkihez sem tartozott.
Az 1980-as évben a Tégla és Cserépipari Tröszt szervezési osztályvezetője lettem. Irányításom alá tartoztak a tagvállalatok szervezési osztályai és a tröszt egészének szervezési tevékenysége. Évente átlagosan 20-25 multimoment filmtechnikai munkamérés és munkatevékenység racionalizálás, ezek kísérőjeként ergonómiai vizsgálatok zajlottak (zajvizsgálat, megvilágítás mérések, rezgés ártalom mérések, por mérés, hőérzet vizsgálatok, pszichikai klíma elemzések, munkahelyi komfort elemzések, munkahelyi ártalmak megszüntetése vagy mérséklése). Fontos vívmány volt a technológiák modern rendszerű dokumentálásának megoldása. Számítógépesítési feladatok és vezetői működésszabályozás színesítették a tevékenységi palettát. Ekkor kezdtem el –pedagógiai vénám indíttatása szerint- a belső képzésekben való erős szerepvállalást. Azóta szinte rendszeresen rám találnak a munkatársaim vagy időnként ügyfelek szakembereinek speciális szakismeretekre való elméleti és gyakorlati oktatási feladatai. A filmtechnika birtokában vállalkoztunk kollegáimmal a trösztbeli kulturális események filmezésével, környezetvédelmi célú rekultivációk –időnként többnyelvű- filmeken való bemutatásával, népszerűsítésével a tröszti vezetés igényei szerint.
Az 1984. év során a HUNGAROTEX Textilkülkereskedelmi Vállalat szervezési osztályvezetői állásába igazoltam át. Kül- és nagykereskedelem számviteli-, pénzügyi-, munkaügyi-, üzleti szabályozása; gépberuházási lízing tevékenység kialakítása és szabályozása, a külföldi kereskedelmi ügynökségek tevékenységének ellenőrzése; ipari cég- és kereskedőház alapítások lebonyolítása jelentette tevékenységem lényegét. Ez utóbbi kategóriákból, mint érdekességet példaként említeném a SANCELLA Hungary Kft., mint első hazai papírpelenka gyártó megalapítását, vagy a Quelle céggel együttműködésben az első hazai csomagküldő ún. Forrás Áruház létrehozását. A különleges külkereskedelmi ügyletek, a különleges fizetési módszerek és a deviza forgalom megismerése rendkívül lelkesítő szakmai élmény volt számomra, mindemellett a jelenlegi banki gyakorlatomban is nagy hasznát látom e tapasztalatoknak.
1986-ban a Dömsödi Dózsa MgTsz-ben számítástechnikai tanácsadói munkakört vállaltam. Alap feladatom volt a szövetkezet ügyvitelének személyi számítógépek hálózatára alapozott korszerűsítése. Nagyszerű volt az ott dolgozó jól képzett és természetesen intelligens emberekkel végzett közös és sikerekben gazdag alkotó munka. Különleges életélményem egy olyan kontrolling és érdekeltségi rendszer szemem láttára történt felépülése és kiváló működése, amelyhez fogható színvonalat a még ma legdivatosabb SAP rendszer sem képes elérni. A szövetkezet kiterjedt országos kis- és nagykereskedelmi- valamint vendéglátó ipari hálózattal, negyven körüli komoly ipari üzemmel, és a mezőgazdaság minden ágazatával rendelkezett, s négyezer főt meghaladó foglalkoztatottal dolgozott. Ezen túl alvállalkozók kiterjedt körére is épített. Kereskedelmi elszámoltatások kialakítása és szabályozása; szövetkezeti vagyonjegyrendszer kialakítása; pénzügyi lízingek lebonyolítása; belső és külső vállalkozások alapításának szabályozása egészítette ki tevékenységemet. Napjainkra már nyoma sincsen ennek a pezsgő gazdasági életnek. A szövetkezet sorsát megpecsételte a rendszerváltást követően elszabadult vezetői mohóság. Négy részre osztották fel. A fizikai és számviteli vagyonfelosztás küzdelmeit végigharcolva, utolsó közgazdaként távoztam a süllyedő hajóról. A kataklizmából mindazokat kimentettem, akiket a négy év során megtanítottam a modern számítógépes munkavégzésre. Ők ma mind családfenntartók, mert erre a tudásukra önálló egzisztenciákat tudtak alapítani. Talán ezt tekinthetem életem fő művének. Nagyon büszke vagyok rá, mert a véletlen találkozások alkalmával mindig visszaigazolódik az érintettek irántam érzett szeretete és megbecsülése.
1990. második felében az ÉPTEK Vállalatnál számítástechnikai osztályvezetőként nagy- és kiskereskedelmi áruforgalmi rendszer létrehozása és üzemeltetése feladatkörét vettem át. Nagyon jól éreztem magam ebben a munkakörben, mert az akkori idők léptékében nagy hardver és szoftver beruházási büdzsével rendelkeztem, s ez igen jó alkotási lehetőségeket biztosított. Sajnos utolérte kenyéradó cégemet a spontán privatizáció tornádója. A kulcspozícióban levő „bennfentes” személyek érdekellentétei és szeszélyei vették át az irányítást. A kataklizma romjai ma is megtekinthetők, s nem túl felemelőek.
1991-ben Ráckeve város Önkormányzata alkalmazásában egy „zöldmezős” egészségügyi beruházás üzemeltetői műszaki átvétele és üzembe helyezése; a szakorvosi rendelőintézet szervezetének felállítása, számviteli és pénzügyi számítógépes elszámolásainak kialakítása és szabályozása volt a feladatom. Különleges élmény volt az egészségügy ellentmondásokkal terhelt világát belülről megismernem. Sajnos ez irányú ismereteim ma sem avultak el. 1991. végén a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél (K&H) felajánlották a Bankfejlesztési Osztály vezető helyettesi posztját. Újfent úttörő szakterületen találtam magamat. A hitelintézeteknél még akkor teljesen ismeretlen volt termékekben gondolkodni. Az első komolyabb feladat a teljesen újdonság számba menő bankkártya „termékké gyúrása”. Ezután következtek a pénzforgalom, a devizahitelezés, treasury területei. A két utóbbi megint csak teljesen új fejleménye volt ekkor a bankrendszer fejlődésének. Rövidesen teljes körű bankszakmai áttekintés birtokába kerültem. Szakértelmemet egyre többször igényelték a kiemelt vagy stratégiai ügyfelek referensei. Az egyik ilyen ügyfél szorgalmazta, hogy floppyn szeretné beadni a megbízásait, mivelhogy fölöttébb unja azok kinyomtatását. A feladat megoldása során jött az ötlet, hogy számítógépes terminált kellene hozzá kihelyezni. Ezzel megszületett az ügyfélterminál koncepció.
Ennek professzionális megvalósítása már az OTP Banknál kezdődött meg 1994. év második felében, ahol is Pénzforgalmi osztályvezető helyettesként folytattam munkámat. Fontos induló munka volt még a deviza törvény bevezetésével kapcsolatos egyes feladatok ellátása (forint konvertibilitás), a Magyar Posta új készpénzforgalmi rendszeréhez csatlakozás munkálatai, az egységes bankszámlaszám adaptációja. Munkám főként az elektronikus banktechnológiák, elektronikus banki ügyfélkiszolgálás kifejlesztése, fejlesztése és üzleti-számviteli szabályozása szakterületeihez köt (bankkártya; mobil-, office-, home banking; cash-management; cash-pooling; interest-pooling; balance-pooling). Foglalkozom még banki szolgáltatások és termékek fejlesztésével és szabályozásával; pénzforgalom és számlavezetés szabályozással; bankszakmai tanácsadás ügyfelek és fiókhálózat részére való nyújtásával; stratégiai ügyfelek egyedi kiszolgálásával; bankszakemberek belső képzésével. Folyamatos tevékenységem rendkívüli helyzetekben üzletmenet folytonosság biztosításának problémakörével foglalkozás, s a célra alkalmas tervek kidolgozása.
Közjátékként néhányszor előfordult gyakorlatomban a banki munkaügyi és személyügyi tevékenység fejlesztésének és szabályozásának témaköre is, leginkább külső tanácsadók tevékenységében közreműködés keretében. Tapasztalataim szerint, nem tudtak meghonosodni az igazán hatékony megoldások a munkaerő minőségének és érdekeltségének nem megfelelő felfogásban való szemlélése miatt. Ezen a területen biztosan nem életképesek a félmegoldások, a humánumot és az emberi értékeket, a normális életmenetet és életvezetést lehetetlenné tevő, az ember biztonság utáni vágyát semmibe vevő módszerek. A részvényesi érték maximalizálásának célját hangoztatva bizony előfordulhat, hogy pillanatnyi vagy rövid időtávú szép mutatók produkálását követően a részvényesek éppen azáltal lesznek kifosztva, hogy féleszű megoldásokkal szétkergetik az értékteremtő emberi csoportosulásokat, rideg versenyeztetéssel felbomlasztják a csoportdinamika előnyeit hordozó munkahelyi közösségeket vagy csak egyszerűen olcsó, de kvalifikálatlan személyekre cserélik ki az embereket.
Társasági ember vagyok. Szenvedélyem a társadalmi és szakmai önszerveződések elősegítése, műkedvelők művészeti tevékenységének támogatása, környezet- és településszépítés, önkormányzati szerepvállalások, művészettörténet, tudománytörténet, helytörténet, néphagyomány, közgazdaságtudomány mai úttörői munkásságának követése, pénzügytörténet, pénztörténet, pénzelmélet, pénzügyi-befektetési modellek, banktörténet, politikai gazdaságtan, szellemtörténet, ősnépek és ősnyelvek világa, barkácsolás, kertészet- és szőlészkedés, a modern ember egészségének megőrzése és ennek főbb rendszer összefüggései. Meggyőződésemmé vált, hogy a pszichológia tudománya a XXI. század csúcstechnológiáit termelte ki, ez a század ezek körül szerveződik meg. Kimeríthetetlenül gazdag eredményeit és persze a belőlük fakadó manipulációkat próbálom, legalább érdeklődőként, figyelemmel kísérni. Egyrészről nagyon izgalmasak a tömeglélektan érdekességei, de ennél még fontosabbnak tartom a személyes önfejlődésre, önépítésre vonatkozó vívmányokat. Ez utóbbiak hordozzák magukban a személyes autonómia olyan magas fokozatainak a lehetőségét, mely már manapság is milliós kulturált tömegeket érint. Ez a tudományterület tartogat számunkra –véleményem szerint- meglepő és előre mutató fordulatokat az emberi fejlődésben. Ezekre a szakmánknak, mint „szervezési résztechnikák”-ra kellene építenie. Fontos fejlemény még számomra a hálózatok tudományának kibontakozása (emberi hálózatok, internet, minden önszerveződő hálózat: például az élő rendszerek).
Krisztusi korban megházasodtam. Feleségemmel öt gyermekünk van.
