Farkas Jànos

 Farkas János (1933-2016)

szociológus, filozófus, 

az MTA szociológiai tudományok doktora ( MTA, 1980).

Az ELTE Lenin Intézetében filozófia–logika szakos tanári oklevelet szerzett (1957), az ELTE BTK-n filozófiából doktorált (1960), a filozófiai tudományok kandidátusa (Moszkva, 1967; honosítva: Bp., 1968), a szociológiai tudományok doktora (1980). – A Veszprémi Vegyipari Egyetem Marxizmus–Leninizmus Tanszék gyakornoka (1957–1958), tanársegéde (1958–1962), egyetemi adjunktusa és a filozófiai szakcsoport vezetője (1962–1967), docense (1967–1969), az MTA Szociológiai Intézet igazgatóhelyettese (1969–1973), osztályvezetője (1975–1980), tudományos tanácsadója (1980-tól). A BME c. egyetemi docense (1971–1981), c. egyetemi tanára (1981–1985), a Természet- és Társadalomtud. Kar, ill. Gazdaság- és Társadalomtud. Kar Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézet Szociológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára (1985–1998), kutatócsoport-vezető egyetemi tanára (1998-tól). Professzor Emeritus (2003), SOTE Testnevelési Egyetem Doktori Iskola tanára (2007), Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar c. egyetemi tanára (2008), Budapesti Corvinus Közgazdasági Egyetem Doktori Tanácsának tagja (2008), A moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa (1964–1967), a London School of Economics vendégkutatója (1974). – Tudományszociológiával foglalkozik, a tudomány és az ipar kapcsolatának társadalmi feltételeit vizsgálja. – A Nemzetközi Szociológiai Társaság Tudományszociológiai Kutatási Bizottságának elnöke (1982–1986), a Nemzetközi Tudománypolitikai Bizottság vezetőségi tagja. A MTESZ Társadalomelméleti Bizottság elnöke (1970–1971), a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, az MTA közgyűlési képviselője (1994–1997), az MTA Szociológiai Bizottsága, a Magyar Akkreditációs Bizottság Szociológiai Albizottság tagja. – Nemzetközi Társadalomtudományi Díj (1989), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1993). Doctor Honoris Causa (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (2008)

F. m.: A speciális és általános relativitáselmélet tér és idõ felfogásának filozófiai problémái. Egyetemi doktori értekezés. (Bp., 1960); A modern tudományok osztályozásának és rendszerezésének filozófiai problémái. Kandidátusi értekezés orosz nyelven. (Moszkva, 1967); Ötlettől a megvalósulásig. A kutatási eredmények alkalmazásának társadalmi–szervezeti–személyi feltételei a vegyiparban. (Bp., 1974); A kutatás-fejlesztési tevékenység szociológiája; A műszaki fejlesztés szociológiai kérdései. (Bp., 1975); A tudomány és az ipar kapcsolatának társadalmi feltételei hazánkban. Empirikus kutatásszociológiai vizsgálatok tanulságai. Doktori értekezés. (Bp., 1979); A tudomány erőforrásai. (Bp., 1981); A modern tudomány szerkezete. (Bp., 1981); A tudomány társadalmi lényege. (Bp., 1982); A technikai fejlődés társadalmi környezete. (Bp., 1983); A társadalmi megújulás erőforrásai. (Bp., 1985); A tudományelmélet alapjai. (Bp., 1988); A „szürke zóna”. Szakértők az államszocializmusban. (Bp., 1992); Pörlekedő tudáselméletek. (Bp., 1994); Bevezetés a környezetszociológiába. (Bp., 1994); Környezetszociológia. (Veszprém, 1997); Település- és városszociológia. (Bp., 1998); Tudás és cselekvés. (Bp., 1998); Tézisek az Információs Társadalomról. (Társszerzőkkel).(Bp., 2000). Információs vagy tudástársadalom? (Bp. 2002), Knowledge Deficit and Knowledge Society (Bp. 2004), A tudástársadalom átalakulásának történeti mintái (Bp. 2006).