5. Fejezet: A TUDÁSKÖZÖSSÉG

 

Ladó László (1919-2007)

QR KÓD: IPARI ÜZEMGAZDASÁGTAN TANSZÉK TUDÁSKÖZÖSSÉGE (2023): https://bmetudaskozosseg.blogspot.com

Agárdi György (1955-)

okl. gépészmérnök, termelési rendszer szakon (BME, 1979), okl. informatikai rendszerszervező (SZÁMALK,1989)

Az egyik, ami legmélyebben bevésődött egyetemi tanulmányaim során az mechanika professzorom mondása volt: „Az emberekkel nem az a probléma, hogy nem tudnak dolgokat, hanem az, hogy amit tudnak az nem úgy van.” Ez a gondolat velem maradt és folyamatos tanulásra, a dolgok mélyebb megértésére ösztönöz. Akkoriban kezdett érlelődni bennem, hogy elsősorban valamilyen területen elismert szakértő szeretnék lenni.

1979-ben folyamatszervezőként helyezkedtem el az egykori BHG-nál és 13 évet töltöttem ott a Kádár korszak politikai és kulturális környezetében, egy orosz piacra termelő nagyüzemben, a számítástechnika rohamos elterjedésének kezdeti időszakában. Megszereztem második diplomámat számítástechnikai ismeretekből, egyre nagyobb feladatokat kaptam, és hamarosan a számítógépes termelésirányítási rendszerek szakértőjévé váltam. Rendszereket terveztem és vezettem be, programoztam, tanítottam és kisebb csapatokat vezettem. Miközben sokat dolgoztam külföldi tanácsadókkal megtetszett nekem ez a szerep. Vonzott a projektek változatossága, a különböző vállalatok eltérő problémáinak megismerése, a konzultáns cégek módszeres közelítése és a tanácsadók speciális tudása, nem utolsó sorban az utazás lehetősége.

Az 1989-es rendszerváltás és a nagyvállalat összeomlása új lehetőségeket hozott számomra. Angliai szakértőkkel végzett munkám során nyelvtudásom is fejlődött, így módomban állt nemzetközi csapatokban dolgozni és külföldi tanácsadói, oktatói megbízásokat is elvállalni. Végre utazhattam is. Személyesen szerezhettem tapasztalatokat például a Szovjetunió összeomlásáról. A Gorbacsov elleni puccskísérlet idején 1991 augusztusában, épp Moszkvában dolgoztam egy finommechanikai gyár termelésirányítási rendszerének bevezetésén.

A gyorsan átalakuló új világban a vállalatok első sorban a pénzügyi rendszerekbe invesztáltak, így inkább projekt vezetői képességeimet tudtam értékesíteni. 1994-ben projektvezetőként csatlakoztam a Hewlett-Packard frissen alakult tanácsadói részlegéhez. Igyekeztem a HP képességeit fővállalkozású rendszer bevezetésekben értékesíteni és ez néhány éven belül sikerült is, amiben nem kis szerepe volt az SAP vállalat irányítási rendszer óriási népszerűségének és az erős HP-SAP partnerkapcsolatoknak.

1999-től már a HP Kelet-Európa régió ületfejlesztési vezetőjeként dolgoztam a Magyarországon sikeres üzleti modell elterjesztésén. Akkoriban a régió magában foglalta Svájctól Oroszországig Európa nagy részét és valami oknál fogva Dél-Afrikát is. Utazhattam is, nem is keveset.

2002-től a HP Magyarország tanácsadói üzletág vezetője lettem. Ettől azt reméltem, hogy több lesz a hozzáadott értékem a szerződések elnyerésében és a projektek lebonyolításában. Átéltem több nagy szervezeti változást, leépítéseket és akvizíciókat, egészen a HP és a Digital 2002. évi egyesüléséig, amikor új pályát kellett keresnem.

Ez az időszak a telekommunikációs hálózatok fejlődésének köszönhetően az IT szervezetek kiszervezések tömeges elterjedését hozta magával a nyugati nagyvállalatoknál. A szabványosítás lehetősége, az adatközpontok centralizációja, a feltörekvő szerver konszolidációs technológiák és a szolgáltatási kultúra elterjedése mind vonzóbbá tették a hatalmasra nőtt és drága munkavállalókkal zsúfolt IT szervezetek kiszervezését.

A trend elérte Nyugat-Európát is és a HP elhatározta, hogy egy válogatott szakértői csapatot állít össze a nagy IT outsourcing tenderek megnyerésére. Első és sokáig egyetlen kelet-európaiként csatlakozhattam ehhez a különlegesen képzett társasághoz projekt igazgatóként. Most utazhattam igazán. Átlag minden második héten hétfő reggel Ferihegyen kezdtem és oda érkeztem péntek este. Nyugat-Európában alig van ország, ahol ne vettem volna részt kisebb-nagyobb projekteken. Franciaországban az Airbus IT, Németországban és Portugáliában nagy banki ügyfelek IT szervezetének részleges-, vagy teljes kiszervezésén dolgoztunk, más országokban gyakran beugrottunk segíteni a helyi HP szervezeteket. A szerencse mellém szegődött, több nagy projektet megnyert a csapatom, így az egyre növekvő szervezetben is az elit gárdában tartottak számon.

Miközben mélyen beleástam magam az outsourcing szakmába, csatlakoztam egy másik önkéntes nemzetközi csapathoz is a cégen belül. Ezzel a kis társasággal egy hetes kommunikációs tréningeket tartottunk szerte a világban Budapesttől Sao Paulo-ig tanácsadók számára. Egy-egy ilyen workshop mindig feldobott és feltöltött energiával.

Négy év alatt ugyanakkor megtapasztaltam az utazó szakértői munka árnyoldalait is. A családomtól, gyökereimtől távol töltött időszakot egyre kevésbé kompenzálták az intelligens kollégák, a sok csillagos szállodák, a tékozlóan magas napidíjak és a repülő társaságok arany kártyái. Haza akartam jönni, hogy itt kamatoztassam, amit tanultam, annak ellenére, hogy a Kelet-Európai régióra jellemző alacsonyabb IT alkalmazotti jövedelmek ekkor még kevéssé tették üzletileg vonzóvá a kiszervezést.

A következő években a hazai cégeknél kerestem lehetőségeket és számos nagyobb korai kiszervezési projektben vállaltam kisebb-nagyobb részt különböző színekben. Néhány évet a HP Magyarország outsourcing menedzsere voltam, majd az Orange Business Services kisebb regionális csapatát vezettem, ezt követően a T-Sytems színeiben töltöttem néhány évet, majd a Magyar Telekomnál vezettem a kiszervezett szolgáltatásokat.

2015-től független szakértőként dolgozom informatikai projekteken. IT szolgáltatási folyamatokat terveztem a Telenor számára, IT stratégiát a MOL-nak, levezényeltem a GE és a Tungsram informatikai rendszereinek szétválasztását, kiszerveztem az infrastruktúra szolgáltatásokat több cégnél és vezettem informatikai rendszerek beszerzését, bevezetését. Néhány éve már nyugdíjasként tevékenykedem, de változatlan intenzitással.

Magánéletemben szerencsésnek mondhatom magam. Korán nősültem, mert szerettem volna fizikailag és szellemileg jó kondícióban élvezni ahogy a gyermekeim és az unokáim felnőnek. Harmonikus házasságom, szép karriert befutott két gyermekem és különleges tehetségekkel rendelkező hat unokám különösen sok örömet jelentenek számomra.

Amikor gyermekeink kirepültek feleségemmel a motoros utazásban találtunk közös hobbit. Utazási élményeink közzététele egyik kedvelt önkéntes tevékenységemmé vált. Igyekeztem a szabadidő hasznos eltöltésében is tanácsokat adni másoknak. A motorostura.hu honlap népszerűsége az internetre feltöltött fotóim sok milliós megtekintése azt támasztják alá, hogy talán sikerrel.

Asbóth Tibor (1928-)

okl. közgazda (MKKE,1950), Intenational European Movement Magyar Tanácsának főtitkára

A budapesti Lónyai-utcai Református Gimnáziumban érettségizett 1946-ban. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre iratkozott be, ahol Heller Farkas tanszékén asszisztenskedett. 1948-ban – a felsőoktatás átszervezésének következtében - a kar önálló egyetemmé lett, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen elnevezéssel, így ennek első végzős évfolyamában, 1950-ben iparszakos közgazdász diplomát szerzett.

Az iparban, a híradástechnika és számítástechnika ágazatban, majd 1962-től a kutatásszervezés és a tudományirányítás területén dolgozott, előbb az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban (az OMFB-ben), azután a Magyar Tudományos Akadémia apparátusában (az MTA-ban). A hatvanas és hetvenes években a hazai gazdaságirányítás reformját előkészítő, majd levezető kormánybizottságokban tevékenykedett. Közben. 1963-tól, a Budapest Műegyetemen az Ipari Üzemgazdaságtan (később Vállalatgazdasági) tanszéken másodállású adjunktusaként több, mint három évtizeden át tanította a Vállalati rendszer és gazdaságtan, illetve a Rendszer- és döntéselmélet stúdiumait.

1976-tól 2009-ig a Laxenburgban működő International Institute for Applied Systems Analysis (IIASA) magyar tagszervezetének, a Magyar Alkalmazott Rendszerelemzési Bizottságnak titkára.

1989-től 2006-ig a IIASA-Shiba Minőségi Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

1991-ben, tudományos munkássága alapján felvették az „European Academy of Scientes and Arts rendes tagjává. 

Szakirodalmi tevékenysége főként, a műszaki fejlesztésnek, a szabványosításnak gazdasági témaköreire, a minőségtervezés és menedzsment elméleti és gyakorlati kérdéseire, az alkalmazott rendszerelemzés módszereire terjedt ki, szakcikkek, egyetemi jegyzetek, tanulmányok, szakkönyvek formájában - itthon és külföldön. A közéletben 1992 óta az Intenational European Movement Magyar Tanácsának főtitkáraként tevékenykedett.

Bakacsi Gyula (1959-)

okl. közgazdász (MKKE,1983), egyetemi doktor (MKKE, 1988), az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (MTA, 1994), habil (NYME, 2013)

 

QR KÓD: BAKACSI GYULA: https://youtu.be/hyHjkvusX5o?si=kTNAgPyl8kZthdpN

Munkahelyei:

1983−1985 tudományos munkatárs az MTA-MKKE "Szocialista vállalat" Országos Távlati Tudományos Kutatási Főirány Koordinációs titkárság

1985−1990 tanársegéd az MKKE Ipari Üzemszervezési tanszékén

1990−2004 adjunktus, majd docens (1994−), tanszékvezető helyettes a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetési és szervezési tanszékén, a tanszéki "Szervezeti magatartás" projekt vezetője

2000−2002 A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Egyetempolitikai és fejlesztési rektorhelyettes

2000−2014 A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (majd Budapesti Corvinus Egyetem) Gazdálkodástani Doktori Iskolájának alapító törzstagja

2003−2016 A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karok Üzleti Tudományok Tanszékének vezetője, társult oktató

2004 u.i.:gazdasági rektorhelyettes

2004−2008 u.i.: dékánja (Csíkszereda)

2005−2013 A Budapesti Corvinus Egyetem Szervezeti magatartás tanszékének vezetője, 

2005−2013 A Vezetéstudományi Intézet igazgatóhelyettese

2008-2010 A Corvinus School of Management MBA program igazgatója

2013− Az Executive egészségügyi szakmenedzser szakirányú továbbképzési program és az Egészségügyi menedzserképzési mesterképzési program programvezetője SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjában

2014−2017 A SOTE Mentális egészségtudományok Doktori Iskola törzstagja

2014−2017 egyetemi tanár, SOTE

2015− egyetemi magántanár, Nyugat-Magyarországi Egyetem

2017− egyetemi tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar

2017− 2020 egyetemi tanár (félállású), Eötvös Loránd Tudományegyetem

2018− egyetemi magántanár, Budapesti Corvinus Egyetem

2019− alapító törzstag, programigazgató, Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola

Oktatási tapasztalat:

1983− Előadások és gyakorlatok vezetése a tanszék alaptárgyában, alternatív tárgyaiban, diploma- és doktori kurzusain, nappali (osztatlan, bachelor) képzési programokban, nappali, esti, levelező és kihelyezett tagozatokon, mérnök-közgazdászoknak és szakközgazdászoknak (magyar és angol nyelven)

1983−2013 Kurzusok a Rajk László Szakkollégiumban

1989− Előadások vállalatvezetői tanfolyamokon és képzési programokban

1991−1996 A "Vezetés-szervezés II." című alaptantárgy félév felelőse és előadója

1992−1999 A Láthatatlan Kollégium tutora

1993− 9 PhD hallgató témavezetője – közülük eredményesen védett 11 fő (Takács Sándor 2000, Bokor Attila 2000, Mármarosi András 2001, Karácsonyi András 2006, Toárniczky Andrea 2012, Csillag Sára 2012, Szőts-Kováts Klaudia 2014, Bauer Dávid 2015, Zsigmond Száva 2019 /50%/, Kassai Ákos 2022, Sárga Norbert Zétény 2023); 

1993−1996 Előadó a Controlling Akadémián

1993−2000 Oktató a BKE International Studies Center graduális és undergraduális programjain, illetve a London Business School−BKE közös MBA programján (angol nyelven)

1996- Oktató a SOTE/SE Egészségügyi Menedzser Képző Programjában (Szervezeti magatartás tantárgy)

1996− A "Szervezeti magatartás” című alaptantárgy felelőse és előadója (bachelor, master, PhD és posztgraduális programokban)

1997-2012 A BKÁE/Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi Undergrade and MBA szintű esettanulmányi versenyeire kiutazó csapatok felkészítője (33 csapat a 15 év alatt), 13csapat kísérő tanára. A 15 év alatt a Corvinust képviselő csapatok 4 első helyezést (Scotiabank International Case Competition Ivey Business School 2006 és 2011), 3 második helyet (Scotiabank International Case Competition Ivey Business School 1977 és 2009; Marschall Int'l Case Competition University of Southern California 2006), 1 harmadik helyezést (McGill Management International Case Competition 2003) értek el, és kétszer jutottak be a döntőbe (John Molson Undergraduate International CaseCompetition Concordia University 2008 és 2009)

1999, OB és OD tárgyakat tanítva vendég oktató az Assumption University ABAC Master of Management Programjának tavaszi szemeszterében (Bangkok, Thailand – angol nyelven)

2000−2014 Az évente megrendezett Országos Esettanulmány Versenyek (I-XIV) szakmai koordinátora, az elkészült 15 versenyeset szakmai konzulense

2003− 2013 A Menedzsment, az Emberi erőforrás menedzsment, valamint a Stratégiai menedzsment tárgyak előadója a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai közgazdasági Bachelor szakjain

2002−2003 A „Managing yourself & others” képzési modul felelőse a Corvinus School of Management MBA programjában, a Leading People  és a Negotiation and ConflictResolution tárgyak oktatója (angol nyelven)

2002−2003, A Mathias Corvinus Collegium Gazdálkodástudományi programjának igazgatója

2010−2014 A Budapesti Corvinus Egyetem határon túlra (Csíkszereda) kihelyezett Vezetés és szervezés mesterszakának szakfelelőse, ugyanitt a Szervezet és vezetéselmélet I-II., a Leadership és változásvezetés, a Tárgyalás-kommunikáció és Strategic International Management tárgyak tárgyfelelőse és oktatója

2013-2016 egyetemi tanár, az Egészségügyi Menedzser MSc program vezetője. A Szervezeti magatartás, Emberi erőforrás menedzsment, Mentális egészségtudományok Doktori Iskola PhD. program (4.3) törzstagja, oktatója, 2 PhD hallgató témavezetője

2013-2018 Vendégoktató a Nyugat-Magyarországi Egyetem Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás BA. Szakán, a Nemzetközi vállalati stratégiák c. tárgy oktatója

2013-2018 Vendégoktató a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Szakán, a Szervezeti magatartás c. tárgy oktatója

2013 Nemzeti és szervezeti kultúra: elmélet és kutatás Mentális egészségtudományok Doktori Iskolában

2017-2020 Félállású egyetemi tanár a Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai és Pedagógiai Karán a Vezetéspszichológia, a Vezetéselmélet/vezetéslélektan és a Tárgyalás c. MSc tárgyak oktatója

2018- egyetemi tanár a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán a Vezetés c. MSc tárgyak oktatója a Business coach programban

2018- A Széchenyi István Egyetem SzEEDS (Business Administration PhD Program in English) programban az Organizational Behavior tárgy oktatója

2018 A Miskolci Egyetem Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola programjában a Nemzeti és szervezeti kultúra: elmélet és kutatás c. tárgy oktatása

2020 A Budapesti Gazdasági Egyetem Vezetés és szervezés MSc szakának szakfelelőse, 5 tárgy (Szervezeti magatartás; Leadership, motiváció, elköteleződés; Kooperáció és konfliktusmenedzsment; Változásvezetés; Tárgyalás) tárgyfelelős

Kutatási tapasztalat:

1984−1987 A birmingham-i Aston University által koordinált a Mikro-elektronika alkalmazásának hatása a szolgáltatási szektorban (Microelectronics in the Service Sector) című, hat országra kiterjedő nemzetközi kutatási program magyar kutatócsoportjának tagja

1986−1989 Az MTA TS 1/4 OKKFT alirány-felelőse és a Vezetői magatartás kutatási témájának vezetője (több tucat magyar szervezet 2566 közép és felső szintű vezetőjére kiterjedő kérdőíves vizsgálat)

1989−1993 A változó magyar szervezetek vezetése (Managing the changing HungarianEnterprises) című magyar-amerikai kutatási program résztvevője (hat magyar jointventure szervezeti tanulási folyamatának longitudinális kérdőíves vizsgálata)

1994−2018 Country Co-Investigator (CCI) a Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness (GLOBE) Robert J. House (Wharton School) által koordinált, 62 országra kiterjedő nemzetközi kutatási programban

1995−2000 "Versenyben a világgal” kutatási program Szervezeti kultúra, emberi erőforrás menedzsment, szervezeti tanulás alprojekt-vezetője

2000−2003 Szervezeti kultúra- szervezeti tanulás (a kultúra-váltás változás menedzsmentje az ezredforduló Magyarországán) című FKFP-0310/2000 pályázat programvezetője

2003−2007 Gazda(g)ság és kultúra – a jövőorientált versenyképesség kulturális meghatározottsága (a GLOBE kutatás alapján) című OTKA T 046897 kutatás vezetője

2006, Szervezeti kultúra és leadership (menedzsment) a telekommunikációs szektorban a GLOBE kutatás alapján Magyar Telekom K+F Alap pályázat (e kutatás keretében: GLOBE‐Romania. A GLOBE kutatás kiterjesztése Romániára, 11 romániai egyetem közreműködésével)

2004-2006 Nemzeti-szervezeti kultúra és vezetési stílus (leadership) az erdélyi magyar kisebbségben című Sapientia Alapítvány – Kutatási Programok Intézete által meghirdetett és finanszírozott kutatás vezetője 

2008-2009 A szervezeti kultúra hatása a versenyképességre a székelyföldi vállalatok körében című Sapientia Alapítvány – Kutatási Programok Intézete által meghirdetett és finanszírozott kutatás vezetője 

2009-2010 Leadership gyakorlat összehasonlítása a profitorientált és non-profit intézményeknél című Sapientia Egyetemi Kutatási Program kutatás vezetője

2013-2016 ,,Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása" című TÁMOP 6.2.5/B című Kutatási Program kutatója

2013-2016 A betegbiztonságot támogató szervezeti kultúra változása a hazai akkreditációs programot tesztelő intézményekben című Kutatási Projekt kutatója

2019− Country Co-Investigator (CCI) a GLOBE 2020 Study Ali Dastmalchian † (Simon Fraser University) és Mansour Javidan (Thunderbird School of Management, Arizona State University) által koordinált, 132 országra kiterjedő nemzetközi kutatási programban

Tanácsadó tapasztalat:

1983−1995 Szervezői és tanácsadói munka a Management Kft, az IFUA Consulting KFT és a Andersson, Elffers and Felix BV tanácsadó cégek munkatársaként a következő magyar vállalatoknál: ​Budapesti Elektromos Művek (ELMÜ), DUNAFERR Rt-Dunai Vasmű, Erőmű Beruházási Vállalat (ERBE), ERDÉRT, HUNGAROCAMION, IKARUSZ, Kőbányai Gyógyszerárugyár, KURÍR Rt, Nitrokémia Rt, Országos Tűzoltó Parancsnokság, Paksi Atomerőmű Rt, Pest Megyei Műanyagipari Vállalat (PEMÜ), Pilisi Parkerdő Gazdaság, TEXÉRT.

1995−2000 A holland-magyar OD Partner International Vezetői Tanácsadó és Tréning Kft. alapítója, társtulajdonos-ügyvezetője és szenior tanácsadója/trénere. Főbb projektek: AB-AEGON, MOL Rt, Wolters Kluver

2000− A PRÍMAGÁZ Rt, a Heti Válasz, a Magyar Nemzeti Bank, az LP Solutions, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Magyar Gyógyszerészi Kamara és az Országos Mentőszolgálat, SZFE felső- és közép-vezetői szervezetfejlesztését segítő tanácsadó

Ösztöndíjak:

1988−1989 Két szemeszteres amerikai vendég kutatói ösztöndíj a Soros Alapítvány támogatásával (Johnson Graduate School of Management, Cornell University, Ithaca, NY)

1992 Másfél hónapos ösztöndíj a Harvard Business School "General Mangement" programjára a Central and Eastern European Teachers Program keretében (Harvard Business School alumnus, CEETP 1992)

1993 Öt hetes ösztöndíj a Harvard Business School "Strategic Management and Organizational Behavior" programjára a Central and Eastern European TeachersProgram keretében (Harvard Business School alumnus, CEETP 1993)

1993 Négy hetes látogatás a London Business School-on a The British Council Know HowFund Senior Faculty Award Programme támogatásával

1995 Öt hetes látogatás a London Business School-on a The British Council Know How Fund Senior Faculty Award Programme támogatásával

Kitüntetések, díjak és elismerések:

1988 Miniszteri Dicséret (Művelődési Miniszter)

1993 Bodnár Viktória Pro Sciencia aranyérmes egyetemi hallgató témavezetője (Országos Tudományos Diákköri Tanács)

1998 Jubileumi Emlékérem (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem)

2001 Imrek Viktor Pro Sciencia aranyérmes egyetemi hallgató témavezetője (Országos Tudományos Diákköri Tanács)

2002 Kenneth Rice Award for Excellence in Teaching (Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem)

2002 A „Rajk László Szakkollégium Tanára” cím

2005 Egyetemért emlékérem (Budapesti Corvinus Egyetem)

2007 Mestertanár (Országos Tudományos Diákköri Tanács)

2010 Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett

2011-2022 Mestertanár (Országos Tudományos Diákköri Tanács)

XXX. Jubileumi OTDK Emlékérem, „Az év oktatója” (Budapesti Corvinus Egyetem) Taylor Díj (VIKEK) A Magyar Érdemrend Tiszti keresztje, Máriás Antal Emlékérem (Országos Tudományos Diákköri Tanács),

Pro Facultate Oeconomica (Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar)

Balaton Károly (1951-)

okl. közgazdász (MKKE,1974), egyetemi doktor (MKKE, 1976), az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (MTA, 1987), majd doktora (MTA, 2004), habil (BKE, 1994)

Munkahelyek: 

1974-1977  rendszerszervező, Sabaria Cipőgyár, Szombathely

1977-1980  osztályvezető, Terv- és Üzemgazdasági, Sabaria Cipőgyár, Szombathely

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Ipari Üzemszervezési Tanszéken:

1980-1988 egyetemi tanársegéd

1988-1994 egyetemi adjunktus

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vezetési és Szervezési Tanszék

1994-2005 egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes

1994-1998 dékánhelyettes, Gazdálkodástudományi Kar

1994-2009 programigazgató a BKE Gazdálkodástani Doktori Program (később Doktori Iskola) 

2002-2004 egyetemi tanár, tanszékvezető-helyettes, Vezetési és Szervezési Tanszék

2005-2011 Siemens Vállalati Katedra, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

2005-2015 Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője

2006-2011 intézetigazgató helyettes, Vezetéstudományi Intézet

2009- 2011 egyetemi tanár, a révkomáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának a, a Közgazdaságtan és Menedzsment tanszék vezetője 

2009-2015 kutatóközpont vezető, Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutató Központ, Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet

2015 tanszékvezető, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Vezetéstudományi Intézet, Vezetés és Stratégia Tanszék

2011- 2015 részidős egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Vezetéstudományi Intézet, Szervezeti Magatartás Tanszék

2011-2021 egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Vezetéstudományi Intézet, Vállalkozáselmélet és Gyakorlat Doktori Iskola

Oktatás:

1977-től Részvétel a BKE Vezetési és Szervezési tanszék (illetve elődje) alaptárgyainak fejlesztésében és azok oktatásában az alapképzésben, a mérnökképzésben, a szakközgazdászképzésben és a doktori képzésben.

1990-től Részvétel a Vezetés és Szervezés c. tárgy kifejlesztésében és oktatásában

1992-től A Stratégiai menedzsment c. tárgy kifejlesztése és oktatása

1993-1999 Az Organization Behaviour and Design c. MBA tárgy kifejlesztése és oktatása magyar és angol nyelven

1995-től A Stratégiai menedzsment c. PhD tantárgy oktatása

2000-2003 Az „Organizational Change in Transforming Societies”c. tárgy kifejlesztése és oktatása angol nyelven.

2005-től A Változásvezetés c. tárgy oktatása

2006-2011 A Stratégiai menedzsment és a Szervezeti magatartás tárgyak oktatása a révkomáromi Selye János Egyetemen

2007-től A Strategy Tools c. MBA tárgy kifejlesztése és oktatása

2008-tól A Stratégiai és üzleti tervezés c. alapképzési tárgy kifejlesztése és oktatása

2017-től Management and Organization, Strategic Management, Research Methodology c. tárgyak oktatása a Miskolci Egyetemen Change Management c. tárgy kifejlesztése és oktatása a Miskolci Egyetemen

Tudományos kutatás:

1977-1985 Részvétel a “Szocialista Vállalat” c. MTA kutatási programban.

1983-1987 Részvétel és a hazai kutatások koordinálása a “Microeletronics in the Service Sector” c. nemzetközi kutatási programban.

1986-1991 Részvétel OKKFT TS-1/4. “Mikrogazdasági Kutatások” c. kutatási programban.

1988-1991 Kutatóként és társ-koordinátorként részvétel “Az elektronizáció társadalmi feltételei és következményei” c. OMFB kutatási programban.

1990-2002 Az “Organizational Change in Eastern Europe” c. kutatási programban való részvétel és a kutatás koordinálása.

1990-től A hazai vállalatok stratégiai magatartásának vizsgálata.

1992-1996 Kutatóként és társ-koordinátorként részt vettem a European Science Foundation EMOT (European Management and Organizations in Transition) c. kutatási program 3. témájában: “Processes of Industrial Transformation”

1992-1996 Részvétel az EC-ACE “Microeconomic Study of Decision Making in the Transition to Market Economy” c. kutatási programban.

1995-2015 Kutatóként és alprojekt-vezetőként részt veszek "A magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének mikrogazdasági tényezői" kutatási program "Menedzsment és Versenyképesség" projektjében.

2006-2009 A Hazai központú vállalatok nemzetközi terjeszkedése és innovációs tevékenysége c. OTKA kutatási program vezetése.

2016-tól Társadalmi innovációk elemzése és fejlesztése c. kutatási programban való részvétel a Miskolci Egyetemen

Tudományos közélet:

1974-től Magyar Közgazdasági Társaság tagja

1974-től Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság tagja

1981-től European Group for Organization Studies (EGOS) tagja.

1991-től Magyar Tudományos Akadémia Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottságának tagja

1997-2001 Az EGOS alelnöke

1999-2004 Az EGOS (European Group for Organizational Studies) „Organizational Change in Transforming Societies” c. munkabizottságának társ-koordinátora

2006-tól Az MTA IX. Osztály tanácskozási jogú tagja

2010 Az MTA Informatikai Stratégiai Munkabizottságának tagja

2007-2013 Az MTA választott közgyűlési képviselője

2010-2011 Az EDAMBA (European Doctoral Programs Association in Management and Business Administration) elnökségének tagja

2011-2017 Tagság tudományos egyesületekben, MTA IX. Osztály Gazdálkodástudományi Bizottságának elnöke

Társaságokban tisztségviselés:

1990-1991 A Videoton FB tagja

1991-1993 A Villamosipari Kutató Intézet FB tagja

1991-1999 A Management Tanácsadó Kft. ügyvezetője

1992-2013 A Balaton Tanácsadó Bt. ügyvezetője

1997-1998 A Budagast Rt igazgatóságának tagja

1998-2000 Az MVM Rt. igazgatóságának tagja

2002-2003 A Budapesti Erőmű Rt. igazgatóságának tagja

Ösztöndíjak, tanulmányutak:

1985 DePaul University, Chicago, USA: 1 hónapos tanulmányút

1986 Aston University, Management Centre, Birmingham, UK: 2 hónapos UNIDÓ ösztöndíjas tanulmányút

1990 Stanford University, Graduate School of Business, Stanford, California, USA: 5 hónapos tanulmányút.

1992 University of Pennsylvania, Wharton School, Philadelphia, USA: Az Advanced Management Program XI. elvégzése. (5 hét)

1993 Harvard Business School, Boston, USA: Részvétel a Közép- és Kelet-Európai Tanári Programban (CEETP) (5 hét)

2000-2003 Széchenyi Professzori Ösztöndíj

Díjak, szakmai elismerések, kitüntetések:

2021 Magyar Érdemrend Tisztikeresztje 

2014 Akadémiai Díj,

2008 MTA Szent-Györgyi Albert díj, Oktatási Minisztérium

2008 A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar „Pro Facultate Oeconomica” emlékérme

1998 A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem „Az Egyetemért” emlékérme

1997 A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett

1988 Kiváló Munkáért kitüntető jelvény

1982 Művelődési Miniszteri Dícséret

Barakonyi Károly (1938-)

okl. villamosmérnök (BME,1962), okl. gazdasági mérnök (BME, 1968), az MTA közgazdaságtudomány doktora (1988)

 

1962-1964 között a DÉDÁSZ üzemmérnöke, 

1964-1968 között a hálózatszerelés vezetője. A villamos hálózatok építésére új szervezési modellt épített fel, a előszerelő telepek létesítés szervezési koncepcióját a későbbiekben a többi áramszolgáltató vállalat is átvette. Kidolgozta és alkalmazta Pécs város kábelezési programjának CPM (akkor még újdonságnak számító) módszerrel való kivitelezési hálótervét. Számítási

modellt dolgozott ki a transzformátorok gazdaságos cseréjére. Pályázataival, publikációival a „Kiváló Ifjú Mérnök” címet 5 ízben nyerte el.1969-1974 között a DÉDÁSZ központi igazgatóságán a gazdasági tervezés irányítója: a hat üzletigazgatóság éves terveinek kidolgozására a cég Robotron számítógépére számítógépes modellt fejlesztett ki, amely az évközi havi teljesítések alapján - szezonindex alkalmazásával - az évi várható terv alakulásának becslésére, a terv és a várható érték számításának automatizálására is alkalmas volt. Ez az iparági újdonság a későbbi Dr.Univ és CSc dolgozatok empirikus alapjául is szolgált. Kidolgozta és publikálta a hálózati veszteség számítási modelljét az évenkénti leolvasás és számlázás esetére. 

1974-től a Pécsi Tudományegyetem oktatója: adjunktusa, docense, majd 1990-től professzora. Az új gazdasági mechanizmus igényeivel összhangban, vállalati tapasztalatai alapján a micro szintű vállalati gazdálkodása által megkövetelt új tantárgyak létrehozására koncentrált. 1975-1981 között hat kötetes tervezési jegyzetsorozat (elméleti-módszertani alapok, prognosztika, iparvállalati tervezés, áruforgalom tervezése, agrárszervezetek tervezése, példatár, döntési játékok) készült el, melynek szerkesztője, részben szerzője volt. Felismerve a mikroszámítógépek jelentőségét, a táblázatkezelő rendszerek kiemelkedő alkalmasságát avállalati tervezés támogatására, vállalati (EMG) külső finanszírozással létrehozta a kar önálló Mikroszámítógépes Laborját vállalati alkalmazások fejlesztése és oktatása céljából. Megírta az 540 oldalas „Táblázatkezelő rendszerek” kézikönyvét, amely 6 integrált rendszer kezelését és gyakorlati alkalmazását tárgyalta. A három kiadás kb. 40 ezer eladott példányt jelentett: a kézikönyv a hazai felsőoktatási intézmények és SZÜV oktatási palettájára is felkerült. A témakörről számos szakcikke is megjelent.

1974-ben egyetemi doktori, 1978-ban kandidátusi („A rendszermódszer és a gazdasági kibernetika kategóriáinak alkalmazása a vállalati tervezésben” dolgozatával), 1988-ban akadémiai doktori fokozatot szerez a „Vállalati tervezés technológiája” c. értekezésével.

Mentorai, inspirálói: Ladó László, Kindler József és Nemény Vilmos voltak.

A vállalati tervezés átfogó elméleti-módszertani megalapozását tartalmazó könyvét a KJK jelentette meg „Számítógépes vállalati tervezés” címen (1984: Nívódíj), amely kandidátusi értékezésével kapcsolatos kutatásain alapult. 1986-ban megalapította az ország első Vállalati Tervezés Tanszékét (később Stratégiai Management Tanszék), melynek 2006-ig vezetője volt. Elnyerte a Széchenyi Professori ösztöndíjat, valamint a Jean MonnetTitle Holder címet és ösztöndíjat. A Szegedi Tudományegyetem kinevezett másodállású professzora (2005-2017), ahol Stratégiai Menedzsmentet oktatott. Nyugdíjba vonulásakor az SzTE „Hon. Professor” címmel tüntette ki. Egy évig az USA-ban Soros és Penn ösztöndíjas (1989-1990) a U. of Pennsylvania, Wharton School-on, az USA egyik vezető Business School-ján. Peter Lorange professzorral megírták a „Strategic Management” könyvüket (KJK, 4 kiadást ért meg). Ezt 2009/2010-ben újra írta és bővített kiadásban kiadta – mindkét munka tananyag lett a rendszerváltás utáni hazai felsőoktatásban. Bekerül Nemzeti Tudástárba, elektronikus változatát is megjelentették. A Wharton School Lauder intézetében folyó nemzetközi jointventure kutatásban a magyar terület felelőse volt. Újabb akadémiai éven át kutathatott Fulbright Visiting Professorként (1991-1992) a Wharton School-on. Prof. Thomas Saaty hatására és inspirációjára a stratégiai döntések elméletével, valamint az Expert Choice döntéstámogató rendszerrel foglalkozott. Hazatérve e témakörben magyar és angol nyelvű kurzusokat tartott a graduális és Phd képzésben, valamint nagyvállalati kurzusokon. E témában később könyvet jelentett meg („Stratégiai döntések”, 1998, 2004). Számos nagyvállalat stratégia alkotását segítette tanácsadó cégével. 

Az amerikai tanulmányút során kezdett foglalkozni a vállalati kultúra témakörével is, majd haza térve elindítva szervezeti kultúrával és etikával foglalkozó kurzusait, amiből (társszerzővel) szintén könyv született („Vállalati kultúra”). Hazatérve e témák kutatását OTKA, MKM, OTKT pályázati támogatásokkal folytatta, de hallgatóival a Stratos, InterStratos nemzetközi összehasonlító KKV vállalati kultúra kutatásokba is bekapcsolódik. Ezek kutatási eredményeire alapozva több kandidátusi/PhD disszertáció és publikáció született. Számos európai egyetem vendégprofesszora volt: legalább egy hónapot töltött tervezési és stratégiai menedzsment kutatással a PlehanovInstitute (1975, Moszkva), Nantes Ecole Superior(1993),Middlesex University (1994, London), AalborgUniversity (1998, Dánia) stb. intézményekben.

1994-ben a JPTE rektorává választották. Programja szerint az amerikai és nyugateurópai egyetemek szervezési és vezetési struktúráit és tapasztalatait kívánta átültetni a hazai gyakorlatba. Létrejött a JPTE-n az egyetemi marketing, a stratégiai tervezési és a controlling csoport, a Pécsi Campus egyetemi hetilap, az UniTv, egyetemi informatikai központ, az egyetem saját kft-je, egységesült a továbbképzőrendszer. Rendszeressé vált a kapcsolat és együttműködés a várossal, az egyházmegyével, a hazai és külföldi társegyetemekkel. Megvalósult a fúzió a Pollack Mihály Műszaki Főiskolával, létrejött a Művészeti Kar – ezzel megalakult az első olyan hazai egyetem, mely a tudományok, a művészetek és a sport oktatásával, kutatásával egyaránt foglalkozott, racionalizálta az adminisztratív és vezetői testületeket – pl. a PMMF integráció után az összevont adminisztratív létszám kisebb lett, mint a JPTE integráció előtti állománya. A MAB látogató bizottsága az JPTE gazdálkodását, irányítási rendszerét professzionálisnak minősítette. A rektori ciklust nyitó 100 millió Ft hiány a ciklus végére 1 milliárd Ft többletre módosult. Létrejött a fedezet a kiemelkedő teljesítmények elismeréshez (tudományos fokozatok premizálása, Jó Tanuló – Jó Sportoló címek, kiemelkedő publikációk jutalmazása, beruházások, felújítások és beszerzések megvalósítása saját forrásból is stb.). A JPTE rektoraként bekapcsolódott a hazai és nemzetközi kapcsolati hálóba. 

Tagja lett a Magyar Rektori Konferenciát irányító szűkebb grémiumnak, Európai Rektori Konferencia, Alpok-Adria Rektori Konferencia, Duna Rektori Konferencia: ezek vezető testületeiben is feladatokat, tisztségeket vállalt. Felkérésre tagja lett az Európai Bizottság mellett működő ESMU–nak(„Európai Committee for Strategic Management of Universities), amely az egyetemek stratégiaalkotásával foglalkozott, beválasztották a steering committee-ba. 1994-től annak megszűnéséig különböző funkciókban (elnökség vagy bizottságok) aktív tagja volt a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak, amely a mindenkori miniszterelnök tanácsadó testülete volt. Az USA kormányának rektori vendégeként 6 kiemelkedő amerikai, a British Council meghívására 10 UK egyetem vezetési rendszerét tanulmányozhatta. Ezek eredményei beépültek felsőoktatási publikációiba. Rektori megbízatása alatt és után is kutatási és oktatási területe kibővült a felsőoktatáspolitika, az egyetemek irányítása és stratégiaalkotása témakörrel (e témákban 100-nál több közleménye jelent meg, köztük két meghatározó könyv).

Pályafutása során folyamatosan részt vett a tudományszervezésben is. Vállalati mérnök korában a Magyar Elektrotechnikai egyesületben működött, később a Neumann Társaság, az SZVT, MKT munkájában vett részt. Két ciklusban ((2006-2011) az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság elnökévé választották, azt követően a Gazdálkodás-tudományi Bizottság választott tagja. 2011-ben köztestületi közgyűlési küldötté választották. Több cikluson át a Gazdasági Minősítő Bizottság tagja is volt.

Kutatási és oktatási tevékenységei: menedzsment, stratégiai menedzsment, stratégiai döntések, vállalati kultúra, egyetemek menedzsmentje, európai felsőoktatási térség, egyetemek menedzsmentje.

MTMT: 226 közlemény (köztük 29 könyv). MTMT: Hirsch-index 12. Fontosabb könyvei: Számítógépes vállalati tervezés (1984), Táblázatkezelő rendszerek (1987), Stratégiai management (1991-2008, 6 kiadás), Stratégiai döntések (1998, 2004), Vállalati kultúra (2004), Rendszerváltás a felsőoktatásban (2004), Bologna Hungaricum: Diagnózis és terápia (2009)

Négy doktori iskolában volt alapítótag, oktató, témavezető vagy törzstag: Pécsi Tudományegyetem KTK, (alapító, törzstag, oktató), Pécsi Tudományegyetem BTK Oktatás és Társadalom DI (alapító tag, oktató), Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Kar (oktató), Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Kar (oktató, témavezető). Ezekben a doktori iskolákban angol és magyar nyelven oktatott. Tudományos közéleti tevékenység: a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja 16 éven át (1994-2010). World Bank felsőoktatási szakértő, az amerikai ASHE (Associationfor Studies of Higher Education) tagja, az európai EAIR (The European Higher Education Society) tagja, konferenciáik rendszeres előadója.

Fontosabb elismerések: Kiváló Dolgozó oklevél (1966), Kiváló Dolgozó jelvény (1972), Kiváló Ifjú Mérnök (1965, 1966, 1967, 1968, 1969), Kiváló Munkáért kitüntetés (1985), Baranya megye tudományos díja (1988), „Számítógépes vállalati tervezés” könyv Nívódíj (1984), „Stratégiai Tervezés, „Stratégiai Menedzsment” PTE . Az Év Kiemelkedő Tudományos Alkotása (2000), Szent-Györgyi Albert díj(2003) a stratégiai menedzsment iskolateremtő fejlesztéséért;Magyar Köztársaság Érdemérem Tisztikeresztje (2006) stratégiai kutatásokért és a felsőoktatási menedzsment fejlesztéséért; a Pécsi Közgazdászképzésért Aranyplakett (2008), Pécsi Tudományegyetem Professor Emeritusa(2008); „Bologna Hungaricum” PTE Az Év Kiemelkedő Tudományos Alkotása (2009), BME aranydiplomája (2012), Hon. Prof. University of Szeged (2014), PTE RectorEmeritusa (2018), PTE aranygyűrű (2018), Pécs város Rajczi Péter oktatási díja (2021), a BME  gyémántdiplomája (2022), Az MTA Cursus Vitae Aureusakadémiai életpálya díj (2022).

Fotóművészeti diplomák: A-MAFOSZ (Magyar Fotóművészeti Alkotókörök Szövetsége) platina diploma (2021); EFIAP (FEDERATION INT. DE L’ART PHOTOGRAPHIQUE) platinum diploma (2021). A Mecseki Fotóklub tevékenységének 2014 utáni aktivizálására 6 nemzetközi fotószalont rendezett, az elmúlt években a klub az ország legjobb fotóklubja lett, majd a klub bekerült Pécs város értéktárába.

Baross Szabolcs (1944-)

okl. gépészmérnök (MNE,1967), okl. gazdasági mérnök (BME,1984)

Anekdotikus részletek életemből

Születés

Háborúban születtem az Üllői úton. Pár hónap múlva lakásunkat lebombázták, Szombathelyre mentünk rokonokhoz. Ott nőttem fel, ott ismertem meg apámat, amikor visszajött Szovjetunióbeli tanulmányútjáról. 

Tanulás

Amikor nyolcadikos lettem a Petőfi Sándor (Faludi Ferenc) utcai általános iskolában, néhány osztálytársam és tanárom kéretlenül is szólt, hogy ne éljem bele magam abba, hogy gimnáziumba megyek, mert nekem a munkásosztályba kell betagozódnom.  Amikor negyedikes lettem a Nagy Lajos Gimnáziumban, akkor több tanárom is figyelmeztetett, hogy elküldhetem a jelentkezési lapot, ha akarom, de ne számítsak arra, hogy felvesznek az egyetemre, különösen Pestre nem. Így kerültem Miskolcra, a Nehézipari Műszaki Egyetemre.

Egyetem

Ötödévben, a korábbi TDK témámat folytatva, a csővázas daruk méretezésével foglalkoztam, vizsgálva a TGL szabvány méretezési előírásainak helyességét. Aktuális téma volt, akkor csuklott össze néhány daru, építkezéseken. Napközben az Anyagmozgatási Tanszék tanszékvezetői szobájában dogoztam, konzulensem - Cselényi József - gyakori támogatásával. (Vankó Richárd már nem nagyon jött le Pestről, Lévai Imre meg még nem sokszor jött át a Gépelemekről.) Egyik alkalommal Jóska bejött és szólt, hogy délutánra néhány hallgatót a dékán úr - dr Terplán Zénó (kedvenc tanárom) - összehívott, köztük engem is.

A dékániban velem együtt nyolc hallgató várakozott. Kisvártatva megérkezett a dékán, elmondta, hogy szeretné, ha végzés után az egyetemen maradnánk. Egyetemi érdek, hogy a jobb hallgatók bent maradjanak. Szavait hallgatva én már elképzeltem, hogy darukötelek, futómacskák és végállás kapcsolók között fogom leélni életemet. Sorra vett mindenkit, amikor hozzám ért elmondta, hogy sajnos az Anyagmozgatási Tanszéken nincs státus, de az Ipargazdaságtani tanszéken van és Susy (dr Susányszky János) nagyon szeretne egy itt végzett hallgatót felvenni. Gondoljam meg. Töredelmesen bevallottam, hogy Susánszkyt nem ismerem, óráira nem jártam, Vargha Jenőt egyszer meghallgattam, aztán nála vizsgáztam ötösre, de már nem tudom miből. Zénó bácsi megnyugtatott, ő már megbeszélte a dolgot Susyval, holnap reggel ½ 8-kor vár, menjek el hozzá a Tanszékre. Találkozzunk, minden előzetes elkötelezettség nélkül. Este felmentem a tankörbe (rajzterem), ahol voltunk, vagy 15-20-an, mert valamilyen feladatot kellett beadni másnap. Kilenc óra felé – szokás szerint - a fiúk kezdték mondani, hogy ki mit kér a büféből (10-ig volt nyitva) az esti-éjszakai rajzoláshoz, feladatíráshoz. Be voltunk osztva, párosával, ABC sorrendben, a logisztikai feladat elvégzésére. Aznap Budai Judittal voltunk sorosak. Lementünk az Ida bárba, sörösládát kértünk, abba pakoltuk az italokat, ételeket, fizettünk és jöttünk volna el, amikor egy feltűnően elegáns ember - aki szintén vásárolt valami gezemicét (10 dkg francia-salátát) – kivette Judit kezéből a sörösláda, Judithoz dedikált fogantyúját és azt mondta, hogy egy hölgy nem vihet sörös ládát, majd ő hozza.  Először körbenéztem, hogy ki lehet az a hölgy, mert Juditot – ami ritkaság volt - velünk azonos értékű fiúként (emberként) kezeltük. De aztán felfogtam a helyzetet és felmentünk két emeletet a tankörig. Ott elbúcsúztunk. Másnap reggel kiderült, hogy az elegáns, cipelő ember dr Susánszky János tanszékvezető. Az elsőt több találkozás követte, beszélgettünk, megkedveltük egymást, odamentem dolgozni. Ekkor tanultam meg, hogy kétféle munkaboldogság van

•vagy olyat csinál az ember, amit szeret,

•vagy megszereti azt, amit csinál. Ez azóta is életfilozófiám.

A Tanszék 

Először Czabán János mentorsága alatt dolgoztam, költségtani témát kaptam. A következő évben a gazdasági mérnök szakon nem sikerült a Piackutatáshoz előadót találni, így az lett a feladatom. Majd jöttek a Multimoment témájú KK feladatok, akkor megkaptam a Munkaszervezési és Ergonómiai Labort. Később jöttek a Racioteamek, akkor abban voltak emlékezetes szerepeim (több napos vezetői csoportmunka, bőséges ellátás, alpakka öltöny kinövése keresztirányban). 

Ipar

A boldog egyetemi évek után jöttek a boldog ipari évek, a Magyar Alumíniumipari Trösztnél, Dózsa Lajos irányításával. Hozzám tartozott a 16 vállalat szervezési munkájának összefogása, támogatása. Ekkor tanultam meg mozogni vállalati közegben. 

Tanácsadás

Aztán pár évet Szilas Ádámnál töltöttem a System Szervezési Vállalatnál. Onnan váltunk ki vagy húszan, 1985-ben. Azóta vagyok „maszek” tanácsadó. Nem könnyű, de szép élet. Tele bizonytalansággal. A magad ura vagy, és ügyfeled szolgálója. Ha nincs elég megrendelés, akkor szörnyű, ha sok van, az is szörnyű. Kell és lehet folyton tanulni, új területeket megismerni, problémákat feltárni és megoldani, új szervezetekkel és emberekkel találkozni, együtt dolgozni. Most is ezt csinálom. 

Szakmai munka

Szakmai munkám a Tanszéken írt jegyzeteken, oktatási segédleteken túl elsősorban szakértésekből, zárójelentésekből, konferenciára készített előadásokból, konferencia sorozatok levezetéséből és anyagainak megszerkesztéséből, kiadásából áll.

Köszönet

Szakmai munkámhoz, tanácsadói tevékenységemhez jó alapot adott a Tanszéken eltöltött idő, az ott végzett munka, a kollégáktól tanultak. Ezt egészítették ki a Ladó

Tanszék gazdasági mérnökin szerzett ismeretek, a Dobák Tanszéken tartott előadásokra való készülés, a Vecsenyi Jánossal való több éves együttműködés. 

Szabó László

Számomra igen nagy megtiszteltetés volt, hogy élete utolsó éveiben az általam vezetett Coopsystem Tanácsadó Irodában dolgozott és tanított bennünket Szabó László, a nagy hármas. 

Publikációs jegyzék helyett 

Szakmai munkám összegző bemutatása

Amint az Önéletrajzomban írtam, szakmai munkám a Tanszéken írt jegyzeteken, oktatási segédleteken túl elsősorban szakértésekből, zárójelentésekből, konferenciára készített előadásokból, konferencia sorozatok levezetéséből és anyagainak megszerkesztéséből, kiadásából áll. 

Bendzsel Miklós (1953-)

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME,1976), okl. mérnök-közgazdász (MKKE,1983), egyetemi doktor (MKKE,1984)

QR kód: BENDZSEL MIKLÓS 1.: https://m.youtube.com/watch?v=QhAvwuHUS7o

1976-1980 Gépipari Technológiai Intézet kutató mérnöke, az 1980-1983 a Magyar Szabadalmi Hivatal főelőadója

1983-1986 az Országos Találmányi Hivatal (OTH) osztályvezetője és elnöki titkára

1986-1993 igazgatója

1993-1997 ügyvezető elnökhelyettese  

1997-2016 az elnöke

A szabadalmaztatási tevékenység műszaki,közgazdasági és szociológia vizsgálatával foglalkozott. A Szabadalmi Információs Központ létrehozója, nevéhez fűződik a Magyar iparjogvédelmi tájékoztatás korszerűsítése, a CAD/CAM- módszerek magyarországii meghonosítója.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete Iparjogvédelmi Információs Állandó Bizottság magyarországi 

képviselője (1990-től). A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő felelős szerkesztője.

(Új Révai Lexikon 2. kötet 760.o. Babits Kiadó Szekszárd 1999.)

QR KÓD: BENDZSELMIKLÓL 2.: AZ ALKOTÓT ALKOTÁSA DICSÉRI

2023. június 21. 

Öt mérnök nemzedék hagyományait folytatja Bendzsel Miklós a BME Diszpolgára. Multidiszciplináris törekvései a gépészmérnökségtől a Magyar Formatervezési Tanács létrehozataláig vitték.

Ön a Műegyetem Gépészmérnöki Karán diplomázott, néhány évvel később már mérnök-közgazda diplomát szerzett a MKKE-n, ezt követően pedig közgazdaságtudományi egyetemi doktori címet.  

• Mi volt a pályamódosítás oka, motivációja?

Meggyőződésem, hogy a tanulmányaim organikus ívet alkottak: rendszerelemző és -tervező gépészmérnökként végeztem, később iparszakos mérnök-közgazda oklevelet, majd innovációmenedzsment és tervezés tárgyú disszertációval doktori címet szereztem. Máig gazdasági műveltséggel és döntéshozói gyakorlattal is rendelkező gépészmérnökként tevékenykedek, tartós vezetői gyakorlattal, immár tanácsadóként és szakmai civil testületek irányításában. Azonban hozzá kell tennem, hogy olyan személyiségek hallgatója lehettem a Műegyetemen, mint Gillemot László, Heller László, Strommer Gyula, Szentmártony Tibor, később Ladó László. Tehát inkább úgy fogalmaznék, hogy a saját multidiszciplináris törekvéseim találkoztak a műszaki problémamegoldás társadalmi, vállalkozási és érvényesítési kihívásaival, s ezek eredményes kezelése az elhivatott mérnökség mellett csakis alapos gazdasági, jogi felvértezettség birtokában lehetséges.

• Pályája során mit profitált a BME-s tanulmányaiból? 

Sokgenerációs mérnökcsalád (öt nemzedékben több mint tucatnyi egyedi tehetség: tervezők, városüzemeltetők, professzorok, kutatók, vállalatvezetők és szakdiplomaták) sarjaként egyfelől a klasszikus méretezési, konstrukciós és folyamattervezési figyelmes fegyelmet hasznosíthatom mindennaposan, másrészt a rendszertani, modellezési eszköztár folyamatos frissítése iránti készség és kíváncsiság segít állandóan.

Életpályája döntő részében különböző magas beosztásokban itthon, illetve az Európai Szabadalmi Szervezetben a szellemi tulajdon védelmével foglalkozott.  

• Hogyan összegezné tapasztalatait, ez elmúlt évtizedekben hogyan változott a szellemi tulajdon védelme itthon? 

Kiváló mestereim és példaképeim voltak, legkivált Bogsch Árpád, a genfi ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének negyed évszázadig sikeres főigazgatója. Ösztönzésük és a magyar szabadalmi, védjegy és szerzői jogi kultúra megalkuvásmentes hazai művelése kiváló starthelyzetet biztosított az iparjogvédelem számára az európai uniós csatlakozás időszakában. Ebben a folyamatban 1997-2016 között hivatali elnöki, illetve ezzel párhuzamosan 2010-2016 között az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának elnökhelyettesi tisztségét tölthettem be. A világszínvonalú szabályozás, az elismert hatósági munka, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának erőfeszítései versenyképes, innovációbarát közeget alakítottak ki az elmúlt két évtizedben, de a versenyképességi rangsorokban még adósai vagyunk a feltalált, kikutatott, fejlesztett eredményeink piaci hasznosításában a talentumaink és ráfordításaink által méltán keltett várakozásoknak. E téren friss programokkal rukkol ki az NKFIH, a Neumann János Program keretei között pedig számos új elem fogja sarkallni az IP-tudatos egyetem-gazdaság közötti kapcsolatok hatékonyságát, a jó gyakorlatok és a fogékony újítások iránti nyitottságot.

A Műegyetem nemzetközi és hazai teljesítményi összehasonlításban egyaránt az európai élvonalban van, s mind érzékenyebb tudatosságot mutat a megfelelő partnerekkel való piacosításban is. Mindezt örömmel tapasztaltam a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre, vagy a Csonka Jánosnak és Heller Farkasnak szentelt alapítványok korábbi elnökeként is.

• Mi került előbb az érdeklődési körébe, a formatervezés, vagy a hamisítás elleni küzdelem?  

Mint az értéktervező és -alkotó folyamatok természetes eszköze, számomra mindig is motiváló és izgalmas komponens volt a formatervezés, a design thinking organikus magyar gyakorlatának ösztönzése. Ezért is kezdeményeztem még 2001-ben a Magyar Formatervezési Tanács létrehozatalát, a nemzeti díjak és ösztöndíjak rendszere mellett a képzés és a nemzetközi megméretkezés fejlesztését, a Budapest Design Hét felfuttatását.

Személyes örömöm, hogy egyik fiam, Tamás terméktervező gépészmérnökként ér el sikereket az orvosi műszergyártás, valamint többek között a sport- és hajózási termékosztály nemzetközi berkeiben. Ide kívánkozik még az első kérdésünkre adott válaszom hátterét illusztráló nagyhatású finn példa: 2010-ben Helsinkiben egyesült az ottani Műegyetem és a Közgazdasági és Iparművészeti Főiskola AALTO Egyetem néven, a világhírű építész és designer, Alvar Aalto nevét választva védjegyül.

A hamisítás elleni küzdelem minden felvilágosult nemzetgazdaság és nemzetközi gazdasági csoportosulás kötelessége és önérdeke. Ebben is értünk el komoly eredményeket, a prevenció és a fogyasztási tudatosság eredményei, a NÉBIH kiterjedt működése vagy egy 2020-ban napvilágot látott kézikönyvünk: Ocsút a búzától. Műtárgyhamisításról magyar szemmel, tanúskodnak erről. Sajnos a 2022-es kormányalakításkor a háttérbe szorultak a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Európa és világszerte elért vívmányai, bízom az igen időszerű visszaépítésükben.

A Richter Gedeon Nyrt. elnöki és a KIM miniszteri tanácsadósága mellett a Magyar Mérnökakadémia elnöke, illetve kurátor-elnöke a Gábor Dénes-díjat ápoló NOVOFER Alapítványnak. 

• Mi a titka, hogyan jut mindenre ideje?

Bizonnyal érzékelhető, hogy viszonylag távolabb eső területek is mélyen foglalkoztatnak. Ezzel jár, hogy a szabadidő, a kikapcsolódás megtermékenyítő szakaszai pihentető voltuk mellett gyakran hasznos háttérstúdiumok egyben … Ráadásul kellő találékonysággal, jó alkotótarsakkal és izgalmas családi tapasztaltcserékkel az új gondolatok is láncreakciót indítanak el …

• Szellemi tulajdon védelme után mi a második legkedvesebb területe: az innováció, a művészetek (hamisítás elleni küzdelem) vagy a tehetséggondozás? 

Egy nagyobb egység keretében ezek akár komplementerei is egymásnak. Mindazonáltal a tehetségtámogatás olyan szívügyünk sokakkal együtt, amit a MISZ országos ifjúsági innovációs versenyének negyed évszázadig tevékenykedő bírája és mentoraként, vagy az említett NOVOFER középiskolai és egyetemi ösztöndíj kuratóriumaként tetemes ráfordítással űztem és gyakorlunk.

Átvitt értelemben, valójában a tanári hivatásra is érvényesen igazolódik Horatius mondása Artificem commendat opus: Az alkotót alkotása dicséri.

• Hobbi vagy munka a festménybecsűsség, a szakkönyvírás, és mennyire tartja magát borszakértőnek?  

Az előbbieket szenvedéllyel űzött munkának, nélkülözhetetlen szellemi gyakorlatnak tartom … a borral való élet pedig olyan áldásos tapasztalat, amelyet gyarapítani igen, de bevégezni soha sem lehet!

Milyen jelentőséget tulajdonít a kitüntetéseknek, a különböző elismeréseknek? Minden elismerés egyenlő értékű, vagy azért van olyan, aminek különösen örült?

A jó vezetői gyakorlat a pozitív visszacsatolást kiemelt eszköznek, mi több, erkölcsi parancsnak tartja, méltán. Saját magamra vonatkoztatva megvallhatom, hogy az engem ismerő közösségek elismerései töltenek el leginkább büszkeséggel: a Műegyetemet pedig ilyennek tartom. 

• Milyen érzés az Alma mater díszpolgárának lenni?

A piarista diákságom után 1976-ban kaptam meg a gépészmérnöki oklevelet. Már a gimnáziumi nyarakon a Kar Gépműhelyének nyári gyakornoka lehettem Nagyapám, Kazinczy László professzor határozott kívánságára. Amikor hallgatóként gyakorlatot teljesítettem azon a helyen, amely valamiképp Csonka János kísérleti örökét is jelképezte a számomra, addigra már a soktonnás szerszámgépekkel, megmunkálóközpontokkal bánni képes, a kis esztergagépekkel pedig jól boldoguló tanonc voltam.

2008-ban, személyes ismerkedésünk folyamán tudtam meg Pavlics Ferenctől, az USA-beli GM és NASA holdjáró- konstruktőrétől, hogy 1952-56 között Nagyapám hívására az Ő tanársegédeként kezdte egyetemi gépészmérnöki pályáját. Az ilyen élmények adtak, valamint az idei tavaszi műegyetemi Állásbörze impozáns kínálata kölcsönzött muníciót ehhez a büszke viszonyhoz …

Több mint fél évszázados kapcsolat, ragaszkodás fűz az Alma Mater-hez, és megtiszteltetés a neves díszpolgár elődeimhez csatlakozhatni.

• Felidézné valamelyik hallgatói emlékét a műegyetemi évekből?

Bővebben értelmezem a kérdést.

Először Miklós nagybátyám MAFC-kosaras szerelése és az edzésekről hozott történetei vontak be a műegyetemi bűvöletbe, ami aztán folytatódott …

1973-ban a matematika szigorlatomat Farkas Miklós professzor megajánlására az Auditorium Maximum termében a Bolyai-Lobacsevszkij féle komplex algebra tétel bizonyításáról tartott előadásommal teljesíthettem.

2000 szeptemberében édesapám, Bendzsel Sándor az ünnepi évnyitón vehette át gépészmérnöki arany diplomáját, ahol is egyszersmind gépészhallgatói esküjét tette unokája, Tamás fiam.

Bogsch Erik (1948-)

okl. vegyèszmrnök (BME,1970), okl. gazdasàgi mérnök (BME,1974)

QR KÓD: BOGSCH ERIK:  https://youtu.be/xVEDt6y5EUs?si=4Ovi0q6Q863x_n_m

1948-ban született, 1970-től akkori nevén Kőbányai Gyógyszerárugyár különböző kutatás-fejlesztési területeken dolgozott. 1977-83 között a Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalat mexikói irodáját vezette. Ez idő alatt a mexikói export háromszorosára növekedett. 1983-88 között a Richter fejlesztési igazgatójaként irányította a külső intézetekkel folytatott kooperációs tevékenységet, miközben sikeresen dolgozta ki a fejlesztés alatt lévő hatóanyagok marketing stratégiáját. 1988-92 között a MEDIMPEX UK Ltd. (a MEDIMPEX 100% tulajdonú leányvállalata) vezetője volt Londonban, ahol biztosította a cég stabilan nyereséges működését.

1992 novemberétől a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója. Irányításával a vezetés új társasági stratégiát dolgozott ki és hajtott végre. Ez alatt történt meg a Társaság privatizációja, melynek eddigi eredményeként a Richter Gedeon Rt. az egyetlen független, külföldi szakmai befektető nélkül működő hazai gyógyszergyártó vállalat. A Richter Gedeon Rt. sikeresen integrálódott a piacgazdaságba és veszteséges nagyvállalatból néhány év alatt hazai viszonylatban kiemelkedő, sőt nemzetközi vonatkozásban is figyelemre méltó teljesítményt elérő, nyereséges Társasággá fejlődött. 

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnökségi tagja.

Érdemei elismeréseként 1995-ben Eötvös Díjat, 1997-ben a Köztársasági Elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, majd 2001-ben Széchenyi Díjat kapott. 2002-ben az amerikai Business Week üzleti hetilap Európa tíz legeredményesebb menedzsere közé választotta, és ebben az évben a Pénzügyminisztérium a kiemelkedő közgazdasági tevékenység elismeréseként a pénzügyi szakma kiválóságainak alapított Heller Farkas Díjjal jutalmazta.

Boross Zoltán (1929-2009)

okl. közgazdász, okl. állam- és jogtudomány (PTE,1951), egyetemi doktor (MKKE,1967), az MTA közgazdaságtudomány doktor (1979)

Sz: Boross István (†1970) törvényszéki, majd táblai bíró, 1951–1953: a Legfelsőbb Bíróság bírója, Lovrics Antónia, a Pécsi Terményforgalmi Vállalat könyvelője. Testvére: Boross László (1931-2012) magyar biokémikus, egyetemi tanár. Húga: a Galgahévízi Általános Iskola tanítónője, majd a Ganz-Mávag Szakmunkásképző Iskola tanárnője. F: 1. 1953–1972: Rozgonyi Cecília műszaki rajzoló. Fia: Boross András (1954. aug. 31.) és Boross István (1957. jún. 16.). Elvált. 2. 1973-tól Salamon Anna, az MTA Izotópkutató Intézet tud. titkára. Fia: Boross Attila (1976–).

A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1947), a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) végzett (1951), gépésztechnikusi tanfolyamot végzett (1953), majd okleveles könyvvizsgálói vizsgát tett. A PTE-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1957), az MKKE-n doktorált (1967); a közgazdaságtudományok kandidátusa (1966), doktora (1979).

A bp.-i Közért–Tejért Vállalat tervcsoportvezetője (1951), a BME Üzemi Tervgazdasági Tanszék tanársegéde (1951–1956), a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Híradástechnikai Igazgatóságának főelőadója (1956–1957). A Budapesti Rádiótechnikai Gyár üzemgazdásza, vállalati revizora (1957–1959), a bp.-i Elektroakusztikai Gyár Üzemgazdasági Főosztályának vezetője (1959–1961), az MTA KFKI tud. munkatársa és az intézet tud. titkára (1961–1962), a Gazdasági Főosztály vezetője (1962–1963). A Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet (NIMIGÜSZI) tud. osztályvezetője (1964–1966), az MTA Automatizálási Kutató Intézet tud. osztályvezetője (1966–1967), a BME egy. docense (1967–1968). Az MTA KFKI ügyvezető igazgatóhelyettese (1968–1971), az MTA Központi Hivatala Terv- és Pénzügyi Főosztályának vezetője (1972–1977), az Országos Mérésügyi Hivatal elnökhelyettese (1977–1979), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) főosztályvezetője (1979–1980), az MTESZ főtitkárhelyettese (1980–1983). 

A BME c. egy. docense (1977. szept. 1.–1983. jún. 30.), az Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék egy. tanára (1983. júl. 1.–1999. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1986–1994). Az MSZMP XII. kerületi Bizottsága tagja, a tudománypolitikai munkabizottság vezetője. – Kutatástervezéssel, a kutatástervezési módszerek továbbfejlesztésével fogl. Olyan új módszert dolgozott ki a kutatástervezés modelljére, amely figyelembe vette az időtényezőt is, ill. visszacsatolási lehetőséget teremtett a népgazdaság kutatási igényeihez. Jelentős eredményeket ért el a kutatástervezés és a népgazdasági tervezés közötti összefüggések feltárása terén. Részt vett a minisztériumi irányítás alatt álló vállalatok szervezeti és működési szabályzatának kidolgozásában, ill. felülvizsgálatában, valamint a munkaidő-kihasználás felmérésének megszervezésében. Az MTA Elnökségi Bizottsága tagjaként vezető szerepet játszott a kormány tudománypolitikai irányelveinek kidolgozásában (1970-től). 

Az MTA Találmányi Bizottsága (1970-től), a Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága és az Ipargazdasági Bizottsága tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság Ipari és Matematikai Közgazdasági Szakosztályainak alapító tagja, vezetőségi tagja. A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Termelésirányítási Munkabizottságának titkára, az Üzemgazdasági Szakosztály vezetőségi tagja. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alapító tagja. Az Econometric Society tagja (1968-tól).

Munka Érdemrend (arany, 1971). BME Emlékérem, Hevesi Gyula-emlékérem.

A Többtermelés c. folyóirat munkatársa, az Ipargazdaság szerkesztőbizottságának tagja.

F. m.: Egyszemélyes felelős vezetés a szocialista iparvállalatoknál. (Munka, 1953)

A műhelyvezetés üzemgazdasági kérdései. A SZOT és a TIT üzemgazdasági előadássorozata. (Üzemi tanácsok könyvtára. Bp., 1961)

Iparvállalatok szervezetének és belső működésének kialakítása. (Bp., 1965)

Nagyteljesítményű elektronikus számológép alkalmazásának előkészítési problémái. (Bp., 1965)

Kutató munkafolyamatok tervezésének néhány kérdése. (Bp., 1965)

Tanulmányok az iparvezetés problémáiról. Cságoly Ferenccel. (Bp., 1965)

A kutatástervezés néhány általános módszertani kérdése. Kand. értek. (Bp., 1965)

A termelési költségek és a termelési volumen kapcsolatának vizsgálatához. (Pénzügy és Számvitel, 1967)A vállalati szervezeti felépítés korszerűségének ismérvei. (Ipargazdaság, 1967)

Korszerű vezetési ismeretek. A vállalat szervezeti kérdései. (Bp., 1968 3. kiad. 1970)

A kutatás feladatok szerinti finanszírozása. Többekkel. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1971)

A költségelszámolás és az önköltségszámítás fejlesztése a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinél. Tompa Attilával. (Ügyvitel és információ az államigazgatásban. Bp., 1975)

A kutató munkafolyamatok karakterisztikája és a kutatásirányítás. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1976)

A kutatás irányításának, szervezésének főbb fejlesztési kérdései. Kutatásirányítási, vezetési módszerek kiválasztása, a K+F-folyamatok jellemzőinek figyelembevételével. Doktori értek. (Bp., 1977)

Humánerőforrás-menedzsment. Bittner Péterrel, Gyökér Irénnel, Pataki Bélával. (Bp., 1999)

Kísérlet az emberi tőke értékének meghatározására. Gyökér Irénnel. (Gazdaság–Vállalkozás–Vezetés, 1999)

Számvitel. Oktatási segédanyag. Szabó B.-vel, Ormos M.-mel. (Bp., 2001 2. kiad. 2004).

Szerző: Kozák Péter

Megjelent: nevpont.hu, 2013

https://www.nevpont.hu/palyakep/boross-zoltan-09436

Chikán Attila (1944-)

okl. közgazdász (MKKE, 1967), egyetemi doktor (MKKE, 1969), az MTA rendes tagja. 

Kutatási területe a vállalatgazdaságtan, a versenyképesség és a logisztika. 1970-től a Rajk Szakkollégium alapító igazgatója, 2010 óta elnöke. 1998–1999-ben Magyarország gazdasági minisztere (az első Orbán kormányelején), majd 2000 és 2003 között a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. 2004 óta a BCE Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója. Életpályája:

1962-ben Egerben a Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett, majd felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1967-ben szerzett közgazdász diplomát terv-matematika szakon. Ennek megszerzése után a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodáinak közgazdásza volt, de már 1968-ban az MKKE oktatója lett. 1969-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1990-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Még egyetemi tanári kinevezése előtt, 1989-ben a Vállalatgazdaságtan Tanszék vezetője lett. A tanszéket 1998-ig vezette, amikor Orbán Viktor első kormányában kinevezték gazdasági miniszterré. Tisztségét 1999 végéig töltötte be. 2000-ben az egyetem rektorává választották három évre. 2004-ben a Versenyképesség Kutató Központ vezetője lett. Időközben a Logisztika és Ellátási Lánc Tanszékre került egyetemi tanári beosztásban. 2014 óta Professor Emeritus. 1997-től miniszteri kinevezéséig Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

2006 és 2011 között a Collegium Budapest felügyelőbizottságának elnöke volt. 2012 óta a Central European University Board tagja. 2019 óta a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány felügyelőbizottságának tagja.

1981-ben védte meg a közgazdaságtudományok kandidátusi, 1999-ben akadémiai doktori értekezését. 1997 és 2000, valamint 2004 és 2007 között az MTA közgyűlésének doktori képviselője volt. 2010-ben az MTA levelező, 2016-ban rendes tagjává választották. 

QR KÓD: CHIKÁN ATTILA1.: https://youtu.be/QxloF8qlHOg?si=Bsp8h3J-u4UdcIhd

Az MTA Közgazdaságtudományi és Gazdálkodástudományi Bizottságának tagja, a Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottság társelnöke. 

2003-ban a Svéd Királyi Mérnöki Akadémia külső tagja lett. Akadémiai tisztségei mellett többek között a Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaság főtitkára (1982-től), illetve ügyvezető alelnöke (2016 óta), 1991-től a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság társelnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke. 2010 és 2019 között a Vállalkozók Országos Szövetsége Gazdaságpolitikai Bizottságának elnöke. A Közgazdasági Szemle, a Vezetéstudomány és a Pénzügyi Szemle című folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Számos gazdasági társaságban töltött be vezető funkciót: 1986 és 1991 között a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., valamint 1993 és 1998 között az Aranykor Nyugdíjpénztár igazgatóságának tagja volt, emellett a Dunaferr Rt. (1990–1998), az MTI Rt.(1997-1998) FB elnöke volt. Jelenleg a Richter Gedeon Nyrt. (2000–) FB elnöke. 2004-től a MOL Nyrt. felügyelőbizottságának alelnöke, 2018 óta az Audit Bizottság elnöke. 1991 és 2002 között a Nemzetközi Beszerzési és Ellátási Szövetség (IFPSM) Board tagja, 1999-2000-ben elnöke. 1996-ban az Európai Termelési és Ipari Társaságok Szövetségének elnöke.

Munkássága:

Fő kutatási területe a vállalatgazdaságtan, a versenyképesség és a logisztika. E témakörökkel kapcsolatban ért el nemzetközileg is elismert eredményeket, valamint végzett iskolateremtő tevékenységet. A vállalati versenyképesség területén a mikro- és makroszintű versenyképesség egymás közötti kapcsolatára vonatkozó írásai, illetve a vállalati versenyképesség mérésére vonatkozó kutatásai emelhetőek ki. Másik fő területe a vállalatgazdaságtan, ahol jelentős tankönyvszerzői (ezzel kapcsolatos tankönyve 1992 és 2021 között hat átdolgozott kiadást élt meg) és iskolateremtő munkássága. Harmadik fő témaköre a reálgazdaság jelenségeinek, főként a készletezés és a termelés menedzsmentjének kutatása. Ezen a téren a készletezés makrogazdasági folyamatairól szóló publikációi, valamint a készletek menedzsmentjének új paradigmáját megfogalmazó, empirikusan alátámasztott kutatásai emelhetőek ki.

Több mint négyszáz tudományos publikáció szerzője, ebből tizenöt magyar és tizenhat angol nyelvű könyv szerzője, társszerzője vagy szerkesztője. 

Díjai, elismerései:

• Az oktatásügy kiváló dolgozója (1977)

• A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Pázmány Péter-díja (2000)

• Az Országos Tudományos Diákköri Tanács Máriás Antal-emlékérme (2001)

• Az IFPSM Garner Themoin díja (2002)

• A Svéd Királyi Mérnöki Akadémia külföldi tagja (2003)

• A Magyar Nemzeti Bank Popovics Sándor-díja (2003)

• A Babeş–Bolyai Tudományegyetem díszdoktora (2003)

• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006)

• Húszéves a Köztársaság díj (2009)

• Eger város díszpolgára (2012)

• A Gazdaságmodellezési Társaság Krekó Béla díja (2014)

• Közgazdász Életműdíj, Magyar Közgazdasági Társaság (2015)

• Az IPSERA (Nemzetközi Beszerzési és Ellátási Oktatási és Kutatási Társaság) életműdíj (2015)

Farkas Ferenc (1949-2016)

okl. közgazdász (MKKE,1972),

az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (1984)

Egyik meghatározó egyénisége volt a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának, ahol 44 éven keresztül oktatott, kutatott, vett részt közéleti feladatok ellátásában. Oktatási tevékenysége kiterjedt a vezetés, szervezeti viselkedés, a változások vezetése és az emberi erőforrás menedzsment területeire. Részt vett e tudományterületek hazai tananyagainak kidolgozásában, az azokat hasznosító szakok, szakirányok kialakításában, fejlesztésében. A doktori iskolák aktív résztvevőjeként számos hazai és külföldi PhD-hallgató témavezetője volt. Kiválóan teremtett az egyetemi karrierje során és a szervezetek gyakorlatában szerzett tapasztalatai között szinergiát. A hazai és külföldi egyetemeken tett látogatásai során kialakított tartós kapcsolataiból itthoni kollégái és hallgatói is profitálhattak. Tudományos tevékenységének eredményeképpen több mint 250 publikáció, közel húsz tudományos szakkönyv született, amelyek középpontjában az oktatott diszciplínák valamint a szervezeti tudás menedzselésének problémái álltak. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres résztvevője volt, emellett szervezőként, kutatási projektek vezetőjeként fontos tudományszervező munkát is folytatott. Tagja volt hazai és nemzetközi szakmai folyóiratok tanácsadó vagy szerkesztőbizottságainak, magyar és nemzetközi szervezeteknek valamint tudományos testületeknek. Különféle felelősségteljes vezetői posztokon összességében másfél évtizeden keresztül szolgálta a Közgazdaságtudományi Kart, illetve a Pécsi Tudományegyetemet: két ciklus dékán-helyettesi megbízatását követően 1996 -2002 között, két egymást követő ciklusban volt a Közgazdaságtudományi Kar dékánja, mely időszak messze ható pozitív következménye a Kar országos reputációjának megszilárdítása és máig fontos új képzési szegmensek kialakítása mellett a teljesítményt és a szorgos munkát előtérbe helyező kultúra kari elfogadottságának számottevő növelése volt. 2007- 2010 között a PTE általános és stratégiai rektor-helyettesi posztját betöltve nagyon sokat fáradozott azon, hogy sokkarú egyetemünk a tényleges integráció útjára lépjen.

Kimagasló teljesítményéért több alkalommal részesült magas elismerésben. Nonprofit és civil szervezetekben egyesületek, alapítványok vezetőjeként, kuratóriumok tagjaként hasznosította vezetői, menedzseri szaktudását.

Farkas János (1933- 2016)

okl. szociológus, filozófus ((ELTE, 1957), 

az MTA szociológiai tudomány doktora (1980).

Az ELTE Lenin Intézetében filozófia–logika szakos tanári oklevelet szerzett (1957), az ELTE BTK-n filozófiából doktorált (1960), a filozófiai tudományok kandidátusa (Moszkva, 1967; honosítva: Bp., 1968), a szociológiai tudományok doktora (1980). – A Veszprémi Vegyipari Egyetem Marxizmus–Leninizmus Tanszék gyakornoka (1957–1958), tanársegéde (1958–1962), egyetemi adjunktusa és a filozófiai szakcsoport vezetője (1962–1967), docense (1967–1969), az MTA Szociológiai Intézet igazgatóhelyettese (1969–1973), osztályvezetője (1975–1980), tudományos tanácsadója (1980-tól). A BME c. egyetemi docense (1971–1981), c. egyetemi tanára (1981–1985), a Természet- és Társadalomtud. Kar, ill. Gazdaság- és Társadalomtud. Kar Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézet Szociológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára (1985–1998), kutatócsoport-vezető egyetemi tanára (1998-tól). Professzor Emeritus (2003), SOTE Testnevelési Egyetem Doktori Iskola tanára (2007), Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar c. egyetemi tanára (2008), Budapesti Corvinus Közgazdasági Egyetem Doktori Tanácsának tagja (2008), A moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa (1964–1967), a London School of Economics vendégkutatója (1974). – Tudományszociológiával foglalkozik, a tudomány és az ipar kapcsolatának társadalmi feltételeit vizsgálja. – A Nemzetközi Szociológiai Társaság Tudományszociológiai Kutatási Bizottságának elnöke (1982–1986), a Nemzetközi Tudománypolitikai Bizottság vezetőségi tagja. A MTESZ Társadalomelméleti Bizottság elnöke (1970–1971), a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, az MTA közgyűlési képviselője (1994–1997), az MTA Szociológiai Bizottsága, a Magyar Akkreditációs Bizottság Szociológiai Albizottság tagja. – Nemzetközi Társadalomtudományi Díj (1989), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1993). Doctor Honoris Causa (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (2008)

F. m.: A speciális és általános relativitáselmélet tér és idõ felfogásának filozófiai problémái. Egyetemi doktori értekezés. (Bp., 1960); A modern tudományok osztályozásának és rendszerezésének filozófiai problémái. Kandidátusi értekezés orosz nyelven. (Moszkva, 1967); Ötlettől a megvalósulásig. A kutatási eredmények alkalmazásának társadalmi–szervezeti–személyi feltételei a vegyiparban. (Bp., 1974); A kutatás-fejlesztési tevékenység szociológiája; A műszaki fejlesztés szociológiai kérdései. (Bp., 1975); A tudomány és az ipar kapcsolatának társadalmi feltételei hazánkban. Empirikus kutatásszociológiai vizsgálatok tanulságai. Doktori értekezés. (Bp., 1979); A tudomány erőforrásai. (Bp., 1981); A modern tudomány szerkezete. (Bp., 1981); A tudomány társadalmi lényege. (Bp., 1982); A technikai fejlődés társadalmi környezete. (Bp., 1983); A társadalmi megújulás erőforrásai. (Bp., 1985); A tudományelmélet alapjai. (Bp., 1988); A „szürke zóna”. Szakértők az államszocializmusban. (Bp., 1992); Pörlekedő tudáselméletek. (Bp., 1994); Bevezetés a környezetszociológiába. (Bp., 1994); Környezetszociológia. (Veszprém, 1997); Település- és városszociológia. (Bp., 1998); Tudás és cselekvés. (Bp., 1998); Tézisek az Információs Társadalomról. (Társszerzőkkel).(Bp., 2000). Információs vagy tudástársadalom? (Bp. 2002), Knowledge Deficit and Knowledge Society (Bp. 2004), A tudástársadalom átalakulásának történeti mintái (Bp. 2006).

Fejéregyházi Sándor (1944-)

okl. villamosmérnök (BME,1968), okl. mérnök-közgazdász  (MKKE,1972), egyetemi doktor

1944-ben Budapesten született. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett villamosmérnöki karon 1968-ban. Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök-közgazdász oklevelet, majd doktori fokozatot szerzett. Továbbá Rendszerszervező oklevelet szerzett  Budapesten, majd Számítóközpont vezetés egy éves tanfolyamot végzett a Londoni Egyetem Birkbeck College-ban. Pályáját az ORION Vállalatnál kezdte, ahol számítógépes hardvert és szoftvert fejlesztett. Utána a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központban (SZÁMOK-ban) a vállalati számítógépesítés szervezeti és vezetési feltételeinek témáját kutatta és oktatta itthon és külföldön, pl. ENSZ szakértőként. Több nagyvállalat számítógépes rendszerének bevezetésében vett részt, illetve irányított. Az INNOTECH Műegyetemi Innovációs Park igazgatóhelyettese volt a park megalakulásától, 1987-től 1989-ig. Itt számos fejlesztési programot - pl. energetikai műszer fejlesztést – irányított a műegyetemi tanszékekkel és dolgozókkal együttműködésben. A rendszerváltozás után létrehozta és vezette a magyar-angol tulajdonú INNOMAN Magyar-Angol Innovációs Kft-t., ahol hordozható számítógépre ill. számítógép hálózatra információrendszereket fejlesztettek, s több nagyvállalat vezetőinek tartottak vezetési tréninget. Később az ECONOMIX Rt. igazgatóhelyetteseként irányította a cég vállalati privatizációs elemzésekre, az önkormányzati intézmények szervezetfejlesztésére, ill. innovációs központok megalapítására vonatkozó munkáit. Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) egyik igazgatójával közösen 1992-ben kidolgozta és megszervezte az ÁVÜ 4 hetes csődmenedzser tanfolyamát.  Az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.-ben humánpolitikai, controlling és szervezetfejlesztési vezetőként a nagyvállalat szervezeti átalakítását, a cég tervezési rendszerének működtetését, majd az integrált számítógépes irányítási rendszer bevezetését irányította. Munkásságát az ÖKO Zrt-nél vezető projektmenedzserként fejezte be, ahol nagy – többszáz millió Ft-os - környezetvédelmi projekteken dolgozott, ill. koordinált. 35 évig oktatott egyetemeken, főiskolákon, oktató központokban és cégeknél. Mintegy 130 könyvet, cikket és tanulmányt írt magyarul és angolul hazai, ill. külföldi szervezeteknek. 2 alkalommal volt ENSZ szakértő: Magyarországon, ill. Angliában (a London School of Economics and Political Science egyetem Information management Master szintű tanfolyamának szakértői véleményezésében).

Fodor Árpád (1952-)

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME,1977), okl. gépipari gazdasági mérnök (BME,1986), Certified Value Specialist (CVS-Life), Professional in Value Management (PVM), a MicroVA Fejlesztő Bt. volt ügyvezetője, a Society of American Value Engineers International (SAVE International) tagja.

1979-től 2018-ig óta foglalkozott értékelemzéssel (Value Engineering, Value Methodology). Ez idő alatt mintegy 360 értékelemzési projektet vezetett le. Főbb alkalmazási területei: gyártmányfejlesztés, technológiai fejlesztés, mély- és magasépítési beruházási tervek felülvizsgálata, fejlesztése, számítástechnikai szoftverek funkcionális követelményjegyzékének összeállítása, szervezet- és folyamatfejlesztés, jogszabályok fejlesztése. Az elvégzett értékelemzési munkák révén a teamek – a minőségi mutatók emelése mellett - mintegy 500 Mrd Ft megtakarítási lehetőségre hívták fel a megbízók figyelmét. Mintegy 60 szakmai cikk mellett három könyv alkotója(Hegedűs József – Fodor Á.: Értékelemzési kézikönyv (OMIKK, 1988); Fodor Árpád: A minőség fejlesztése értékelemzéssel (Raabe Könyvkiadó 2002-2004); Fodor Árpád: A munkás, de csodálatos értékelemzés (2021).

QR KÓD: FODOR ÁRPÁD: (https://sites.google.com/view/ertekelemzes-value-engineering/a-munkas-de-csodalatos-ertekelemzes )

Az értékelemzés szemléletmódja, logikai összefüggésrendszere

Az értékelemzés egyszerre egy rendszerszemléletű fejlesztési eszközt és egy döntés-előkészítő eljárást. Nem egyszerűen az olcsóbbat, illetve nem csupán a jobbat keresi, hanem a megkívánt, a szükséges igényt (előnyöket) elégíti ki a legkisebb költség (áldozat) mellett. Csakis ezt a kettős követelményt kielégítő megoldással lehet a vevő, a fogyasztó, a felhasználószempontjából megfelelő terméket és szolgáltatást létrehozni, azaz a vevőben elégedettséget kelteni. Az értékelemzés alapvető logikai összefüggésrendszerét, módszertani lépéssorozatát az ábra mutatja: A értékelemzési folyamat - és ezen belül a funkcióelemzés is - két egymásra épülő, de különálló egységből áll: ​az igények és funkciók elemzése és vizsgálatai révén a gyengepontok kereséséből, valamint ​az új megoldások kereséséből és kidolgozásából, azaz a tervezésből. Az értékelemzés definíciója a SAVE International szerint: „Az Érték Módszertan egy szisztematikus feljárás, melyet egy vegyes összetételű team alkalmaz egy minősített értékelemző irányításával, hogy fejlessze a projekt értékességét a termék, a folyamat, az eljárás vagy a szervezet funkcióinak elemzésén keresztül.” Az értékelemzés alkalmazásának előnye: 10-20% minőségemelés mellett hasonló mértékű költségcsökkenés.

Gaál Zoltán (1947-2022)

okl. vegyészmérnök (VVE,1971), okl. gazdasági mérnök (BME,1975), műszaki egyetemi doktor (VVE,1975), az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (1984)

QR KÓD: KEREKES SÁNDOR: GAÁL ZOLTÁN (2022): https://youtu.be/fzeCDoaM5QA?si=0-NusVVA6iRJCw6P

1994-ben a Miskolci Egyetemen habilitált. 1996-tól egyetemi tanár. Munkahelyei: 1971 óta a Pannon Egyetem és jogelődei. Ipari gyakorlat a Nitrokémia Ipartelepeknél és a BASF AG-nél szerzett. Kutatási tevékenységét kezdetben a technológiai rendszerek megbízhatósága a megbízhatóság és a különböző kockázati elemek kapcsolatának tisztázására koncentrált. Ezek a kutatások alapozták meg a karbantartás-menedzsmenthez kötődő alkalmazott kutatásokat. Létrehozta a Nemzetközi Karbantartási Konferenciát, amt több mint 20 alkalommal szerveztek meg. Érdeklődése később a szervezetek működése, a szervezeti kultúra területére tevődött át. A kultúrák leírása, a kultúrák közötti átjárás izgalmas kihívásokat jelentett számomra. Oktatási tevékenységemben, kezdetben gazdasági jellegű tárgyak, később a menedzsment tartalmú kurzusok képezték a súlypontot.

1990-2006 között tanszékvezető,

1991-1998 között a Mérnöki Kar dékánja,

1998-2007 között a Pannon Egyetem rektora,

2001-2003 között a Magyar Rektori Konferencia elnöke.

Oktatásszervezési tevékenysége során két a magyar felsőoktatás számára originális szak: a szervező vegyészmérnök és a műszaki menedzser alapítását irányította. Két alkalommal volt vendégprofesszor Németországban.

A Magyar Tudományos Akadémia Vezetéstudományi Szakbizottságának alelnökeke, a Miskolci Egyetem Társadalomtudományi Habilitációs Bizottságának tagja, a Magyar Rektori Konferencia Felügyelő Bizottsága tagja volt. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Gazdasági Tanácsa tagja és a Herendi Porcelánmanufaktúra Igazgatóságának elnöke is volt. Felesége Sára nyugdíjas mérnök, Bernadett lánya bölcsészként, Katalin lánya közgazdászként dolgozik.

Grósz Péter (1952-)

okl. gépészmérnök termelési rendszer szakon (BME,1976), okl. gazdasági mérnök (BME.1982)

1952 januárjában születtem Budapesten. A középiskolát a József Attila Gépipari Technikumban végeztem. Mivel nem voltam lúdtalpas, egyetemi tanulmányaimat a 11 hónapos sorkatonai szolgálat letöltése után kezdtem meg a Budapesti Műszaki Egyetem hőerőgépész szakán 1971-ben. A második év végén hallottunk arról, hogy új szak indul a gépész karon Termelési Rendszer Szervezés névvel. Bár alapvetően műszaki beállítottságú ember voltam és vagyok, megragadott az a lehetőség, hogy olyan tudásra tegyek szert, amely a gazdaság szinte bármely területén hasznosítható. Érdekelt egy olyan határtudomány, amely egyaránt épít a műszaki, a gazdasági, a szociológiai és a pszichológiai ismeretekre. Ezért döntöttem úgy, hogy jelentkezem az új szakra.
Ma már, - sajnos - több évtizedes tapasztalattal bizton állíthatom, hogy jó döntést hoztam. Azon túl, hogy a megszerzett tudás és szemlélet igazán „piacképes”, annak idején ritka volt Magyarországon, számomra máig tartó meghatározó élmény volt Ladó professzor úr személyisége, karizmatikus, de mélyen humánus egyénisége és előadói, tanári teljesítménye.
1976-ban diplomáztam. Első munkahelyem a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) szervezési osztálya volt. A cég kisebb, nagyobb telefonközpontok gyártásával foglalkozott. Az itt töltött hat év alatt gyakorlatban is megismertem egy termelő vállalat működését, erényeit és hibáit. Szembesültem azokkal a szervezési, vezetési problémákkal, amelyek egy részére az Egyetemen megszerzett ismeretekkel lehetett megoldást találni.
Az elmélet alkalmazása és működése a gyakorlatban komoly lökést adott ahhoz, hogy további tanulmányokat folytassak. 1982-ben gazdasági mérnök diplomát szereztem.
1982-ben elnyertem a Mechanikai Laboratórium szervezési és számítástechnikai főosztályvezetői állását. A cég annak idején a magyar híradástechnikai ipar zászlós-hajója volt. Nevével ellentétben semmi köze nem volt sem a mechanikához, sem a laboratóriumhoz. Híradástechnikai berendezéseket gyártott túlnyomórészt katonai használatra. Tizenegy évet dolgoztam itt. Igazán részleteiben megismertem a cég folyamatait, működését. Itt ismertem meg az informatika szerepét, jelentőségét és szereztem alaposabb számítástechnikai tudást. Mivel a rendszerváltás során a cég elvesztette piacait, az utolsó évet a felszámolásban való részvétellel töltöttem. Nem volt felemelő feladat.
1993-ban felkértek az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézet (ORFI) szervezési és számítástechnikai osztályának a vezetésére. Különleges élmény volt. Költségvetési szerv, a korábbi tapasztalataimtól teljesen eltérő tevékenységgel. Ebben az évben vezették be az egészségügyben a teljesítményfinanszírozást. Ez igazi szervezési és informatikai kihívást jelentett. Eleinte szenvedtem, később élveztem a munkát.
Talán ma is az ORFI-ban lennék, ha nem kapok 1994-ben egy olyan ajánlatot, amire nem volt szabad nemet mondani. Felkértek a Huntraco Zrt. vezérigazgatói pozíciójának elvállalására. Ennek a száz százalékban angol tulajdonban lévő cégnek a fő tevékenysége a Caterpillar földmunkagépek és más építőipari, mezőgazdasági, energetikai és környezetvédelmi termékek forgalmazása és vevőszolgálata. Foglalkozunk használtgép értékesítéssel és bérbeadással is. A cég kb. 200 főt foglalkoztat országos hálózatában és 15 milliárd forint körüli árbevételt produkál. Több mint 14 éve vezetem ezt a céget.
Nem üres tiszteletkörnek szánom, hanem nagyon komolyan gondolom, hogy abban, amit sikerült elérnem döntő szerepe van a termelési rendszer szervező szakon szerzett ismereteimnek, szemléletemnek és mindenek előtt személyesen Ladó László professzor úrnak. Köszönettel és hálával emlékszem Rá.

Havass Miklós (1940-)

okl. matematika tanár és alkalmazott matematikus (JATE,1963)  

QR KÓD: HAVASS MIKLÓS: https://youtu.be/nXdyD3mQFFA?feature=shared

1940. április 23-án született Szegeden. A Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium tanulójaként került kapcsolatba a Középiskolai Matematikai Lapokkal és a középiskolai tanulmányi versenyekkel. A történelmi versenyeken országos helyezést ért el.  1963-ban matematika tanári - alkalmazott matematikai diplomát szerzett a József Attila Tudományegyetemen. Diplomamunkája az egyik első magyarországi MI alkalmazás volt: Zeneszerzés elektronikus számítógépen.

Pályáját a Pénzügyminisztérium Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézetében kezdte (Ladó László íróasztalánál!), Budapesten. Itt fő tevékenysége egy számítógép beszerzésének előkészítése volt.

1965-ben átlépett a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetéhez, ahol beszerezték Magyarország első nyugati gyártmányú, tranzisztoros számítógépét, a National-Elliott 803B-t. Itt operációkutatási, ökonometriai. nem-numerikus és alapszoftver-fejlesztési feladatok megoldásán dolgozott.

1972-től főosztályvezetőként az Infelor Rendszertechnikai Vállalatnál VIDEOTON számítógépek operációs rendszereikidolgozásán, szoftvertechnológiai feladatok megoldása dolgozott, illetve munkatársaival a magyar szoftver export beindítását szervezte.

1982-től az Infelor jogutódjaként létrejött Számítástechnika-alkalmazási Vállalat (Számalk) elnök-vezérigazgatója volt. 1995-ben az Állami Vagyonügynökség irányelvei alapján kollégáival privatizálták a vállalatot. Elnöklete mellett hozták létre az IBS (International Business School of Budapest), és a GDF (Gábor Dénes Főiskola) felsőfokú iskolákat, a META és a Számalk Szakközépiskolákat, az OBS (Open Business School) távoktatási üzletemberképző központot, illetve az ISB (International School of Budapest) idegennyelvű általános iskolát és gimnáziumot. Kezdeményezője volt a hazai távtanulás bevezetésének, megalapozásának. 

Egyik alapító tagja volt az Neumann János Számítógép-tudományi Társaságnak (NJSZT), amelynek 1985-1989 között főtitkára, 1990-1994 között elnöke, majd 1994-től tiszteletbeli elnöke lett. Tagja volt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) plénumának. Elnöke volt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ), illetve a Magyar Térinformatikai Társaságnak (HUNAGI). 1994-ben a Magyar Mérnök Akadémia (MMA) tagjai közé választották. 1995-ben egyik kezdeményezője és szervezője volt Nemzeti Informatikai Stratégia kialakításának. Alelnöke volt a Magyar Tehetséggondozó Egyesületek Szövetségének, illetve társelnöke a Bolyai Műhely Alapítványnak. Több cikluson keresztül tagja volt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak (NHIT), a kormány tanácsadó szervének. 

Életéről, életelveiről kimerítően számolt be az Ifjan – Éretten – Éltesen c. riportkönyvben, amelyben számot adott irodalmi munkásságáról és kitüntetéseiről is.

2004-ben ment nyugdíjba. Szakmai tevékenységét azóta is folytatja, így pl. aktívan részt vesz az NJSZT Informatikatörténeti Fórumának munkájában, az Informatikatörténeti Adattár kiépítésében.  2021-ben a felkértek a Magyar Tehetség Nagykövetének.

1970-ben családot alapított, jelenleg 3 gyermekem és 10 unokája van. Ifjú korában csellózni tanult, s a zene szeretete végig kísérte életét. Saját vonós négyese volt társai haláláig. Tagja volt a Budapesti Fesztiválzenekar kuratóriumának.

Háry  András (1972-)

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME, 1995), PhD (BME, 2004)

QR KÓD: https://youtu.be/-EE-mTPW0Z0?si=S0-Ybp4ltBa7logo

A Dr. Topár József Tanár Úr által a 1996/97-es tanév őszi szemeszterében meghirdetett Minőségirányítás tárgy egy új színt hozott a gyakorlatiasságával, az újszerű minőségmenedzsment módszerekkel, és a szemléletünket szélesítő gyárlátogatásokkal. A minőség iránti elkötelezettség megerősödésének fontos mérföldköve volt 1997-ben az Opel Szentgotthárd Minőségbiztosítási Osztálya, amelynek irodája, rátekintést adva az új Opel Astrák „saját lábra állására” a szerelősor végén, a gyakornok szemében erősen beégette, mitis jelent egy autógyár menedzsment módszeressége. Az itt töltött TDK és diplomagyakorlat után a szombathelyi PHILIPS monitorgyár egy egészen más kultúrával, de a minőségmenedzsment kincstárát kínálva, lehetőséget nyújtott nemcsak egy nagyvállalati termelő környezet megismerésére, de a PhD kutatásaim folytatására is. A Tanszéki környezet és a PHILIPS ipari környezete egymást kiegészítve segítették elő a modern menedzsment ismeretek megszerzését, gyakorlati kipróbálását és új módszerek kutatását. Innen már egyenes út vezetett az EFQM Excellence modell felé, amelyet az időben a PHILIPS Corporate szinten támogatott modellje volt, igen komoly tudás- és tapasztalati bázissal. Ennek nyomán sikerült bekapcsolódni a kiválósági értékelési folyamatba, európai, regionális és hazai szinten. A 2002 és 2012 között elvégzett több, mint 100 vállalati értékelés felbecsülhetetlen tapasztalást, jó gyakorlatot és szakmai bizonyosságot hozott.

A PHILIPS 2003-ban indult átszervezésének lezárása egyben új szakaszt is megnyitott, teret adva egyrészt az önálló menedzsment szakértői tevékenység elindítására, másrészt a nagyvállalati ökoszisztéma tapasztalatok adaptálására egy szűkebb földrajzi környezetben, nevezetesen a zöldmezős zalaegerszegi északi ipari zóna környezetében. Egy 2004-ben folytatott beszélgetésből sikerült eljutni húsz hosszú, fáradságos, de annál izgalmasabb és időnként kalandokkal teli éven keresztül a ZalaZONE Park mai állapotáig. Túl azon, hogy a járműipari tesztpályával Európa egyik legkomplexebb tesztelési környezete jött létre, a környezetében létrejött és jelenleg is fejlődő további tesztelési infrastruktúrákkal, a betelepült ipari cégekkel, kutatás-fejlesztéssel, technológiai és egyetemi együttműködésekkel már egy innovációs ökoszisztémáról beszélhetünk.

Egy hasonló technológiai park „lelke” az a tudásháttér, amely – akár helyben, akár a partnerségeken keresztül – elérhető, mozgósítható, alkotásra bírható. A jelenleg mintegy 500 hektáros terület szerencsére „elég nagy, hogy sokan elférjenek itt”, de a tudásalapú együttműködések igénylik is a sokféle, egymást kiegészítő szereplő jelenlétét és elérhetőségét. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem mind kapcsolódnak a parkhoz, eltérő formában és különböző módokon, de mind hozzájárulva a tudásbázisok építéséhez, és viszont is, részesülve a ZalaZONE innovációs ökoszisztéma előnyeiből. www.tc.org.hu

Herczeg János (1945-)

okl. gépészmérnök (BME,1968), okl. gazdasági mérnök (BME,1972), az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (1981)

A Somogy megyei Szentán születtem 1945. 02. 18. napján. Édesapám először uradalmi, majd később kerületvezető erdészként dolgozott. Számomra a szülőföld ma is meghatározó jelentőséggel bír, ahogy csak tehetem, vissza-visszatérek és ma is meghatottan járom a somogyi erdőket és mezőket. Általános iskoláimat Nagybajomban, amely ma már város és Kutason végeztem. A gimnáziumi alma materem a kaposvári Somsics majd később Táncsics Mihály Gimnázium volt. 1963-ban az érettségit követően a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karát kezdtem és 1968-ban okleveles vegyipari gépészmérnök diplomát szereztem. Viszonylag korán 1970-ben kezdtem meg a gazdaság mérnöki tanulmányokat ugyanitt és 1972-ben szereztem oklevelet. A gazdaság mérnöki képzésben eltöltött 2 év meghatározó volt további életpályámon, hiszen csak kevés, mindössze 4 évet töltöttem műszaki pályán, a későbbiek során egyre inkább a vezetés-szervezés és gazdálkodás területén folytattam gyakorlati tevékenységemet. Ennek is köszönhetően 1981-ben lettem a közgazdaságtudományok kandidátusa. 

Munkahelyeim közül elsőként említem a kaposvári elektroncső gyárat, korábban Tungsram céghez tartozott, ahol főmechanikusként dolgoztam. 1972-ben Sopronba költöztünk családommal és az Észak-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat beruházó mérnök csoportvezetőjeként tevékenykedtem. 1972. decemberétől 1984. szeptemberéig a Soproni Szőnyeggyár szervezési osztályvezetőjeként, később közgazdasági főosztályvezetőjeként dolgoztam. Ezt követően 1987. végéig az egészségügy következett, ahol is a Soproni Állami Szanatórium főigazgató-helyetteseként tevékenykedtem. Majd következett egy nagykereskedelmi cég, a Skála Sopron megszervezése és vezetése, amelynek a világútlevél bevezetésével egy időben létjogosultsága megszűnt és ezt követően lettem a Semperit Technika egyszemélyes kft. magyarországi ügyvezetője, ahol a vállalkozás létrehozásától kezdve a 20 millió schillinges beruházáson keresztül feladatom volt a gyártás megszervezése és mintegy 200 ember betanítása. 1992. június 1-jétől pályázati úton nyertem docensi kinevezést az akkori Erdészeti és Faipari Egyetem akkor létrehozott Közgazdasági Intézetébe. 1993. februárjában szakvezetésemmel megindult a gazdaság mérnöki képzés egyetemünkön, amely mind a mai napig a Közgazdaságtudományi Karon az egyik legsikeresebb posztgraduális képzés. Szintén ebben az évben kezdtem hozzá munkatársaimmal a mérnöki karokon folyó menedzsment és gazdaságtudományi képzés átalakításához. Nagyon jó iskola volt számomra, hogy mintegy 10 éven keresztül tanítottam Vállalatgazdaságtan ismeretanyagot mérnökök számára, akik közül nagyon sokan sikeres vállalkozók lettek. Szintén 1993-ban vezetésemmel kezdődött a Marketing illetve Vezetés-szervezés tantárgyak oktatása a mérnöki karokon. Óriási feladat volt a tantárgyi programok fejlesztése és az oktatási segédletek kidolgozása.

Nagyon jó érzés visszagondolni arra, hogy tevőlegesen részt vehettem az akkor már Soproni Egyetemen 1995-ben beindított közgazdász képzés szervezésében. 2000-től kezdődően megalakult a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és ugyanebben az évben, miután 1999-ben a mérnöki karon habilitációt szereztem, egyetemi tanári kinevezést kaptam, ahol a Vezetés-szervezési és Marketing Intézet intézetigazgató egyetemi tanáraként tevékenykedtem. Eddigi pályafutásom során közel 70 szakcikket, publicisztikai jellegű tanulmányt, újságcikket írtam, továbbá egyetemi jegyzetek, tankönyvek, elektronikus jegyzetek elkészítésével segítettem az intézet oktatási- és kutatási feladatainak elvégzését. Számos doktorandusz témavezetését és felkészítését végeztem és számtalan bíráló bizottság munkájában vettem részt immáron -akadémiai múltamat is beleszámítva- 26 év időtávlatában. Vezetésemmel intézetünk kiterjedt kutatási tevékenységet végzett, melynek zöme vállalati megbízásokból állt. Pályafutásom talán legnagyobb ajándéka, hogy rendkívül elszánt, tehetséges és megbízható fiatal munkatársaim vettek körül. A bolognai folyamatnak megfelelő oktatási struktúra átalakítása, az MSc. képzések beindítása jelentős tantárgyfejlesztési és publikációs feladatokat jelentett, miután intézetünk a kari MSc. programok közül két program gondozását illetőleg szakvezetését is felvállalta. A Vezetés-szervezés és Vállalkozásfejlesztés mesterszakok jó lehetőséget kínáltak az egész kar és benne az intézetünk számára az oktatási és kutatási munkánk továbbfejlesztéséhez.

Mérnök létemre az elmúlt 15 évben adótanácsadói és könyvvizsgálói végzettséget is szereztem.

Az egyetemi oktatás, kutatás mellett jelentős feladat hárult rám két családi vállalkozásunk gazdasági, pénzügyi irányítását illetően. Sport és az irodalom mindig meghatározó szerepet játszott életemben, ma is szívesen sportolok, elsősorban a tenisz, amit ma is szívesen gyakorolok. Tehetséges és lelkes munkatársaimnak köszönhetem, hogy 2007. decemberében egy kis önálló verses kötettel lephettem meg családomat és barátaimat és nagy örömmel töltött el, hogy 43 versemmel szerepelhetek a Nyugat-magyarországi Egyetem kiadásában megjelent Professzorok a katedrán című antológiában és verseim szerepelnek az egyetem által 2006-ben kiadott 1956-os emlékkönyvben is.

Család: Feleségem szakgyógyszerész és a soproni Erzsébet Patikát vezeti. Gyermekeim, Herczeg Tamás okleveles építészmérnök, Herczeg Balázs szakgyógyszerész, aki a feleségemmel együtt dolgozik. 

Iványi Attila Szilárd (1944- )

okl. gépészmérnök (MNE,1966), okl. mérnök-közgazdász (MKKE,1972), egyetemi doktor (MKKE, 1974), az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (1979), majd doktora (1986)

QR KÓD: IVÁNYI ATTILA SZILÁRD: https://youtu.be/8C6QFw8fEu0?si=BG5De-G76_d7qV8z

A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem elvégzése után 1966-ban a nagyhírű Láng Gépgyárba került technológusi, előkalkulátori és műszaki fejlesztési vezetői munkakörbe. A villamos energia termelés 20%-a ma is az akkoriban gyártott berendezésekkel történik. Időközben beiratkozott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1972-ben kitűnő eredménnyel mérnök-közgazdász, majd 1974-ben summa cum laude minősítéssel egyetemi doktori oklevelet szerzett. Ezt követően 1974. szeptember 1-je óta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, professzora. Az első két évtizedben az Ipargazdaságtan Tanszéken szinte a teljes vállalati gazdálkodás skáláján oktatott. Megyeri Endre professzor vezetésével igazi tudományos műhelybe került. Több témakörben együttműködött a műegyetemi Ladó László professzor innovatív szellemiségű tanszékével. „A fejlődés útja a differenciálódás” elvén a ’90-es évektől szakosodtak a tanszéki tudományterületek, így a Közgázon átalakultakVállalkozásfejlesztési Intézeti működési formába. A ’70-es évek második felétől kezdve nemzetközileg is úttörőnek számító kutatásokat végzett az Innovációs Menedzsment és Módszertan területén. Ezekből szerezte meg 1979-ben a kandidátusi, majd 1986-ban az MTA doktori fokozatot, valamint írt ezidáig 115 szakmai cikket, köztük 13 eredeti, illetve továbbfejlesztett szakkönyvet. (Több

publikáció esetében is Dr. Hoffer Ilona társszerzővel.) Az innovációs stratégia és kutatás-fejlesztés, értékelemző és minőségjavító módszertan, valamint a költségmenedzsment és vállalkozásfejlesztés területén 4 önálló tantárgyat dolgozott ki Dr. Hoffer Ilona együttműködésével. Ezek közül 3 tantárgy jelenleg is részét képezi a Vállalkozásfejlesztési MSc szakirány tantervének. Az Innovációs Menedzsment című tárgyát például hosszú-hosszú éveken át közel 400 végzős hallgató vette fel. 

Nemzetközi kapcsolatait és korábban a Vállalatgazdász Akadémia, jelenleg pedig a Professzori Tudásforrás Kft. keretei között végzett gyakorlati munkáit is igyekszik hozzáilleszteni az innovációs tárgykörhöz. A vállalati projektmunkákból, valamint a vezetői coachingból és oktatásból sok gyakorlati példa született. A ’90-es években egy évtizeden át volt tanszékvezető-helyettes és kari tanácstag, valamint az MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottságának tagja. A Magyar Értékelemző Társaságnak 16 évig tudományos alelnöke volt. A Magyar Szervezéstudományi Iskola és a SAVE International tagja is. Mindig is fontosnak tartotta a cégeknél végzett gyakorlati munkát. Jelenleg oktatási, ingatlanfejlesztési és agrárgazdasági érdekeltségei vannak.  Kitüntetései:
2011, Pedagógus Szolgálati Emlékérem, Miniszteri kitüntetés
1998, Kiváló Munkáért, Oktatási Minisztérium
1996, Egyetemért Emlékérem, BKE
1983, Oktatási Minisztérium kitüntetése

 Eddigi karrier története ars poeticájaként úgy fogalmaz, hogy "A Világot ugyan az érdekek mozgatják, de jobbítani alapvetően csak a Tudomány és a Megvalósult Innováció képes."

Főbb publikációi és kutatási anyagai:

 • Business Development Strategy with Value Analysis. Value Methodology and Management 2018, Society of the Hungarian Value Analysts (Bp.2018) (Co-author: Szöllősi, Roberta)

• Innovációra épülő vállalkozásfejlesztés. AULA Kiadó (Bp.2005) (Társsz.: Dr. Hoffer Ilona)

• Gondolatok a Value Management versenyképességéről. Magyar Értékelemzők Társasága, Szemle 1. (Bp.2005) (Társsz.: Dr. Hoffer Ilona)

• A kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének javítása az Európai Unióban. MTA IX. Ipar- és Vállalatgazdasági Konferenciája (Bp.2004) (Társsz.: Veres Márta, Kocsis Ágnes)

• Innovációs folyamatok menedzsmentje. AULA Kiadó (Bp.2004) (Társsz.: Dr. Hoffer Ilona)

• Vállalkozásfejlesztés és innováció. AULA Kiadó (Bp.2003) (Társsz.: Dr. Hoffer Ilona)

• Value Management technikák alkalmazása a beruházások hatékonyságának növelése céljából. Vezetéstudomány (Bp.2002; XXXIII. évf. 2002. I. szám) (Társsz.: Dr. Hoffer Ilona)

• A vállalkozások innovációs módszertana. AULA Kiadó (Bp.2001) (Társsz.: Dr. Hoffer Ilona)

• The role of creativity in innovation. Society and Economy (Bp.1999) (Co-author: Dr. Hoffer, Ilona)

• A műszaki fejlesztés tervezése és hatékony megvalósítása értékelemzéssel. MTA Doktori Értekezés (Bp.1986)

• Értékelemzés - racionalizálás a gyártástervezésben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (Bp.1985)

• A gyártmányok versenyképességének fokozása értékelemzéssel. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (Bp.1980)

• Értékelemzéses hatékonyságjavítás a gyártmányfejlesztésben. MTA Kandidátusi Értekezés (Bp.1979) 

• Hulladékgazdálkodás és veszteségelemzés a MAT anyagi-, műszaki-, ellátási - és készletgazdálkodási rendszerében, valamint az anyagszükséglet tervezésének kérdései. Szakközgazdász Szakdolgozat (Bp. MKKE KTI 1977)

• A számjegyvezérlésű technika, mint intenzív jellegű termelőberuházás. Egyetemi Doktori Értekezés (Bp. MKKE 1974)

Kapitány András (1955-)

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME,1979), okl. munkavédelmi szakmérnök (BME,1984), MBA (1994) London Business School és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közös, angol nyelvű képzésben, egyetemi doktor (BME,1985), okl. mérlegképes könyvelő (2002).

Több éven át folytattam REFA tanulmányokat, ahol az alapképzéstől az oktatói kurzusokig bezárólag elvégeztem és szereztem oklevelet (1988-1989). 1985-ben doktori címet szereztem a BME-en, melynek témája atomerőmű biztonságtechnikai és élettartam mérések és vizsgálatok voltak. Később mérlegképes könyvelői oklevelet is szereztem (2002). Munkáim során mind a kutatás, a kísérletezés, az oktatás és a szakértés ill. ipari gyakorlat, majd a vezetés különböző szintjei fontos szerepet játszottak. Kezdetben beosztottként dolgoztam a Medicor Művek Központjánál, mint fiatal mérnök a vállalatirányítás és szervezés területén. Ezt követte a MTA KFKI Atomreaktorában egy 3 éves kutatási és gyakorlati munka, ahol az első magyar Atomerőmű tartályainak alapanyag vizsgálatát kellett elvégeznem, a vizsgálatokra módszereket kidolgoznom, amelyek később a reaktor tartály biztonságos üzemeltetéséről adnak információt.Ezek a mérések nagyon sok kreatív és mély gyakorlati és elméleti ismereteket igényeltek, és fizikailag is meg kellett valósítani. Később ebből a munkából több külföldi publikáció és többek között a doktori dolgozatom is született. Gyakorlati jelentősége is igen magas szintű volt, mert a mérések és következtetések lényegesen befolyásolták a hazai atomreaktor tartályok (ill. hasonló reaktortartályok) üzemeltetését és élettartamát.  A MTA KFKI után a BME Közlekedésmérnöki majd a Gépészmérnöki Karára kerültem mint oktató. Az Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékén 4 tantárgyban. Részt vettem az angol képzésben is. 1982-1990 időszakban egy évig külföldön voltam a Stuttgarti Műszaki Egyetemen, mint ösztöndíjas. 3 félévig meghívott előadóként tanítottam, a Veszprémi Műszaki Egyetemen is. Vállalati rendszer és gazdaságtant és Szervezéselmélet és módszertant. 1985-től adjunktusként dolgoztam a BME Vállalat Vezetési és Szervezés Tanszéken. Az egyetemi munkám mellett mintegy 150 szakértői munkában vettem részt, a kezdetben  mint szakértő, később mint projekt vezető. Ebben az időszakban saját vállalkozásban is végeztem mérnöki tervezői munkát és szakértést is.

1990-ben kerültem a Pannonplast Művekhez, mint Kontrolling főosztályvezető. Kezdetben főosztályvezető, a végén vezérigazgató helyettesként vezettem a Vállalatcsoportnál a Holding Kontrolling területét (17 vállalatból álló csoport).  

1997-től kezdve 3 évig a GEA EGI Rt-nél voltam mint gazdasági és általános vezérigazgató helyettes

2000-ben szintén egy német tulajdonban lévő céghez, a GA Magyarországhoz kerültem, mint gazdasági ügyvezető

2002 és 2003 augusztusa között több rövidebb ideig dolgoztam:

a Sooter’s Csoportnál ügyvezető, a Moldin Rt-nél gazdasági vezető, a Budapesti Főpolgármesteri Hivatalnál vezető főtanácsos.

2003 augusztusától Multicard Kft-nél dolgoztam 16 évig ügyvezető igazgatóként.

2019-től vagyok nyugdíjban, és alkalmanként szerződéses munkaviszonyban, vagy saját cégemmel szerződéses megbízási munkában.

Számos publikációm és előadásom volt, részben a MTA KFKI –ban végzett kutató munkámhoz kapcsolódóan, részben oktatói tevékenységem során a BME Ipari Üzemgazdaságtan tanszéken. Munkáim  közül kiemelném:

Az  MTA KFKI-ben végzett munkámat, amely a Paksi Atomerőmű reaktor tartályára vonatkozott. Vizsgálati módszereket dolgoztam ki a reaktor tartály károsodás kiszámítására, ill.,  hogy lehet a biztonságos élettartamot megállapítani, és így a működési engedélyeket mérésekkel alátámasztva meghosszabbítani. A vizsgálatok az üzemi körülmények beállítására is információt szolgáltattak, amelyek az élettartamra is jelentős hatással vannak. 

Oktatási tevékenység a BME Gépészmérnöki Karán, és a Veszprémi Egyetem vegyészmérnöki képzésen. Pannonplast Rt-nél 8 év alatt a kontrolling tevékenység teljessé tétele. A Holding 17 tagvállalatból álló havi és éves konszolidált könyvelésének és beszámolójának felépítése. Mivel akkor még Magyarországon nem készült konszolidált mérleg, és erre standardok ill.  tapasztalatok sem voltak, ezért, és a külföldi befektetők miatt is az eljárásokat a Deloitte & Touche auditálta. A havi mérlegkészítés, és a 17 vállalkozás beszámolója így a következő hónap 5. munkanapjára előállt, és ez alapja volt a befektetők és a Tőzsde tájékoztatásának. Multicard Kft –nél a 16 éves vezetésem alatt megújult a bankkártya és a biztonsági személyi kártyák gyártása, megszemélyesítése. A chipes bankkártya bevezetésekor a banki piac 30%-át tudtuk megszerezni a biztonsági technológia innovatív fejlesztésével.

 

Kádár Katalin (1947-)

okl. vegyészmérnök (BME,1975), okl. gazdasági mérnök (BME,1979), egyetemi doktor (BME,1983)

1947. január 3-án született Budapesten. Középiskolai tanulmányaimat az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban végezte. 1970–1975 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar hallgatójaként Végzés után a Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyárban dolgozott. Eközben sikeresen befejezte a gazdasági mérnöki posztgraduális képzést. Ekkor keresték meg az Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékrıl oktatói állásajánlattal. 1979–1989 között tanársegédként, majd adjunktusként a Tanszéken dolgozott. 1983-ban doktorált a Műszaki Egyetemen. 1989-ben barátaival együtt sikeres nyomda- és számítástechnikai céget hoztak létre. Számos művészeti és szakkönyv, folyóirat, hetilap, különbözı kiadvány szerkesztésében és elkészítésében vett részt.

Kátai István József (1950 -)

okl.gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME,1976), okl. gazdasági mérnök (BME,1980), okl. könyvvizsgáló

1985-től kétéves külkereskedelmi felsőfokú áruforgalmi szakképzésben vettem részt. 1996. évtől könyvvizsgáló tanulmányokba fogtam. PL-I OPT programozói szakvizsga, külkereskedelmi felsőfokú áruforgalmi szakvizsga, okleveles könyvvizsgáló képesítéseket szereztem. 1976. évtől, pályakezdőként a Finomkerámiaipari Művek központjának szervezőjeként kezdtem dolgozni. Mányoki István személyében kiváló vezető és szakmai egyéniség kormányozta a szellemi munkába való beilleszkedésemet. Egy egész iparágat átfogó (építőanyag ipar) szellemi műhelymunkába kapcsolódhattam be. Évente 3-4, többnapos szakmai tapasztalatcsere sorozat tette lehetővé a szervezés- és vezetés tudomány elméletének és folyó gyakorlatának megélését. Magam is, az ő adjutánsaként három ilyen esemény előkészítője lehettem (multimoment filmtechnikai munkamérések, minőségszabályozás, vezetői léptékű működésszabályozás). Itt sajátítottam el a munkamérés módszereit, a munka hatékonyság növelésének szemléletét. Itt váltam rendszerszervezővé és ügyvitelszervezővé. 

1978-ban, mesterem nyugdíjba menetelekor a Fővárosi Gázműveknél folytattam pályámat. Dr. Vida Miklós műszaki vezérigazgató helyettes műszaki titkáraként bekapcsolódtam a Főváros egységes számítógépes közműnyilvántartásának rendszerszervezési munkálataiba. Mai szóhasználattal élve, a program projektvezetője a FŐINFORM Vállalat volt. A Főváros összes közmű cégéből felállított csapat tagjaként végeztük rendszerszervezési munkáinkat. Az elképzelések digitális térképezési technológiára alapultak. Mivel ez akkoriban féltett csúcstechnológiának számított, nagyon nehézkesen haladt a beszerzése. Végül is a tervek elkészültekor világossá vált, hogy az alaptechnológia akkori árán a projekt finanszírozhatatlanná vált a Főváros számára. 

1979-ben a Műszéntermelő Vállalatnál vállaltam független szervezői állást. Vonzott a különleges ipar iránti kíváncsiság, s a „minden szombat szabad” lehetősége. Ez a cég volt a grafit ipar, az aktív szén gyártás és a finom porkohászat fellegvára (Ma is megvan!) Termékskálája: áramszedők grafit csúszó felületei, villamos forgógépek szén-, bronz- és ezüst keféi, gázálarcok és víztisztítók aktív szenei, porózus önkenő csapágyak, porózus folyadék és gázszűrők, és ezer aprócikk. Termelés finomprogramozással, vezetői léptékű működésszabályozással foglalkoztam, valamint minden egyébbel, ami senkihez sem tartozott. 

Az 1980-as évben a Tégla és Cserépipari Tröszt szervezési osztályvezetője lettem. Irányításom alá tartoztak a tagvállalatok szervezési osztályai és a tröszt egészének szervezési tevékenysége. Évente átlagosan 20-25 multimoment filmtechnikai munkamérés és munkatevékenység racionalizálás, ezek kísérőjeként ergonómiai vizsgálatok zajlottak (zajvizsgálat, megvilágítás mérések, rezgés ártalom mérések, por mérés, hőérzet vizsgálatok, pszichikai klíma elemzések, munkahelyi komfort elemzések, munkahelyi ártalmak megszüntetése vagy mérséklése). Fontos vívmány volt a technológiák modern rendszerű dokumentálásának megoldása. Számítógépesítési feladatok és vezetői működésszabályozás színesítették a tevékenységi palettát. Ekkor kezdtem el –pedagógiai vénám indíttatása szerint- a belső képzésekben való erős szerepvállalást. Azóta szinte rendszeresen rám találnak a munkatársaim vagy időnként ügyfelek szakembereinek speciális szakismeretekre való elméleti és gyakorlati oktatási feladatai. A filmtechnika birtokában vállalkoztunk kollegáimmal a trösztbeli kulturális események filmezésével, környezetvédelmi célú rekultivációk –időnként többnyelvű- filmeken való bemutatásával, népszerűsítésével a tröszti vezetés igényei szerint. 

Az 1984. év során a HUNGAROTEX Textilkülkereskedelmi Vállalat szervezési osztályvezetői állásába igazoltam át. Kül- és nagykereskedelem számviteli-, pénzügyi-, munkaügyi-, üzleti szabályozása; gépberuházási lízing tevékenység kialakítása és szabályozása, a külföldi kereskedelmi ügynökségek tevékenységének ellenőrzése; ipari cég- és kereskedőház alapítások lebonyolítása jelentette tevékenységem lényegét. Ez utóbbi kategóriákból, mint érdekességet példaként említeném a SANCELLA Hungary Kft., mint első hazai papírpelenka gyártó megalapítását, vagy a Quelle céggel együttműködésben az első hazai csomagküldő ún. Forrás Áruház létrehozását. A különleges külkereskedelmi ügyletek, a különleges fizetési módszerek és a deviza forgalom megismerése rendkívül lelkesítő szakmai élmény volt számomra, mindemellett a jelenlegi banki gyakorlatomban is nagy hasznát látom e tapasztalatoknak. 

1986-ban a Dömsödi Dózsa MgTsz-ben számítástechnikai tanácsadói munkakört vállaltam. Alap feladatom volt a szövetkezet ügyvitelének személyi számítógépek hálózatára alapozott korszerűsítése. 1991-ben Ráckeve város Önkormányzata alkalmazásában egy „zöldmezős” egészségügyi beruházás üzemeltetői műszaki átvétele és üzembe helyezése; a szakorvosi rendelőintézet szervezetének felállítása, számviteli és pénzügyi számítógépes elszámolásainak kialakítása és szabályozása volt a feladatom. Különleges élmény volt az egészségügy ellentmondásokkal terhelt világát belülről megismernem. Sajnos ez irányú ismereteim ma sem avultak el. 1991. végén a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél (K&H) felajánlották a Bankfejlesztési Osztály vezető helyettesi posztját. Újfent úttörő szakterületen találtam magamat. A hitelintézeteknél még akkor teljesen ismeretlen volt termékekben gondolkodni. Az első komolyabb feladat a teljesen újdonság számba menő bankkártya „termékké gyúrása”. 

1994. év második felében a professzionális megvalósítása már az OTP Banknál kezdődött meg, ahol is Pénzforgalmi osztályvezető helyettesként folytattam munkámat. Fontos induló munka volt még a deviza törvény bevezetésével kapcsolatos egyes feladatok ellátása (forint konvertibilitás), a Magyar Posta új készpénzforgalmi rendszeréhez csatlakozás munkálatai, az egységes bankszámlaszám adaptációja. Munkám főként az elektronikus banktechnológiák, elektronikus banki ügyfélkiszolgálás kifejlesztése, fejlesztése és üzleti-számviteli szabályozása szakterületeihez köt (bankkártya; mobil-, office-, home banking; cash-management; cash-pooling; interest-pooling; balance-pooling). 

Kelle Antal  (1953-)

DLA - művésznevén ArtFormer - az MTA-SZIMA akadémikusa

QR KÓD: KELLE ANTAL:

https://youtu.be/ncdH4Ae7cug?si=z7dULJt993rcjO-H

Képzőművész, aki 1953-ban született Budapesten. Művészi és technikai tanulmányait 1972 és 1983 között Magyarországon és a dessau-i Bauhausban folytatta. Tanári karriert is épített: 1986 és 1989 között tanár volt a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, és számos művészeti workshopot vezetett világszerte, többek között Londonban, Halle-ben, Bangkokban, Sopronban, Jerevánban, Ahmadábádban, Delhiben, Bangaloreban, és Tartuban oai_citation:1,Kelle Antal – Wikipédia.Kelle Antal művészeti munkássága széles körben elismerést nyert. 2015-ben megkapta az Országos Kisplasztikai Quadriennale Fődíját, 2011-ben a Ferenczy Noémi-díjat, 2008-ban pedig a Charles Eames-ösztöndíjat Indiában. Számos egyéni kiállítása volt világszerte, többek között Londonban, New Yorkban, Párizsban, és Budapestben, valamint részt vett csoportos kiállításokon is oai_citation:2,Kelle Antal – Wikipédia oai_citation:3,Antal ArtFormer Kelle - artist curriculum vitae. Mint művész, aki tudományos és mérnöki tanulmányokat is folytatott, Kelle Antal komplex módon közelíti meg a világot, örök és aktuális kérdéseket tükrözve munkáiban. Lakhelye Törökbálint, műterme Budaörs, Magyarország oai_citation:4,Antal ArtFormer Kelle - artist curriculum vitae. További részletekért és művészeti alkotásokért látogass el a hivatalos weboldalára: https://artformer.com/ oai_citation:5,vagy olvasd el a róla szóló könyvet, nézd meg a videóit: 

Kelemen József (1943-)

okl. gépészmérnök (BME,1970), okl. gazdasági mérnök (BME,1978)

1943. március 18-án Nógrádszakál községben születtem.

A salgótarjáni Általános Gépipari Technikumban 1962-ben jeles minősítéssel gépésztechnikusi oklevelet szereztem.

1962-tól első munkahelyemen, a Mátravidéki Fémművek (Sirok) szerkesztési osztályán készülék- és szerszámszerkesztőként dolgoztam, majd 

1963-től a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán megkezdtem egyetemi tanulmányaimat.

1964-1965. között a Csepel Vas- és Fémművekben, majd a Csepeli Szerszámgépgyárban vállaltam munkát részletszerkesztői munkakörben. 

1970-ben gépészmérnöki oklevelet szereztem gépgyártás-technológia szakon. Diplomatervemet a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézetében (SZIMFI) „Golyósorsók alkalmazása nagypontosságú köszörűgépek fejlesztésében” címmel dolgoztam ki.

1970-től a Magyar Kábel Művek Balassagyarmaton épülő Szabadvezeték gyárában kezdtem meg a gyakornoki munkát. Majd a szabadvezeték gyár műszaki fejlesztési osztályának megszervezésével és irányításával bíztak meg. Részt vettem az ötv. aluminium-szabadvezetékek folyamatos hőkezelésének fejlesztésében is.

1972-től a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár műszaki fejlesztési osztályán gyártás- és üzemszervezéssel foglalkoztam.

1974-től a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Balassagyarmati Üzemegységében mb. üzemegység vezetői munkakörben dolgoztam. 

1975-től a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat Kiskunfélegyházi Üzemegységében helyezkedtem el, ahol az Üzemegység vezetésével bíztak meg. 

1977-1991 között az Április 4. Gépipari Művek (Á4GM) Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárában dolgoztam üzemmérnöki, vállalatszervezői, majd létesítményfelelősi munkakörökben, Részt vettem a SZU megrendelésére gyártott atomerőművi vízkezelő berendezések gyártásszervezésében és -irányításában, valamint koordináltam a KFKI reaktor-rekonstrukció intézet- és vállalatközi feladatait. Számos újításommal (kiemelten gyártástechnológiai és munkavédelmi újításokkal) és gyártásszervezési módszerek (pl. a gyártmányigazgatói rendszer) kialakításával igyekeztem segíteni a vállalatirányítás és az üzemi dolgozók munkáját. A fiatal feltalálók fórumán mutatták be azt a frisslevegős munkavédelmi készülékemet, amit hegesztők, csiszolók és festékszórók használtak a füstgázok, fémporok és a festékek szervezetükbe jutása ellen. 

1977-ben Mányoky István konzulens irányításával kidolgozhattam a diplomatervet. Konzulensem a következőket jegyezte be dolgozatom címoldalára: „A leglelkiismeretesebb munka, amivel, mint konzulens eddig találkoztam.” (Bíráló: Dr. Vecsenyi János)

1978-ban gazdasági mérnöki oklevelet szereztem. 

1986-tól az Országos Környezetvédelmi Egyesület tagjaként környezetvédelmi társadalmi feladatokat végzek Kiskunfélegyházán. A kidolgozott javaslatomat a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1991. évi pályázatára benyújtottam. A Bíráló Bizottság az elfogadott pályázatomat az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának továbbította a megvalósítás támogatása céljából. A három millió forintra értékelt terveket felajánlottam a nemzet javára. A tervek megvalósítására 1991-ben megalapítottuk az Országos Kerékpárút Hálózatért Alapítványt, majd a nemzet javára megvalósításra felajánlott tervekre épülő vállalkozást, HUNGAROSPRINT RT-t, amelynek 1992 -1997 között a vezérigazgatója, majd a szervezeti átalakulás után 2003 -így nyugdíjba vonulásig a HUNGAROSPRINT KHT ügyvezetője voltam. Vezetői feladataim mellett részt vettem az országos kerékpárút-hálózat megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítésében. 1986 óta foglalkozom környezetvédelemmel. 

1992-ben kidolgoztam a Magyarország vasúti hálózatához és vízi útjaihoz kapcsolódó regionális kerékpáros központok és kerékpárforgalmi-hálózatok létesítése című tanulmánytervet. Majd az ennek alapján kidolgoztam CSONGRÁD (alföldi), SZÉCSÉNY (hegyvidéki) és ZALALÖVŐ (dombvidéki) központú regionális kerékpárforgalmi-hálózatok megvalósítási (kísérleti) programját, majd a megvalósíthatósági tervek elkészülte után, 1998. és 2000. között a PHARE program keretében a „Csongrád központú dél-alföldi regionális kerékpárforgalmi-hálózat létesítése” című megvalósíthatósági tanulmányterv kidolgozásának előkészítője (a pályázat írástól a tervezési munkák megszervezéséig) és projektmenedzsere voltam.

2000-ben készítettem el azt a komplex programot, amely a lakosság, kiemelten a fiatalok egészségi állapotának javítását a kerékpáros közlekedés fejlesztésével kívánja segíteni. Ennek alapján dolgoztuk ki 2002-ben „A kerékpározás, mint az egészség fejlesztésének és megőrzésének egyik leghatékonyabb módja” című megvalósíthatósági tanulmánytervet. Az „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program” keretében és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal támogatásával elkészült tanulmánytervet gondozó Programiroda a kormányváltás követően megszünt (ez a tanulmányterv is megvalósításra vár). 

Kerekes Sándor (1948-)

okl. tanár (MKKE,1971) egyetemi doktor, okl. szakközgazdász (MKKE,1976), az MTA közgadaságtudomány doktora (2003)

QR KÓD: KEREKES SÁNDOR (2018):

https://youtu.be/YZTheDwMRro?si=J6M8wOf-O3HdNGOS

Közgazdász. - Felesége. - Kobjakov Zsuzsanna közgazdász.- Az MKKE Tanári „C” Szakán kémia-áruismeret szakos tanári okl. szerzett (1971), doktorált (1973), tervgazdasági szakközgazdász okl. szerzett (1976), a közgazdaságtudomány kandidátusa (Moszkva,1984; honosítva Bp., 1985).- Az MKKE, ill. a BKE IP. Technológia és Áruismeret Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1971-1977), egyetemi adjunktusa (1977-1984), egyetemi docense (1984-1985), a Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense (1985-1993), tanszékvezető egyetemi tanára (1993-tól); a Gazdálkodási Kar dékánja (1994-1997). Az UNIDO-UNEP m. közpjának ig.-ja (1997-től). A moszkvai Gubkin Olajkémiai Intézet aspiránsa (1980-1984).-Környezetgazdaságtannal, környezeti menedzsment kutatásokkal, a mo.-i Európai Uniós csatlakozás környzetpolitikai és környezetvédelmi kérdéseivel fogl.- A Nemzetk. Technológiai és Áruismereti Társaság alelnöke (1991-1993), elnöke (1993-1995). A European Environment szerkesztőbiz.-ának tagja (1990-től), az Ipar-Gazdaság környezetvédelmi rovatvezetője (1992-től).

F.m.: Műanyagok szerkezeti anyagként való felhasználásának műszaki-gazdasági hatásai, különös tekintettel az epoxigyantákra. Egy. doktori értek.(Bp.,1973); A termékminőség és szerepe az anyagi-műszaki ellátásban. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva,1984); Gazdasági útkeresés-környezetvédelmi stratégiák. Szlávik Jánossal.(Bp., 1989); Technológiai környezetvédelem. (Bp., 1989); Környezetvédelemről közgazdászoknak.(Bp., 1991); Bevezetés a környezetgazdaságtanba. (Bp., 1994); A magyarok és a környezet 1993-ban.(Bp., 1994; angolul is); A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei.(Bp.,1996; 4. átd. kiad.2003); Vállalati környezetmenedzsment Kindler Józseffel.(Bp., 1977); Környezetpolitika és uniós csatlakozás. Összeáll.(Bp., 1998) Környezetbarát mezőgazdálkodás. Szerk.(Bp.,1999); Környezetgazdaságtan és környezeti menedzsment.(Bp., 2000); Környezetpolitikánk az EU-elvárások hálójában. (Bp., 2001)

(Révai Új Lexikona. Szekszárd 2003 Babits kiadó

11. kötet 571. oldal)

Kiss István (1938-)

okl. villamosmérnök (BME, 1963), okl. gazdasági mérnök (BME, 1965), egyetemi doktor (BME, 1969)

1938-ban született Debrecenben. Édesapja francia-magyar szakos gimnáziumi tanár, majd a Diákkaptár szövetség országos főtitkára volt. Édesanyja kézimunka tanárnő, de 1947-ig háztartásbeli volt. Egy, nála fiatalabb leánytestvér van.

Tanulmányait a világháború után Budapesten kezdte, 1957-ben a Toldy Ferenc gimnáziumban érettségizett. 

1963-ban villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Pályakezdőként a BME Ipari Üzemgazdaságtan tanszéken tanársegéd. Tanítás mellett rendszerelmélettel foglalkozott, illetve kidolgozta és tanította az Általános rendszertechnika tárgyat. Mentorával, Kindler Iózseffel megírta a „A komplex mérnökképzés néhány elvi problémájáról” című tanulmányt, amely számos vonatkozásban megalapozta a későbbi vezetés-szervezés oktatását célzó munkákat is. Egyetemi állása mellett mellékállásban az MTA Gazdasági és Rendszertechnikai Kutatócsoport tudományos munkatársa volt. 

1966-ban gazdasági-mérnök oklevelet, 1969-ben egyetemi doktori fokozatot szerezett. Ebben az időszakban rendezte sajtó alá a „Rendszerelmélet” és a „Rendszerkutatás” című köteteket.

1970-ben meghívást kapott az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetébe, ahol megszervezete a Tudományos Titkárságot, amelyet 1978-ig vezette. Az itt végzett munka keretében jelent meg „A kutatás és fejlesztés vezetése” című könyv. 

Közben, az 1972. évi alapítása után, több alkalommal dolgozott a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben (IIASA, Laxenburg, Ausztria), ahol a kezdetektől részt vett az intézet programalkotó munkáiban, majd az intézet akkori alapművének tekintett „Handbook of Systems Analysis” írásában és szerkesztésében. Másodmagával társszerzője volt az intézet UNESCO számára készített „World Problems and their Perceptions” című tanulmányának. Később, az intézeti munka eredményeként, társzerkesztésében jelent meg az oxfordi Pergamon Press-nél a „Rethinking theProcess of Operational Research & Systems Analysis” című kötet.

1978-tól igazgatóként vezette az általa alapított Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Rendszerelemzési irodáját, illetve főtitkára volt a Magyar alkalmazott rendszerelemzési tárcaközi bizottságnak. E munka keretében koordinálta a nemzetközi számítógépes hálózatokhoz, a későbbi internethez történő magyar kapcsolódást, valamint annak hazai nyilvános elérhetővé tételét. Ennek a munkának volt része a hálózat használatának belügyminisztériumi engedélyeztetése és a (ma már mosolyt fakasztó) Nemzetközi Hálózati Végállomás használati ügyrendjének kidolgozása is.

A hetvenes-nyolcvanas években aktívan részt vett az International Society for the Systems Sciences (korábban ISGSR) munkáiban, igazgatója volt a társaság European Business Office-ának. Utóbbi minőségében (az MTA Rendszerkutatási komplex bizottságával – amelynek ugyancsak főtitkára volt - együttműködve) 1987-ben, magas szintű amerikai és szovjet részvétellel megrendezte Budapesten a „Problems of Constancy and Change”tematikájú konferenciát 

1984-től megszervezte az első egyetemi manager-képzést. A Magyar Iparművészeti Főiskolán egyetemi docensként megalapította a Menedzser- és Továbbképző Intézetet, amelynek igazgatója volt, ahol 1986-ban Magyarországon először menedzser diplomát adtak.

1989-ben, a rendszerváltozást követően, még a felszámolásra előkészített OMFB támogatásával megalapította a DASY Döntés- és Rendszerelemző Kft-t, amelyet tulajdonos-ügyvezetőként 2009. évi megszűnéséig vezetett. A társaság számos nemzetközi pályázatot nyert el és projektet koordinált (British Know How Fund, PHARE, EU COST és mások). Ezen belül elsők között alkalmazta a számítógépes döntéstámogató rendszereket, a térinformatikai szoftvereket, kidolgozta és működtette Budapest levegőminőség-előrejelzőrendszerét, miközben ellátta a Magyar Franchise Szövetség titkársági feladatait. 1991-ben megalapította a Magyar Franchise Szövetséget, amelynek 17 éven át, nyugdíjba vonulásàig, főtitkárként operatív vezetője volt. A megyei kereskedelmi kamarákkal franchise-napokat szervezett, megrendezte az éves franchise-kiállításokat, szerkesztette a szövetség kiadványait, és a FRANCHISE magazint. A franchise-vállalkozások támogatására banki finanszírozási konstrukciókat dolgozott ki, valamint a kiírástól a kifizetésekig koordinálta a Széchenyi terv franchise vonatkozású pályázatait. Mindeközben megírta a „Franchise A-tól Z-ig” című könyvet. A hazai vállalkozóknak külföldi kiállításokon való részvételét szervezte, valamint részt vett a római székhelyű UNIDROIT „Guide to International Master Franchise Arrangements”, valamint a „Model Franchise Disclosure Law” című kiadványok előkészítését végző munkacsoport munkáiban.

2008-ban, 70 évesen vonult nyugdíjba. Tapasztalatait, még aktuális tudását részben a Wikipédián végzett szerkesztéseken, részben előadásokon adja át. 2022-ben egy jubileumi konferenciát (IIASA 50) szervezett az MTA székházában, valamint 2023-ban előadást tartott egy számítógép-hálózati (HUNOG) konferencián. Négy főállású munkahelye: A BME – Budapesti Műszaki Egyetem, A KFKI – Központi Fizikai Kutatóintézet, Az OMFB – Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, A DASY – Döntés- és Rendszerelemző Kft. valamint két kiemelést érdemlő mellékfoglalkozást adó munkahelye volt: Az MIF – Magyar Iparművészeti Főiskola, az MFSZ – Magyar Franchise Szövetség.

Négy fontosabb kezdeményező részvétele volt: 

● a rendszerszemlélet hazai elterjesztésében

● a számítógépes (hálózati) kultúra terjesztésében 

● a menedzserképzés bevezetésében és meghonosításában 

● a franchise vállalkozói kultúra meghonosításában

Főbb munkái:

Rendszerelmélet (Szerk.: Kindler József – Kiss István) KJK, Budapest, 1969., második kiadás 1971. Rendszerkutatás (Szerk.: Kindler József – Kiss István) KJK, Budapest, 1973.

Kindler József – Kiss István kétrészes tanulmánya a Természet Világában: Az egységes tudomány felé? 1970. 5.sz., Mit ér az EGÉSZ? 1970. 7. sz.

Kindler József - Kiss István - Máriás Antal: A vezetés-szervezés oktatásáról, Közgazdasági Szemle, 1982. 11. sz.

Dr. Kiss István: Jelen és jövő - A nemzetközi on-line szolgáltatások hazai hozzáféréséről, Számítástechnika, 1981. november, 8. o. 

QR KÓD: KISS ISTVÁN:

https://itf.njszt.hu/wp-content

/uploads/Szamitastechnika-1981-november-p-8.jpg 

István Kiss: Modelling good decisions, in Charle Vlek: Whatconstitutes a ’good decision’? Acta Psychologica 56 (1984) 5-27., North-Holland

István Kiss - William Mayon-White: World Problems and their Perceptions – The State of the Art report, IIASA-UNESCO, Budapest – Laxenburg, 1984., in Perceptions and Analyses of World Problems, Major Programme I. UNESCO, Paris, 1986.

Tomlinson, R. & Kiss, I.: Rethinking the Process of Operational Research & Systems Analysis, Pergamon Press,Oxford, 1984.

Schwarz, B., Bowen, K.C., Kiss, I., & Quade, E.S.: Guidancefor Decision, Chapter 8. in Handbook of Systems Analysis,Volume 1., Elsevier, 1985.

Miklós Bendzsel and István Kiss: The socio-ethical dimensionof invention, Impact of science on society, No. 147. UNESCO – Taylor & Francis

Dr. Kiss István: Franchise A-tól Z-ig, DASY Kft., Budapest, 2002.

Kiss Péter (1959-2014) 

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME, 1983), magyar politikus (MSZP), országgyűlési képviselő, különböző miniszteri tisztségeket töltött be a Horn-, a Medgyessy-, az első és a második Gyurcsány-, valamint a Bajnai-kormányban. 

Az MSZP-ben szintén több vezető tisztséget töltött be, a párt alelnöke is volt. Tanulmányai: 1977-ben érettségizett a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának termelési rendszer szakára, ahol 1983-ban diplomázott. Diplomájának megszerzése után 1987-ig az egyetem tudományos munkatársa, tanársegéde és szakkollégiumi nevelőtanára volt. Emellett 1984 és 1985 között az egyetem KISZ-titkára is volt. A Mérnöki Kamara és a Magyar Közgazdasági Társaság tagja.

1980-ban lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba. Az 1988-89-es Reformpárti Esték elnevezésű vitasorozat egyik szervezője volt. 

1986-tól 1989-ig a Budapesti KISZ első titkára, valamint az MSZMP Központi Bizottsága tagja volt 1989 májusától a párt szeptemberi megszűnéséig.

1989-ben az MSZP alapító tagja és a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) alapító budapesti elnöke volt. 1990-ben országgyűlési képviselőjelölt volt, ill. az őszi önkormányzati választáson bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe.

1992-ben a BIT országos elnökévé, ill. a párt országos választmányának tagjává választották. Ugyanebben az évben a lemondott Kovács Jenő helyére behívták az Országgyűlésbe. Az 1994-es országgyűlési választáson Budapest 6. számú egyéni választókerületében (Budapest IV.–XV. kerület) szerzett egyéni mandátumot. Ugyanebben az évben beválasztották a párt országos elnökségébe. 1994 és 1995 között az oktatási, tudományos és sportbizottság alelnöke volt.

1995-ben Kósáné Kovács Magda utódjaként a Horn-kormány munkaügyi miniszterévé nevezték ki, emiatt lemondott a BIT-ben betöltött tisztségéből. Kormányzati pozícióját a ciklus végéig viselte. 1998-ban ismét egyéni mandátumot szerzett, majd 2000-ig a párt frakcióvezető-helyetteseként dolgozott. 1998 és 2000 között a párt ügyvezető alelnöke volt. 2001-ben a Baloldali Tömörülés Platform elnökévé választották. 2002-ben ismét egyéni körzetében nyert. A Medgyessy-kormányban előbb foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter volt, majd 2003-ban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterré nevezték ki. Ugyanebben az évben újra a párt országos elnökségének tagja lett. 2004-ben, Medgyessy Péter miniszterelnök lemondása után a párt országos elnöksége őt ajánlotta miniszterelnöknek, de a miniszterelnök-jelölő kongresszus Gyurcsány Ferencet jelölte kormányfőnek. Az első Gyurcsány-kormányban megtartotta miniszteri tisztségét. 2005-ben a párt Vas megyei elnökévé választották, mely pozícióját 2009-ig viselte. 2006-ban megismételte országgyűlési választási sikerét. A második Gyurcsány-kormányban először szociális és munkaügyi miniszter volt, majd 2007-ben ismét visszatért a Miniszterelnöki Hivatalba. 2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök Kisst bízta meg a társadalompolitikai koordinációért felelős tárca nélküli miniszteri feladatok ellátásával és egyben a miniszterelnök politikai helyettesévé is vált. 1992-től országgyűlési képviselő, akkor pártja országos listájáról jutott a parlamentbe, ahogy a 2010-es országgyűlési választásokon is. 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban Budapest 6-os számú egyéni választókörzetében nyert mandátumot. A 2014-es országgyűlési választásokon Budapest 11. sz. választókerületében (IV. kerület) ismét egyéni mandátumot szerzett. Kiss Péter hosszan tartó, súlyos betegség után 2014-ben hunyt el 55 éves korában.

Kovács Sándor (1932-2006) 

okl. középiskolai tanár (MKKE, 1955), egyetemi doktor (MKKE, 1967), az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (1994)

(Bakacsi Gyula - Balaton Károly - Dobák Miklós írása)

Vannak az akadémia világában olyan emberek, akiket – kiterjedt életművük mellett is – a „tudósok tudósának” tartanak. Vagy azért, mert felszínre hoznak és egy tudományos közösség gondolkodásába beemelnek lényeges kérdéseket; vagy azért, mert látás- és gondolkodásmódjuk révén az egyébként mindenki által ismert elméleteket olyan módon képesek szintetizálni és új megvilágításba tudják helyezni, amelyek másokban is megtermékenyítő kérdéseket vetnek fel, és új gondolat-

meneteket indítanak be. Kovács Sándor a vezetés- és szervezetelméleteknek ilyen képességekkel megáldott kutatója és oktatója volt. Már hallgatóként is hatása alá került mindenki, aki óráit látogatta: a menedzsmentelméletek történetéről szóló előadás-sorozatát hétről hétre úgy tudta felépíteni, hogy minden alkalommal úgy álltunk fel: most végre hallottuk „Az elméletet”. A következő alkalommal aztán a meggyőzően felépített teóriát módszeres alapossággal ízekre szedte, és egy újabbat kínált helyette, ugyanolyan meggyőző erővel. És ez így ment egy féléven keresztül. Enciklopédikus olvasottságú művelője volt a szakmájának: két nyelven (angolul és franciául) szinte naprakészen követte a szakirodalmat, a dolgozószobáját elborító „legendás könyvtornyok” valószínűleg mindmáig a legteljesebb, legjobb magyar vezetés- és szervezetelméleti gyűjteménynek tekinthetők. Olvasmányai alapján messze kora előtt járt a hazai vezetéstudomány fejlődésében-fejlesztésében. Előadásaiból, jegyzeteiből, szöveggyűjteményeiből olyan kiemelkedő szerzőkről hallhattunk-olvashattunk tőle már a 70-es és 80-as évek fordulójától, mint Burns-Stalker, Lawrence-Lorsch, az Aston-csoport, Kieser vagy Mintzberg. Olyan elméleteket vezetett be a magyar vezetéstudomány művelésébe, mint a kontingenciaelmélet, a magatartástudományi döntéselmélet, az MbO (Management by Objectives,amit ő magyarított „megegyezéses eredménycélokkal történő vezetés”-nek), az institucionalista szervezetelméletek, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Színes és jó előadóként ezeket a komplex gondolatmeneteket olyan rendkívüli meggyőző erővel tudta bemutatni, hogy az mind az oktatás-kutatás, mind a gyakorlat felé törekvőkben kitörölhetetlen nyomokat hagyott. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a 80-as években egy közgazdász-generáció magától értetődően ismerhette meg, és sajátíthatta el ezeket a gondolatokat Magyarországon, amely így – talán a lengyeleket kivéve – legalább egy évtizeddel járt a régió többi országa előtt.

Kovács Sándor nem elégedett meg azonban a világ vezető elméleteinek szinte szinkronban történő lefordításával, átemelésével, megismertetésével, hanem 

– maga köré alkotó-kutató csapatot építve – adaptálta azokat a magyar viszonyokra. Élenjáró nemzetközi standardok szerinti elméleti és módszertani igényességű 

kutatásokkal vállalt úttörő szerepet a régióban.

1969-től egyik megalapítója és évtizedeken keresztül meghatározó fejlesztője, oktatója a magyar sportmenedzser képzésnek; elemzéseket készített és publikált sportszervezési kérdésekről, tagja volt az OTSH Tudományos Tanácsának. 1986-tól tagja az Egyetem Képzéskorszerűsítési Csúcsbizottságának, javaslatokat dolgozott ki. E bizottság munkájának eredményeként a „Közgáz” képzési struktúrája a változások idejére már nemzetközi standardoknak megfelelően átalakult, ezzel megalapozza a későbbi európai kapcsolati hálóba való bekapcsolódását (CEMS). 1990-től szervezője, majd alapító tagja és kuratóriumi elnöke volt a svájci–magyar államközi program keretében egy országos vállalkozóképző hálózatot kiépítő Svájci–Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak, és a Neuchateli Egyetemmel kialakított és a Svájci Kutatási Alap által támogatott együttműködés keretében a tananyagfejlesztést is megalapozó tanszékközi kutatási programban is aktív szerepet vállalt. Ez irányú munkájának eredményeit az Université de Neuchatel 1993-ban „Docteur honoris causa” cím odaítélésével ismerte el. Aktív munkásságának fő jellemzői: Iskolateremtő munkásság, iskolateremtő egyéniség. A kontingencia-elmélet, az adminisztratív függés, az innováció kettős köre, a megegyezéses eredménycélokkal való vezetés, a mintzbergi vezetői szerepek, a társadalmi-gazdasági átmenet vezetési és szervezeti kérdései, valamint a szervezetelméletek terén úttörő jelentőségű elméleti és gyakorlati eredmények. Enciklopédikus olvasottságú művelője volt a szakmájának: két nyelven (angolul és franciául) szinte naprakészen követte a szakirodalmat. Munkahelyei:

1955–1956 Magyar Külügyminisztérium, francia előadó

1956–1960 Fővárosi Általános Iskola (XXI. kerület Kolozsvári u. 61.), tanár 1960–64 Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, adjunktus

1964–1967 Gépi Adatfeldolgozó Vállalat, munkatárs

1974–1981 TAURUS Gumiipari Vállalat, mellékállású tanácsadó

1972–1985 Magyar Testnevelési Főiskola, mellékállású docens

1986-től a Marx Károly (majd Budapesti) Közgazdaságtudományi Egyetem, majd BKÁE, majd Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi adjunktus, majd docens, majd egyetemi tanár, majd professor emeritus.

1989–1992 az egyetem Főiskolai Karának dékánja

1980–2001 a KTI Vállalkozás-menedzser szakközgazdász szakának szakbizottsági elnöke 

1991–2003 Svájci–Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Publikációi:

Kísérlet ipari nagyvállalataink szervezetelemzésére. Közgazdasági Szemle, 1981/ 7–8. szám (Szerzőtársak: Máriás Antal – Balaton Károly – Tari Ernő – Dobák Miklós)

Az innováció szervezeti feltételei – az innováció kettős köre I–II. Vezetéstudomány 1983/6–7. sz.

Vezetéstudományi ismeretek Budapest, Tankönyvkiadó (Jegyzet, 9 kiadás)

Szöveggyűjtemény a szervezetelmélet történetének tanulmányozásához I-II. Budapest, Tankönyvkiadó (Jegyzet, 4 kiadás)

Előírni vagy leírni? Közgazdasági Szemle, (35. évf.) 1988/11. sz.

A vállalati stratégia és az emberi erőforrás-menedzsment összefüggései 1–2. Munkaügyi Szemle, (35. évf.) 1991/3–4. sz.

Vezetés és Szervezés 1–2. Budapest, Aula (az alaptankönyv 5 fejezetének szerzője, 4 kiadás), *SMVA: La formation á la creation d’entreprise. Une expérience de collaboration suisso-hongroise 1991-1998. Budapest, Svájci–Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (SMVA – Fondation Suisso-Hongroise pour le développemenet de petites et moyennes entreprises in Hongrie). Budapest, 1988 (társszerzők: Haag, Daniel – Rousson, Michel). A hátrahagyott életmű színes és szerteágazó – mégis, ha néhány szóba kellene meghatározni évtizedeken 

keresztül végzett tevékenységének fókuszát, akkor a 

kulcsszavak a következők: vezetés- és szervezetelmélet 

Hosszú időn át vaskövetkezetességgel képviselt álláspontját – hogy tudniillik a tudományterületünk kulcsszavának (management) a lényegét a hagyományos elnevezéssel (szervezés és vezetés) szemben a fordított 

sorrend adja vissza helyénvaló módon – az idő mára 

igazolta. Mondják, hogy az ember értékét igazán a hiánya világítja meg. Idő kell, hogy teljes egészében felfogjuk 

és megértsük ennek a szellemi hagyatéknak a súlyát, 

 jelentőségét. Csak legyen erőnk, kitartásunk és intellektuális bátorságunk, hogy megfelelhessünk ennek a ma még felfoghatatlan örökségnek és az ezzel együtt járó felelősségnek.

Maczó Kálmán (1931-2022)

okl. gépészmérnök (BME,1955), okl. gazdasági mérnök (BME,1960), egyetemi doktor (BME,1978)

 

Kálmán tehetségére az 1960-as évek közepén a gazdasági mérnökképzés során Ladó professzor úr figyelt fel. A szimpátia kölcsönös volt. Kálmán hallgató társaival szerették a professzort, lenyűgöző tárgyi tudása, kulturált, elegáns előadásmódja, finom, visszafogott humora okán. Megkedvelték egymást. 

1969-ban került a Tanszékre és ettől kezdve több évtizeden át Professzor Úr közvetlen munkatársa volt. Ezekben az években a Tanszék gépészcsoportjának tagjaként (később vezetőjeként) számos munkában vett részt (tananyagfejlesztések, gazdasági mérnökképzés, ipari munkák, Termelési rendszer szak létrehozása). 

Kálmán Ladó Lászlóra emlékezve így ír: “Emlékezetes évek voltak”. Főként, hogy  a Termelési Rendszer szak kiemelkedett az elvégzett feladatok sorából. A Tanszék életében is jelentős szerepet betöltő szak a gépészcsoporttól az egyetemi kereteket messze meghaladó, hatalmas munkát igényelt, az akkor kétségtelenül újszerű „Industrial Engineering” jellegű képzés elfogadtatására és megvalósítására.

A BME gépészmérnöki karának keretei között 1976-1997-ig 22 évfolyam a Termelési rendszerszakon szerzett okleveles gépészmérnöki diplomát. A 22 évfolyam a Tanszék és a Dr. Maczó Kálmán docens, szakfelelős munkájának olyan eredménye volt, amely elismerést kiváltóan, minősített módon járult hozzá a Tanszék jó hírnevének gyarapításához. Kàlmàn az  évfolyamok munkáját oktatóként is végig követte. Az első tanulókör osztályfőnöke is volt. Kiváló tanszéki kollégák végeztek itt, többek mellett: Bálint Sándor, Koltai Tamás, Nemeslaki András. 

A munkában Kálmán élenjárt! Rendkívüli szorgalma volt. Mindig lehetett rá számítani. Tiszteltük és szerettük kitűnő szakemberként, emberként, munkatársként, kollegaként.

A docens úrtól a búcsúzást a közösen végzett munka sok kis apró részlete tesz fájdalmassá, egyben felemelővé. Életünk fontos része volt. Emlékét megőrizzük. Viszontlátásra Kálmi! (Erdősi Gyula)

Magyari Beck István (1941-2022)

Leningrádi Állami Egyetem Pszichológia (mérnöki pszichológia, 1968), az MTA pszichológia tudományok  kandidátusa (1980)

1941. október 1.-én született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait részben a magyar fővárosban, az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar és pedagógiai szakán, részben Szentpéterváron, a Leningrádi Állami Egyetemen pszichológusként (elsősorban mérnöki pszichológiát tanult) végezte. Mivel MTA ösztöndíjas volt, az egyetem befejezése után az MTA Pszichológiai Intézetébe került és ott dolgozott ösztöndíjas gyakornokként 1968-69 között. Akkoriban viszont már családos ember életét élte, lánya is született és a gyakornoki ösztöndíjból egyetemista feleségét és kiskorú lányát nem tudta eltartani. Ezért munkahelyet kellett váltania.

Az Építésgazdasági és Szervezési Intézetbe vették föl, ahol 1969-1973 között tevékenykedett, mint tudományos segédmunkatárs, majd tudományos munkatárs. Aki fölvette az ÉGSZI-be, a magyar közigazgatás-tudomány létrehozójának, Magyary Zoltánnak egyik, a fölvétele időszakára már javakorabeli tanítványa dr. Szabó László volt. Szabó László baráti és munkatársi körébe nem mindennapi emberek tartoztak: Mezei Árpád, Rézler Gyula, Ladó László, Susánszky János, Jánossy György, Farkasdi Zoltán, Harsányi János (a későbbi Nobel díjas), Holló Tamás, Mányoky László, Vekerdi László, Kiss István, Mándy György, Juhász Pál, Nemény Vilmos és még vagy két tucat egészen különleges személyiség, tudós és művész. Számára ők képviselték a magyar tudományt akadémiai szinten vagy messze afölött. Nem csoda, hogy az agyonfinanszírozott és agyonreklámozott álnagyságok hatalmas árnyéka irigyen borult e kör fölé és agyonhallgatta ennek, az övét messze meghaladó teljesítményeit. Magyarországon életem legfényesebb korszaka volt ez a körülbelül tíz év, amelyet ebben a körben tölthetett. Ők így együtt sok minden voltak, de ő alapvetően a Magyar Szervezéstudományi Iskolának (MSzI) tekintette őket, azon az alapon, hogy a szervezet volt ama gyakorlati terep, ahol tudományuk alkalmazását kereste. Ennek az iskolának a beszélgetés volt igazi műfaja, lévén az ideológiai kötelmeket messze meghaladó kérdések sem nyugaton, sem itt, sem keletebbre nem leltek volna kiadót. Az egész gépi civilizációt kutatták és – ahogy ez mindinkább nyilvánvaló – az emberi történelem veszélyes zsákutcáját véltèk fölismerni benne.

Időközben átkerült – Szabó Lászlóval együtt – az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Továbbképző Központjába főelőadónak, ahol 1975-ig dolgozott. Majd 1975-ben Dr. Bartha Lajos és Dr. Gazdag Miklós révén adjunktus lett a közgazdasági egyetemen, amely akkor Marx Károly nevét viselte. Az intézményt jelenleg Budapesti Corvinus Egyetemnek hívják. Kapcsolatait a Magyar Szervezéstudományi Iskolával természetesen nem szakította meg. A szóban forgó iskola integráns tagja maradt. Az MKKE-n adjunktus, majd docens, 1991-től rendes egyetemi tanár. 34 egyetemi éve alatt 18 éven át professzorként működött. Érdeklődése messze meghaladja a pszichológiát, eredeti szakmája kereteit. Ő vezette be Magyarországon a Gazdaságpszichológia külföldön jól ismert önálló tudományát. Kreatológia néven 1977-ben egy új tudományt indított nemzetközi útjára, amely éppen 2008-ban kezdett intézményesülni a rigai, a krétai, a cassinoi és a teheráni egyetemek kezdeményezésére. Zsolnai Józseffel ketten, de külön-külön, egymástól függetlenül javasolták a Pedagógiai Értéktan tudományának megalkotását, de csak ő jelentett meg e tárgyban tudományalapító könyvet (2003-ban). Kultúra-gazdaságtan tudományának magyarországi meghonosításán dolgozott. E tárgyban, 2006-ban publikált könyve – „Kulturális marketing és kreatológia” – a második Magyarországon (de mivel az első könyv többszerzős tanulmánykötet volt, összefüggő munkát írt először e kérdésben).

Eredményei közel 300 közleményben jelentek meg, abból 18 könyv, 64 idegen nyelvű tanulmány, összesen hat nyelven publikált: (magyarul, angolul, oroszul, olaszul, eszperantóul, lengyelül; magyar, angol és orosz írásokat írt, a többi fordítás). Külföldi szakmai útjai elvezettek Oroszországba, az USA-ba, Angliába, Belgiumba, Csehszlovákiába, Bulgáriába, Olaszországba, Hollandiába, (Kelet-, Nyugat- és az egyesült) Németországba, Izlandra, Ciprusra, Lengyelországba, Jugoszláviába, Norvégiába, Franciaországba, Ausztriába, Izraelbe stb. Legtöbb külföldi egyetemre, kutatóhelyre, művészeti központba stb. 4-5-ször is visszatért. Külföldi útjai jelentős részét, nyugatra mindegyiket a 80-as évek után abszolválta, nem lévén egyik magyarországi rendszernek sem a beavatott kedvence. 1991-ben a „New York State University College at Buffalo”-n un. Alex Osborn Professzor lett (Osborn, A. a brainstorming módszerének feltalálója). Ezt a címet eddig mindössze 12 ember kapta meg a világon, és azok között 6 USA-beli és 6 külföldi, nem amerikai. Vannak magyar, brit és amerikai kitüntetései, oklevelei. Életét a folytonos munka, tanulás és küzdelem hatàrozta. Még diákkorában határozta el, hogy csak annyit ér el az életben, amennyit munkával és csakis munkával lehet elérni. Más eszközökhöz semmi köze volt.

Majercsik Krisztina (1955-)

okl.gépészmérnök a termelési rendszer szakon

Születtem 1955. március 19-én Budapesten. Édesapám gépészmérnökként dolgozott a Ganz Mávag-ban, édesanyám ugyanott titkárnő volt. Első iskolám a VIII. kerületi Jázmin Utcai Általános iskola volt. Mindig jó tanuló voltam és főként a műszaki tárgyak érdekeltek.

Középiskolám a Vörösmarty Gimnázium volt, ahol fizika-kémia szakra jártam. Rendszeresen indultam matematikai versenyeken, tagja voltam az énekkarnak, jártam filmklubba és a tájékozódási futó szakosztály szervezésében is részt vettem.

Elsőre felvettek a Műszaki Egyetem Gépész karára, ahol az egyik gépgyártástechnológia tankörbe kerültem. Az egyetemi évek alatt Téli Népművelési gyakorlaton 2 ízben voltam. Jártam mérnöktanárira, szeretem a pszichológiát. Amikor 2. év végén lehetőség nyílt, a termelési rendszer szakot választottam. Nem bántam meg. 1978 –79 Már az Egyetemen ösztöndíjas voltam, és végzés után az Intranszmas-hoz kerültem, a magasraktárak tervezésének és kivitelezésének osztályára.

1979 - 1989 1 év után játéktervezésre nyílt lehetőségem, egy régi hagyományokkal rendelkező MŰTEX Szövetkezetnél, ahol gyártmányfejlesztői munkakörbe kerültem. Munkámhoz tartozott a játékok kitalálásán vagy kiválasztásán kívül, annak teljes tervezése, szerszámainak legyártatása, csomagolásának tervezése vagy megterveztetése, gyártatásának megszervezése, marketingje és értékesítése. A feladatok nagyon sokszínűek voltak, remek lehetőség volt minden területen kibontakoztatni képességeimet és megszerzett tudásomat.

1985. A játék témában sok anyagom gyűlt össze, ezeket rendszereztem, kiválasztottam közülük a gépészmérnöki szemmel nézve legérdekesebbeket majd ezekből „Régi Érdekes Játékok” címmel a Móra Kolibri sorozatában könyvem jelent meg.

1989. Apósom családi vállalkozásába kapcsolódtam be, a gépjárműalkatrész gyártásba, amelynél akkoriban nehézségek jelentkeztek. A hazai gyártású alkatrészek kiegészítésére, import tevékenységbe és nagykereskedelembe kezdtünk, hogy a nehézségeket áthidaljuk. Erőfeszítéseink hatására a cég eredményessége sokat javult. A képződött eredményből az üzem mellett 2 szintes kereskedelmi épületet építettünk fel.

1991. Önálló kereskedelmi céget alapítottunk Kelle Família Kft néven, melynek termékkörét is folyamatosan bővítettük, indító és generátor alkatrészek, akkumulátorok, izzók, ékszíjak… A cég ügyvezetőjeként annak megalakulása óta rendszeresen gyakorlom a gazdasági, szervezési és irányítási feladatokat. Kezdetben 3, ma 24 fővel dolgozunk.

1996. A játék témáról sem feledkeztem el, kiállítótermet és boltot nyitottunk Budapesten a Teréz kőrúton „Játékszerek Anno” néven. A bolt kicsi, de összegyűjtve megtalálhatóak benne a számomra értékes és minőségi termékek, lemezjátékok, kőépítő szekrények, marionettek, oktaszkópok és kaleidoszkópok, zenélő szerkezetek, modellautók, ügyességi és társasjátékok, érdekes elven működő játékok…

2001. Játék nagykereskedést nyitottunk 1234TOYS fantázianéven, ahol más kiskereskedők számára is elérhetővé tettük az általunk importált játékokat.

2005. Játék web áruházat nyitottunk „Játékanno” néven  www.jatekanno.hu 

ahol bárki, az országból bárhonnan megrendelheti a kiválasztott terméket, házhoz szállítjuk.

Mandel Miklós (1927-2023)

(Simai Mihály írása)

Azokra, akik hosszú életükben sok szerepet játszottak  sok változást éltek át, sok  „darabban” léptek fel és ehhez kellő humoruk is volt, különösen jellemzőek Shakespeare „Ahogy tetszik”  című drámájából az egyik, sokat idézett monológ, a „Szinház az egész világ” bevezető sorai. Ezért is  választottam e sorokat mottónak a megemlékezéshez:

” Színház az egész világ,

És színész benne minden férfi és nő:

Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében.”

Mandel Miklóssal közel száz évvel ezelőtt szinte egyidőben léptünk a színpadra, egy olyan világban, amelyik még nem lábalt ki az első világháború tragédiájából és éppen az első hatalmas világgazdasági válság következményei szolgáltak „díszletként” a színműhöz. Nemcsak szereplőtársak lettünk, hanem évfolyamtársak, pályatársak, kollégák és barátok is.

Ezen  a színpadon véleményem szerint a rendszerváltások néha új darabokat tűztek műsorra, néha csak ezek keretében új felvonások születtek, amelyekben azonban radikális módon változtatták meg a díszleteket is. Népszínművek, történelmi drámák, tragikomédiák, zenés operettek is voltak műsoron. A színjáték szereplői számára életpályájuk során sokszor írták át a fogatókönyvet és a kiosztott szerepek is változtak. Sok függött  a szereplők rögtönzéseitől, sőt bizonyos fokig  a forgatókönyv részleteibe is beleszólhattak. Miklós is volt statiszta, támogató szereplő és több felvonásban játszhatott főszerepet is. Mindegyikben sikert aratott, amiben döntő szerepe volt egyéni humoros rögtönzéseinek…

Mandel Miklós Kaposváron született 1927. július 24-ben s pár nappal 96. születésnapja előtt hunyt el. Sok súlyos megrázkódtatás érte és nehéz esztendőket kellett végig küzdenie és túlélnie. Az úgynevezett „fordulat évében „1948-ban új történelmi színjáték kezdődött az ő életében és szerepeiben is. Ez nemcsak a magyar történelemben hanem a mi életünkben is sorsdöntő fordulat volt. Együtt kezdtünk egy új színházban. Ezt számunkra egy új egyetem, a magyar Közgazdaságtudományi Egyetem jelentette. Új volt a darab, a ”szocialista tervgazdálkodás”, amelyhez új ..színjátszó gárdára” is szükség volt. 1948-ban mi voltunk az elsők a felsőoktatásban,  akik ehhez  az új  szövegkönyvet kézhez kapták. A szereplőtársak sokfelől jöttek e színpadra: voltak köztünk a holokauszt túlélői, szovjet vagy nyugati fogolytáborokból hazatértek, Erdélyből és Csehszlovákiából kitelepültek vagy kitaszítottak, SS-be sorozott sváb bányász fiatalokból vagy Hunyadi páncélgránosokként katonának kényszerítettekből baloldalivá váltak. Felvettek az új egyetemre vagyonuktól megfosztott szülők fizikai munkára kényszerült és az új rendszert magukénak valló gyermekei, voltak a társszereplők között gazdasági cselédek, fizikai munkások. Ebből a rendkívül vegyes összetételű szereplőgárdából négy évvel később, 1952-ben a számunkra meghatározott szereposztás Mandel Miklósra az egyre nehezebb helyzetben lévő magyar gazdaság központi kérdéseinek elemzését és tervezését határozta meg.  Két évig az abban az időszakban igen fontos szerepet játszó Középgépipari Minisztériumban dolgozott közgazdászként. Tapasztalatai és szakmai  érdeklődése miatt átirányították a Budapesti Műszaki Egyetemre s onnan vissza a gyakorlati életbe, a Gamma Optikai Művekbe közgazdasági csoportvezetőnek. 1960-ban, tehát abban a  szakaszban, amikor már napirenden voltak az ország jövője szempontjából lényegesnek tűnt reformgondolatok, került az Országos Tervhivatal Beruházási Irodájába  főmunkatársnak. Később tudományos kutató lett a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében. Fő témái az ország jövője szempontjából különösen fontos kérdések: a magyar gazdaság ágazati és területi szerkezetének problémái, a beruházások hatékonyságának mérése és növelésének lehetőségei voltak. Ez utóbbi témakörben írta és védte meg a kandidátusi disszertációt 1977-ben. Évtizedeken át sokoldalú szakértői tevékenységet folytatott itthon és külföldön. A nicaraguai kormány például különösen nagyra értékelte az ország gazdasági szervezetének átalakításával kapcsolatos tervezői-szakértői munkásságát. 

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna (1986-)

okl. közgazdász-tanár (MKKE,1986), PhD (BCE, 2002), habil (BCE, 2015)

1986-ban végzett, az akkor még Marx Károly közgazdaságtudományi egyetem (MKKE) egyik legkisebb szakán, a tanár „C” szakon, amely akkor kémiában és az áruismeretben járatos tanárokat bocsátott ki az egyetemről. Első munkahelye megegyezik a jelenlegivel (Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék). A ranglétrát időnként szép lassan, időnként a mélybe dobva, minden átmenet nélkül járt végig.  2003 óta a tanszék vezetője. Környezetgazdaságtant, illetve annak speciális területeit oktatja. Kutatási témái a környezeti változások közgazdasági értékelési lehetőségei, ebből írta PhD-disszertációját is. 

Marosi Miklós (1922-2010)

okl. közgazdász (BMGE,1942), egyetemi doktor (BMGE,1944), az MTA közgazdaságtudomány doktor (1980)

Egyetemi tanulmányai idején a Németh és Társa szállítmányozási cég gyakornoka (1942), majd a Salgótarjáni Öblösüveggyár könyvelője (1944). A Magyar Állami Kőszénbányák Rt., illetve a Magyar Állami Szénbányák Rt. könyvelője, csoportvezetője (1946–1947). A Nehézipari Központ üzemgazdasági csoportvezetője (1947–1948), a Nikex főkönyvelő-helyettese (1948–1949), a Metalimpex (1949–1953), az Export Raktározási Vállalat (1953), majd a Gépipari Raktározási Vállalat főkönyvelője (1953–1955). A Kohó- és Gépipari Minisztérium Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézet (KGM ISSZI) üzemszervezési és iparirányítási csoport-, ill. osztályvezetője (1955–1968). A Budapesti Felsőfokú Gépipari Technikum Üzemszervezési és Számítástechnikai Tanszékének vezetője (1963–1968). A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, illetve a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari, Üzemszervezési Tanszékének egyetemi docense (1968–1980), egyetemi tanára (1980. július 1.–1992. november 30.). Ipargazdasági, ipariüzem-szervezési és -irányítási kutatásokkal foglalkozott. Jelentős szerepet vállalt az MSZMP KB, illetve más minisztériumi, akadémiai és egyéb állami szervek iparszervezési, -irányítási és -vezetési határozatainak, egyéb állásfoglalásainak kidolgozásában. Alapvetően új eredményeket ért el a szervezéshatékonyság értékelés-módszertani vizsgálatának feltárása, illetve az úgynevezett szocialista vállalat belső ösztönzési rendszerének kidolgozása terén. Később érdeklődése a világgazdasági jelentőségű távol-keleti (japán, kínai és koreai) vállalati menedzsment sajátos vezetési kérdései felé fordult. Magyarországon elsők között ismertette a társadalmi fejlődés, a túlnépesedés és az oktatási rendszer távol-keleti gazdasági összefüggéseit és világgazdasági jelentőségét. Tudományszervezői tevékenysége is értékes. Munka Érdemrend (bronz) fokozatát kapta meg. Publikciói:

OSZK 65 publikációjának az adatait közölte.[2]

Vas- és acélöntödék közvetett költségnormáinak számítási módszere. Kovács Timóttal. (A KGM Műszaki Normaintézetének kiadványa. Budapest, 1957)

Kovácsüzemek közvetett költségnormáinak számítási módszere. Gyenes Ferenccel. (A KGM Műszaki Normaintézetének kiadványa. Budapest, 1957)

Iparvállalatok szervezete. (Vállalati kiskönyvtár. Budapest, 1957)

A vállalat vezetése. A SZOT és a TIT üzemgazdasági előadássorozata. (Üzemi tanácsok könyvtára. Budapest, 1960)

Folyamatszervezés. (Vállalati kiskönyvtár. Budapest, 1961)

Az iparvállalat szervezete. Monográfia. (Budapest, 1961)

Ügyvitelszervezés. Balázsy Györggyel, Ladó Lászlóval. (Budapest, 1961 2. kiad. 1964)

A gazdaságos sorozatnagyság és az optimális készlet számításának módszere. Rédly Judittal. (Budapest, 1961)

Folyamatszervezés a gépiparban. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Budapest, 1962)

Az ipari vállalatok termelésszervezésének alapelvei. (Az iparvállalatok termelésszervezése. Szerk. Fekete István. Budapest, 1962)

Az iparirányítás szervezete. (A népgazdaság és a vállalat. Budapest, 1963)

Ipargazdaságtan és népgazdasági tervezés. I–II. kötet. Felsőfokú technikumi tankönyv. (Budapest, 1965–1966)

Szervezési alapismeretek. (Budapest, 1967)

Gépipari üzemek gazdaságtana és szervezése. Tankönyv. Dömölki Zoltánnal. (Budapest, 1967 2. kiad. 1971 3. kiad. 1972 4. kiad. 1974 5. kiad. 1975 6. kiad. 1976 7. kiad. 1977)

Üzemgazdaságtan. Középfokú technikumi tankönyv. (Budapest, 1968)

Többtelepes iparvállalatok belső decentralizációját befolyásoló tényezők. Kandidátusi értekezés (MTA. Budapest, 1970)

A vállalati szervezési előírások és szabályzatok. (Budapest, 1971)

A kohó- és gépipari vállalat mint szervezeti egység. Gerencsér Józseffel, Varga Sándorral. (A kohó- és gépipar gazdaságtana. I. köt. Budapest, 1972)

A centralizáció és a decentralizáció szervezése az iparvállalati irányításban. (KJK., Budapest, 1972)

Szervezéstechnika. Tankönyv. Bodnár Pállal. (Budapest, 1972)

A gazdasági hatékonyság értékelési problémái, módszertani kérdései az iparvállalati szervezésben. (Budapest, 1973)

Szervezésmódszertani esettanulmányok. 2. Juhász Istvánnéval, Szegő Sándorral. (Budapest, 1974)

A szabályozás funkcióinak szervezési alapjai. (Budapest, 1974)

Szervezés–ösztönzés–hatékonyság. Monográfia és doktori értekezés is. (KJK., Budapest, 1978 2. javított kiad. 1980)

A szocialista vállalat szervezése és vezetése. Szemelvénygyűjtemény. I–II. köt. Összeállította Kovács Károllyal, Várszegi Ödönnel. (Budapest, 1978)

Szervezéselmélet és módszertan. Varga Sándorral. (Az MKKE jegyzetei. Tankönyvkiadó., Budapest, 1978 oroszul: Moszkva, 1981)

A célszerű vállalati szervezet. (Szervezettség és hatékonyság. KJK., Budapest, 1980)

Japán vállalatok vezetése és szervezése. Sikerek és problémák. (KJK., Budapest, 1985)

A szervezés és irányítás nemzetközi fejlődése. (KJK., Budapest, 1988)

A japán vállalatok vezetési és szervezési módszerei. (Az OMIKK kiadványai. Budapest, 1989)

A dél-koreai vállalatvezetés, azonosságok és eltérések a dél-koreai és a japán menedzsment között. (Struktúrák, szervezetek, stratégiák, 1992)

A japán és a koreai vállalati menedzsment. (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Kar, Budapest, 1995)

A nemzetközi és a magyar vállalatfejlődés. (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Kar, Budapest, 1996)

Távol-keleti menedzsment. Japán, Dél-Korea, a tengerentúli Kína és a Kínai Népköztársaság. (Szervezet – vezetés – stratégia. KJK., Budapest, 1997)

Japán, koreai és kínai menedzsment. (Aula, Budapest, 2003)

Martinez Ferenc (1943-)

okl. gépészmérnök (BME,1967), okl. gazdasági mérnök (BME,1975), egyetemi doktori (MKKE,1996)

A Budapesti József Attila Gimnáziumban érettségizett. A 1967-ben a BME Gépészmérnök karon Finommechanika-Optika szakon végzett.

1967-1969 a Magyar Optikai Művekben a Technológiai Osztályon geodéziai, majd a számítástechnikai eszközök műszergazdája, ezután önálló feladatokat látott el a francia SAGEM FEX-3 disc gyártásának honosításában.

1969-től az Utasellátó Vállalat országos Karbantartó részlegének vezetőhelyettese, egyben a dán Wittenborg gyár márkaszerviz vezetője.

1971-től a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó és Idegenforgalmi Főosztályán gépészeti főmérnök. A tárca képviseletében aktív szerepet játszott a hazai és nemzetközi fejlesztési projektekben, KGST szakbizottságokban.

1971-1972 között a BME posztgraduális gazdasági mérnök diplomát szerzett.

1975-től az Ipari Üzemgazdaságtan tanszék tanársegédje.1986-ban MKKE egyetemi doktori címet szerzett. 1986-től adjunktusként a BME Vállalatvezetés és Gazdaságtan tanszéken vezetésével létrejön az általa kidolgozott Külkereskedelmi mérnök szak.

9 nagy nemzetközi IT konferencián szerepelt angol nyelvű előadással (North-Holland kiadványok). Havannában (Havannai Egyetem - UH, Műszaki Egyetem - ISPHAE) összesen 10 spanyol nyelvű szakmai előadás.

Kutatótársakkal alapított informatikai fejlesztő cégben(ARAMIS Ltd - Applied Research And Management of Information Systems) kereskedelmi és fejlesztési igazgató. Fő kutatási téma a döntéselmélet és módszertan, a kapcsolódó mesterséges intelligencia.

1988-96 között svájci-magyar közös idegenforgalmi és befektetési vállalat (PannonInvestKft.) igazgatóhelyettese, később a MaHill magyar-német befektetési és fejlesztési tanácsadó mérnöki iroda főmérnöke.

1996-ban a Budapest Főpolgármesteri Hivatal Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztályán a működési folyamatok és az azt támogató informatikai háttér önálló fejlesztője.

1999-ben az Oktatási Minisztérium Beruházási Főosztályhoz tartozó, a Felsőoktatási Fejlesztési Programok Iroda (az Oktatási Minisztérium Világbank Iroda), a Világbankos beruházási hitellel foglalkozó részlegének vezetője.

2000- 2001 Fejlesztési projektekhez nyújtott beruházási, befektetési, gazdasági és gazdálkodási tanácsadó, coaching, egyéni vállalkozó.

2001-ben a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, majd Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, végül Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alá tartozó hatóság, a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság (később Polgári Légiközlekedési Hatóság) Fejlesztési és Minőségirányítási osztályvezetője.Feladata a különlegesen komplex repülési folyamatok reformja, tervezése, szervezése és ellenőrzése. A nemzetközi szinten általánosan alkalmazható „elektronikus polgári légiközlekedési hatósági működési modell (eCAA)kidolgozója. Résztvett 8 esetenként évet meghaladófutamidejű nemzetközi projektben, EU és más repülési szervezetek által regisztrált szakértőként (regulation keyexpert).

2007-től vonult nyugdíjba. 

Nagyobb nemzetközi projektek:

• „Capacity Building for the Civil Aviation Authority of Hungary” Holland Kormány finanszírozásával; magyar témavezető (2003-2004)

• „New Perspectives for Cooperation in Aviation SafetyOversight and Regulations”. TAIEX and EC DG TRENszervezésében és finanszírozásával Workshop in Budapest;szervező, előadó; előadás címe: „The eCAA model system(eCAA): Alternative to solve the standard operation problemsof CAAs”;

• „Provision of Technical Assistance to Bosnia and Herzegovina Directorate for Civil Aviation (BHDCA) in Implementation of the Air Traffic Management Strategy, 

szabályozási főszakértő (Regulatory Key Expert) – Gazdasági és Közlekedési Minisztérium delegáltjaként

• SAARC project (EU támogatási program Ázsia országainak) – Development and Reorganization of CAAs (India, Nepal, Buthan, Bangladesh, Pakistan, Maldives, Sri Lanka)

Regulatory Key Expert (EU DG TREN delegáltjaként)

(A project nem lett befejezve, az EU Indiai Delegaciójaszervezési okok miatt felfüggesztette) 

• több EU tenderen induló - és nem nyertes - projektben felkért közreműködő, delegált szakértő.

Egyéb felsőfokú oktatási tevékenység:​

​1971-1978 ​Vendéglátó és Idegenforgalmi Főiskola, 

1985-1986​ MKKE Közgazdász Továbbképző Intézet, 

1988-1999​ Külkereskedelmi Főiskola, Budapest, ​​​ “Socrates” Külkereskedelmi Akadémia

​1991-1996​ BME Természet és Társadalomtudományi Kar, Társadalominformatika Tanszék

​(graduális, posztgraduális és PhD képzés keretében)​

​1994-1998 ​Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (főiskola docense)

Fontosabb működési területek:

​Egyetemi szintű oktatás (több hazai intézménynél)

​Komplex gyakorlati tapasztalatok a Polgári Légiközlekedési Hatóság működtetésében, fejlesztésében és auditálásában

​Komplex gyakorlati tapasztalatok a közigazgatási (minisztériumi, önkormányzati) szervezetek kialakításában, szervezésében működtetésében és auditálásában

Széleskörű és komplex gyakorlat nagy nemzetközi tenderek előkészítésében, lebonyolításában, értékelésében csoportos döntéstámogató rendszerrel.

Különböző korszerű információs és működési rendszerek kutatása, megvalósítása és működtetése (eKormányzás, biztonság és funkció orientált intézményi működés, krízis menedzsment, dinamikus működési rendszerek, komplex piacmonitoring stb.).

Projekt tervezés, előkészítés, megvalósítás, monitorozás és értékelés (ideértve a közbeszerzést is, különös tekintettel a Világbank és az EU előírásokra)

Minőségirányítás és auditálás különböző nemzetközi előírások és szabványok szerint (ISO 9001:2000; ISO 17799; EC Reg. 2407; JARs, stb).

Máriás Antal (1925-2001)

okl. közgazdász (MKKE,1950), egyetemi doktor (MKKE, 1958), az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (1963) (Összeállította: Balaton Károly) 

Az egyetemi beosztásai: 

1951-1968 a Budapesti Műszaki egyetem oktatója

1968-1971 a Népgazdaság Tervezése tanszék tanára, a Gazdaságpolitikai Kutatócsoport vezetője 

1971-1977 az Ipari Üzemszervezési, majd a Vezetési és Szervezési tanszék vezetője

1977-1989 egyetemi tanár

1995-től professzor emeritus

Munkásságának fő jellemzői: gazdaságossági számítások módszertanának fejlesztése, népgazdaság elemzése tárgy kidolgozása és oktatása, iparvállalatok szervezése és irányítása tárgy fejlesztése, oktatása, tanszéképítés, TDK-munka irányítása.

Kitüntetések, elismerések. 

1981 Munka Érdemrend ezüst fokozata

1991 Pro Scientia h. c.

1996 Köztársasági Érdemrend kiskeresztje

1997 Pázmány Péter-díj

Legfontosabb művei: Gazdaságosság és nemzetközi munkamegosztás. Közgazdasági Szemle, 1954. 1. sz. (társszerző: Liska Tibor)

A gazdaságossági számításokról. Közgazdasági Szemle, 1965, 4. sz.

Népgazdaság elemzése I–II. Tankönyvkiadó, 1974, és 1976; 

A vezetés és szervezés oktatásáról. Közgazdasági Szemle, 1982 11. sz. (társszerzők: Kindler József és Kiss István)

Vezetői emberkép és a vezetési stílus. Közgazdasági Szemle, 1989, 1. sz.

Róla szóló írások: A szakmában és a diákok előtt rangot vívhatunk ki magunknak – Földes Péter beszélgetése Máriás Antal tanszékvezetővel. Közgazdász, 1977. szeptember; Karsai Gábor cikke a Figyelő Profil rovatában Máriás Antal címmel, 1995. szeptember 21.

Máriás Antal kutatói, oktatói és tanszékvezetői munkásságával jelentős mértékben hozzájárult a hazai vezetés- és szervezéstudomány fejlődéséhez. Életpályája során gazdaságpolitikai, közgazdasági elemzési, valamint vezetés- és szervezéstudományi kérdésekkel egyaránt foglalkozott. Egyetemi diplomájának megszerzése után tíz hónapig a Népgazdasági Tanács titkárságán, azt követően két hónapig a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott. 1951. november 1-én nevezték ki tanársegédnek a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán az Ipargazdasági tanszékére, ahol az ipargazdaságtan és a népgazdaság tervezése tárgyakat oktatta, majd a tanszék megszűntével az Ipari Üzemgazdaságtan tanszékre helyezték. 1955 és 1959 között az MTA Közgazdaságtudományi Intézetben dolgozott főállásban, az egyetemen másodállásban. Erre az időszakra esnek jelentős visszhangot kiváltó tanulmányai a gazdaságossági számításokról, amelyek a Közgazdasági Szemlében jelentek meg. 1968. szeptember 1-jétől kezdve dolgozott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve jogutódjánál. Először a Népgazdasági tervezés tanszéken oktatott, majd 1971-ben a Gazdaságpolitikai Kutatócsoport vezetője lett. Sikeres szemináriumokat vezetett a népgazdasági tervezés szakos hallgatóknak, számos, ma vezető állami beosztást betöltő gazdaságpolitikus és gazdasági vezető látogatta óráit. Ebben az időszakban írta meg a “Népgazdaság elemzése” című kétkötetes tankönyvét (a második kötetet Tari Ernővel közösen).

1977. március 1-jén nevezték ki az Ipari Üzemszervezési tanszék vezetőjének. Vezető oktató kollégáival közösen fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a tanszék új oktatási és kutatási profilt találjon, s ezt elfogadtassa az egyetemen belüli és a tágabb szakmai közvéleménnyel. Különös figyelmet fordított az új munkatársak kiválasztására, s egyengette beilleszkedésüket, szakmai és emberi fejlődésüket. Irányításával a tanszék rövidesen új tantárgyakkal jelent meg az egyetemi oktatásban. Igényesség az oktatásban, a hallgatók partnerként kezelése, képességeik kibontakoztatása, értelmiségi életmódra nevelés – e címszavakkal jellemezhetjük oktatói ars poeticáját. Világosan látta azt is, hogy színvonalas egyetemi oktatás nem képzelhető el magas szintű, a nemzetközi élvonalnak megfelelő kutatási tevékenység nélkül. Új kutatási irányokat jelölt ki, hogy azok eredményei beépülhessenek az oktatásba. Az új megközelítések iránti fogékonysága nem csak egyetértéssel és támogatással találkozott. A nyolcvanas évek elején esetenként meg kellett küzdenie a kicsinyes akadékoskodással, a megújulási szándék ideológiai megkérdőjelezésével. De nem lehetett eltántorítani az új gondolatoktól: hiába küldtek bizottságokat munkája felülvizsgálatára, ő töretlenül haladt előre azon az úton, amelyet szakmai meggyőződése és emberi tisztessége kijelölt számára. A nyolcvanas évek hivatalos felfogásának sok szempontból ellentmondó nézetei és publikációi jelentős vitákat váltottak ki. Sokan emlékezünk még a Kindler-Kiss-Máriás szerzőhármas cikkére a nyolcvanas évek elejéről, amely a vezetési és szervezési felfogás megújításának alapjait rakta le, s amely egyik előfutára volt annak a megközelítésnek, amelyet a tanszék a 90- es évek elejére kifejlesztett. A vállalati valóság megismerése, a szervezetek jellemzőinek leírása, megértése és magyarázata – sokszor hangsúlyozta e kérdések fontosságát vállalatokkal foglalkozó kutatómunkái során. A tanszék belső életén túlmutató vállalati kutatásokat indított el a nyolcvanas évek elején, amelyek hiteles válaszokat tudtak adni a kor jellegzetes problémáira. Irányította az MTA „Szocialista vállalat” kiemelt kutatási programjának vállalati szervezetekkel foglalkozó alprogramját, majd 1989-től az MTA TS 1/4 Vállalati szervezet – vállalati magatartás alprogramját. Az oktatásban az új tantárgyak bevezetésével megkezdte a hallgatók felkészítését a változtatásokra. Ez irányú munkáinak egyik állomása volt az új kétkötetes “Vezetés-szervezés” tankönyv megírásának irányítása.

A nyolcvanas években vezetése alatt folyó munkák logikusan vezettek arra a következtetésre, hogy meg kell változtatni az Ipari Üzemszervezési tanszék profilját és elnevezését. Szakítva az addigi ágazati megközelítéssel, a tanszék az általános vezetési és szervezési kérdések kutatását és oktatását tűzte ki célul, s ezt tükrözte a Vezetési és Szervezési tanszék név is. A tanszék kutatási profiljában új irány elindítását kezdeményezte

a szervezeti magatartás vizsgálatával. Rendszeres megbeszéléseken készítette fel fiatal kollégáit az elméleti és empirikus kutatások elvégzésére. E témakörben végzett kutatásai alapján önállóan egy publikációja jelent meg a Közgazdasági Szemlében “Vezetői emberkép és a vezetési stílus” címmel. Munkássága azonban megtermékenyült kollégái publikációiban, amelyet jelez két kandidátusi értekezés és számos folyóiratcikk, könyv. E háttér alapozta meg a Szervezeti Magatartás tanszék létrehozását 2005-ben.

A tanszék életében betöltött kulcsfontosságú szerepe nem ért véget a tanszékvezetői pozíció átadásával. Aktív maradt: emeritus professzorként is folytatta iskolateremtő tevékenységét, s fiatalabb kollégái szakmai munkájának segítését. Rendszeresen bejárt óráikra, majd azt követően leült velük, hogy elmondja észrevételeit és jobbító szándékú javaslatait. Professzor emeritusként egyik kiemelt feladatának tekintette a tehetséges, fiatal hallgatók támogatását. Fáradhatatlanul dolgozott a “Pro Sciencia Alapítvány” kuratóriumában, s törekedett arra, hogy kiemelkedő képességű fiatalokból verbuválódjon az egyetemi oktatók utánpótlása.

Dr. Máriás Antal professor emeritus szinte élete utolsó napjáig a tudományos diákköri mozgalom egyik legkiemelkedőbb, legnagyobb egyénisége volt. Korábbi egyéb megbízatásai, feladatai mellett tagja volt az Országos Tudományos Diákköri Tanácsnak, a Tanács Ügyvezető Elnökségének és a Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottságnak, elnöke volt a Pro Scientia Alapítvány Kuratóriumának.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) 2001. szeptember 24-i ülésén Máriás Antal Emlékérmet

alapított a neves és fáradhatatlan TDK vezető professzor tiszteletére és emlékére. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács a Máriás Antal Emlékérmet kétévenként, az országos konferenciák évében a nagy iskolateremtő szenior mesterek, köztük mindig egy közgazdász részére adományozza.

Az ezüstérem Bognár György éremművész alkotása, amelyre Máriás Antal arcát rajzolta, továbbá a következő mondat olvasható az érmen: „Ifjú szívekben élek…". Díszdobozban elhelyezve, névre szóló érmek kerülnek átadásra, a kitüntetésben részesülő személy neve az ezüstéremre van gravírozva. Az érmet és az odaítélésről szóló, díszmappában elhelyezett oklevelet az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke adja át a kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencia záró ünnepi ülésén, amelynek helyszíne hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia Díszterme.

Mészáros Tamás (1946-)

okl. közgazdász (MKKE 1970), egyetemi doktor (MKKE, 1971), az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (1984) 

QR KÓD: MÉSZÁROS TAMÁS: https://youtu.be/qbpluYgjFno?si=O7L17awO_fOXFLwX

Az egri általános- és középiskolai évek után 1970-ben fejezte be tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipar Szakán. Ezt követően az Ipari Üzemszervezési Tanszéken dolgozott gyakornokként. 1971-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját, amely „A vállalati és gyáregységi tervezés kapcsolata” címet viselte. Egy évre rá tanársegédnek nevezték ki, majd 1978-ban a Megyeri Endre vezette Ipargazdaságtan Tanszékre került, és ugyanebben az évben kapta meg adjunktusi, 1984-ben pedig docensi kinevezését.

1991-től egyetemi tanár az Ipargazdaságtan, majd ajogutódjaként működő Alkalmazott Gazdaságtan Tanszéken, később a Kisvállalkozás-Fejlesztési Központban, illetve a Vállalkozásfejlesztési Intézet Stratégiai-és Projektvezetés Tanszéken. Az új egyetemi modellben a Vállalkozás és Innováció Intézet rector emeritusa.

Egyetemi pályafutása során számos tudományos igényű publikáció szerzője, amelyek közül néhányat külön is érdemes kiemelni. 1984-ben megvédett kandidátusi disszertációja könyv formájában is megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (KJK) gondozásában „A sikeres tervezés szervezési feltételei” címmel. Ebben feldolgozta a tervezés elméletéhez kötődő, a 70-es évek derekára tehető paradigmaváltáshoz is vezető nemzetközi publikációkat, és megkísérelte értelmezni és értékelni a fontosabb megállapításokat az akkor még népgazdasági tervezésikörnyezetben működő, de az új elemekre egyre fogékonyabb magyar vállalati gyakorlatban.

1987-ben adta ki a KJK második könyvét „Múlt és jövő a vállalati tervezésben” címmel. Érdemes abból kiemelni a kötet második részét, amelynek két nagy fejezete a „Lehetséges”, illetve „Kívánatos jövő” címet viseli három tendenciát megfogalmazva, nevezetesen /1/ a tervezés uniformizáltságának és formális jellegének a csökkenése, /2/ az emberi tényező szerepének növekedése, valamint /3/ a tervezés számítógépes támogatásának erősödése. Ne felejtsük el, hogy akkor még épphogy túl vagyunk az első Commodore 64 gépek hazai megjelenésén és elterjedésén.

A kilencvenes évek elején három kollégájával együtt írta meg a „Vállalkozások tervezése” című szakközépiskolai tankönyvet. E munka, műfajánál fogva ugyan nem tartalmaz új tudományos eredményeket, de fontos elemévé vált annak a tantervi és tartalmi átalakulásnak, amely a közgazdasági szakközépiskolákban végbement. Tartalma és stílusa népszerűvé tette a könyvet, amit bizonyít, hogy 1994-ben „Tanulói tetszésidíj nyertese” címet kapta. Sok kiadást élt meg.

Végül, de nem utolsó sorban ki kell emelni az Aula Kiadónál megjelent „Stratégia jövője, a jövő stratégiája” című könyvét, amely a stratégiai tervezés nemzetközi és hazai fejlődésének és eredményeinek bemutatásán túlmenően feltárja a globalizáció, az információtechnológia és a stratégiai menedzsment kapcsolat rendszerét.

Gyakorlati-szakmai tevékenysége magyar nagyvállalatokhoz (pl. Dunaferr, Magyar Üvegipari Művek, Cement-és Mészművek, Videoton) kötődnek, de vezetésével készült átfogó elemzés a privatizált magyar nagy- és középvállalatok (pl. Masped, Transelektro, Magyar Építők) helyzetéről. Négyszázhat kis-és középvállalat informatikai felkészültségét és alkalmazását vizsgálta az a nagyvolumenű empirikus kutatás, amely az ezredforduló környékének képét és tennivalóit vázolta fel.

Mészáros Tamás egyetemi oktatóként és kutatóként többször vett részt külföldi tanulmányúton, különböző típusú programokon. A legfontosabbak ezek közül 1985-ben a De Paul University (Chicago), 1987-ben a Hosei University(Tokio),1988 aug. -1989 január között a George Washington University (Washington) programjai. 1993 tavaszán kéthónapos Advanced Management Programon vett részt a Wharton School-on, majd ugyanabban az évben a Harvard Business School-on, a Central and Eastern European Teachers Program keretében stratégiai management tanulmányokat folytatott. Rendszeresen nem, de eseti meghívottként több német és amerikai egyetemen tartott előadást a magyar gazdaságról és a stratégiai tervezésről.

Hosszú éveken át tagja volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Miskolci Egyetemtársadalomtudományi doktori és habilitációs testületének.

Az Alliance of Universities for Democracy nemzetközi egyetemi szervezet igazgatóságában tíz évig képviselte hazánkat. A Babes-Bolyai egyetemmel kialakított kiváló kapcsolatát és együttműködését az egyetem Díszdoktori cím adományozásával ismerte el. Ezen kívül a Bakui Eurázsia Egyetem, Magyarországon pedig a Miskolci és Kaposvári Egyetemek tiszteletbeli doktora. Hároméven keresztül a Magyar Rektori Konferencia elnökségének tagja és az egyetemi tagozat elnöke is volt.

Több, mint fél évszázados egyetemi pályafutása során szinte minden vezetői pozíciót betöltött.1984-1989-ig az Ipar Kar dékánhelyettese, 1989-től dékán a Gazdálkodási Karon. 1986-tól az Ipargazdaságtan, majd Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék vezetője, 1994-től rektorhelyettes. 2000 februárja és májusa között miniszteri megbízással ellátta az Egyetem rektori feladatait. 2000-től 2004-ig vezette a Kisvállalkozás-fejlesztési Központot majd a Vállalkozásfejlesztési Intézetet 2012-ig.

2003 decemberében az Egyetemi Tanács rektornak választotta, amely pozíciót 2011-ig, két cikluson keresztül töltötte be. Ezidő alatt az akkor hét karú egyetem sikeresen bevezette a Corvinus nevet mind a hazai, mind a nemzetközi felsőoktatási világba. Népszerűsége azóta is töretlen. Sikerült megoldani az épület kapacitás problémáját, 2007-ben megnyílt a Czucor-Mátyás campus. És bevezetésre került az úgynevezett „Bologna-rendszer”, amely jelentős tantervi változásokat igényelt.

Önéletrajzához hozzátartozik, hogy egy rövid időre elhagyta az egyetemet. 1981 decembere és 1984 márciusa között az Akadémiai Kiadó gazdasági igazgatója volt, de ez idő alatt is folyamatosan tanított külsősként.

Mészáros Tamás az elmúlt évtizedekben, mint tanácsadó több tucat vállalati megbízás teljesítésében vett részt. A 80-as évek elején egy Videotonos munka kapcsán, kollégáival közösen fejlesztették ki a VARITERV elnevezésű tervezési döntési modellt, amelyet kb. 50 vállalat vásárolt meg.

Gyakorlati elismertségét bizonyítják vállalati igazgatósági, felügyelő bizottsági, kuratóriumi tagságai, jelentős testületek vezetői pozíciói. Ez utóbbiak közül kiemelkednek a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzati funkciói (1993-1997 közöttképviselő, közben 1994 júniusa és 1996 februárja között az Önkormányzat elnöke), valamint az ÁPV Rt igazgatósága elnöki pozíciója (1997 december és 1998 augusztus, majd 2002 és 2006 között).

Vállalati igazgatósági tagságai: Economix Rt; MÜÁRT Rt; Kopint-Datorg Rt; Richter Gedeon Rt.

Felügyelő bizottsági tagságok: IKARUSZ Rt; Postabank Rt; MASPED Rt. (elnök); MKB Nyugdíjpénztár (ellenőrző bizottsági tag), ERAVIS Rt; MKB Rt.

Kuratóriumi tagságok: Műszaki Fejlesztésért Alapítvány; Puskás Tivadar Alapítvány; OTP Fáy Alapítvány (jelenleg, 2014, a kuratórium elnöke).

A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, több évtizede az Ipargazdasági Bizottság tagja, négy éven keresztül közgyűlési doktori képviselő. Mintegy 75 publikációja jelent meg magyar és angol nyelven.

Michelberger Pál (1964-) 

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME, 1988), integrált menedzser-gazdasági mérnök (BME, 1997), PhD (ZMNE, 2005), habil (Óbudai Egyetem, 2015),

egyetemi tanár az Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Biztonságtudományi és Kibervédelmi Intézet 

1983-ban kezdtem a felsőfokú tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, Termelési Rendszer Szakon. Ugyanitt végeztem 1988-ban. (Dr. Ladó László Professzor Úr volt záróvizsgabizottság elnöke. Nekem még volt szerencsém hallgatni néhány előadását is…) Tanulmányi szerződésem volt a Ganz-Mávag-gal, ami 1988-ben több vállalatra bomlott, így a Ganz Gépgyár Vállalatnál kezdtem el dolgozni, amely később holding szervezetre váltott. 12 év alatt több tag Kft-ben is megfordultam. Voltam termelésszervező, üzemmérnök, kutató-fejlesztő kft ügyvezetője, és megbízott informatikai vezető is. Jó „iskola” volt, sok élet- és szakmai tapasztalatot gyűjtöttem.

1997-ben integrált menedzser-gazdasági mérnöki oklevelet szereztem a BME-n. (Egyedi gépgyártás termelésirányításáról szóló diplomamunkám konzulense Dr. Kocsis József tanár úr volt.) Még ebben az évben óraadó lettem a Bánki Donát Műszaki Főiskolán.

2000-ben egy évig a Lighttech Lámpatechnológiai Kft-nél dolgoztam Dunakeszin üzemmérnökként. Bánkis óraadói tevékenységem itt is folytatódott. 

2001-től 2007-ig a Gábor Dénes Főiskolán dolgoztam főiskolai docensként az Informatikai Rendszerek Intézetében (amit az LSI Informatika Oktatóközpont „delegált” az informatikai távoktatást Magyarországon meghonosító Főiskolába.) Az LSI vezetője; Dr. Kovács Magda 2002-ben rávett, hogy jelentkezzek doktori képzésre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre. (A Gábor Dénes Főiskolával/ Egyetemmel azóta is tartom a kapcsolatot. 2007 után voltam óraadó néhány kurzuson, 2015-től pedig záróvizsga bizottság elnökének hívnak meg alkalmanként.)  

2005-ben szereztem meg Ph.D fokozatomat katonai műszaki tudományágban. A disszertációm témája honvédelmi célú információs rendszerelemek kiválasztásához és bevezetéséhez kapcsolódó menedzsment modell megalkotása volt. A doktori védésemre, sajnos nem tudott eljönni Dr. Kindler József Professzor Úr, de disszertációmról írott támogató szakmai véleményét máig őrzőm. Ebben az évben már a Budapesti Műszaki Főiskola oktatója is voltam, a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, Szervezési és Vezetési Intézetében dolgoztam egészen 2019-ig. A Karon Dr. Farkas András - korábbi tanárom - kollégám lett (2003-2009). 2008-ban főiskolai tanári kinevezést kaptam a Budapesti Műszaki Főiskolán.

Az intézmény nevet váltott. 2010-től már Óbudai Egyetemeként működik. A Keleti Károly Gazdasági Karon 2010-2015-ig kutatási dékánhelyettesként dolgoztam. 

2007-től 2012-ig részmunkaidős egyetemi docensként a Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Karán, az Alkalmazott Gazdaságtan Tanszéken is tevékenykedtem, ahol Dr. Nahlik Gábor (volt tanárom) lett a tanszékvezetőm. 

2015-ben habilitáltam katonai műszaki tudományágban az Óbudai Egyetemen. 

2019-ben Kart váltottam az Óbudai Egyetemen belül. A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Gépészeti és Biztonságtudományi Intézetébe lettem egyetemi docens, 2020-ban pedig egyetemi tanár. Jelenleg is ezen a Karon dolgozom. Az Intézeti struktúra 2023-tól megváltozott, most a Biztonságtudományi és Kibervédelmi Intézet állományába tartozom. 

Az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának munkájába már 2014-ben bekapcsolódtam, mint témakiíró és témavezető. 2021-től a Doktori Iskola törzstagja is vagyok. 

Jelenlegi kutatási és szakmai érdeklődési területem: informatikai projektmenedzsment, információbiztonság, szabványos menedzsment rendszerek kialakítása és üzemeltetése, üzleti és technológiai folyamatok biztonsági kérdései.

Németh Balázs (1972-)

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME, 1995), PhD (BME,2000) közgazdaságtudomány területen Total Quality Management

QR KÓD: NÉMATH BALÁZS 1.:http://www.kvalikon.hu

A Kvalikon Vezetési Tanácsadó és Rendszerfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. A magyarországi Lean menedzsment és Kaizen szakma egyik megalapozója. A Kvalikon képzésein 2000 óta több ezer felső és középvezető vett részt. 1995-ben a University of New Hampshire-en tanult menedzsmentet az Egyesült Államokban. 1998-1999-ben Fulbright-Blinken ösztöndíjasként a SUNY, Stony Brook Harriman Business School-ban és a Columbia Business School-ban tanult MBA-n. Az AOTS szervezésében többször járt és tanult Japánban. Számos cikket és könyvrészletet publikált Magyarországon és külföldön. 1996 óta dolgozik, mint vezetési tanácsadó. Karrierjét az Andersen Consulting-nál kezdte, Deloitte & Touche-nál folytatta. 1997-től a Kvalikon Vezetési Tanácsadó és Rendszerfejlesztő Kft. vezetési tanácsadója és társtulajdonosa, 2003-tól ügyvezető igazgatója. Szakterülete a működésfejlesztési tanácsadás ezen belül számos átvilágítási, stratégiakialakítási, Lean bevezetési (hatékonyság növelési), folyamatfejlesztési, BPR és TQM projektben vett részt. Részt vett az Autóipari Benchmarking Klub alapításában, a benchmarking klub szakmai irányítója, a BEST PRACTICE FÓRUM alapítója és szervezője. Aktívan részt vesz a hazai beszállító fejlesztési programok kialakításában és lebonyolításában. A Global Benchmarking Network Konferencia, az EOQ World Quality Congress, IAQ World Quality Forum és több rangos hazai konferenciaelőadója. Angolul és magyarul oktatott több rangos egyetemen (Central European University MBA, a BME angol nyelvű MBA, Szent István Egyetem, International Business School). Az EOQ Lean Six Sigma szakbizottság alelnöke. Végül, de nem utolsósorban 3 gyermek boldog apukája.

Jók a legjobbak közül

Sződi Sándor: Beszélgetés Dr. Németh Balázzsal 

„… Az emberek életét, munkáját meg kell szervezni, annak értelmes irányt kell adni, ami összhangban van a környezet elvárásaival. A minőséggel foglalkozó szakemberek ebben a munkában vállalnak fontos szerepet.” (Dr. Németh Balázs)

-​Komoly tekintélyt vívtál ki magadnak a minőség szakemberek körében. Sokan ismernek, vagy helyesebben elismernek. Mégis arra kérlek: kezdjük egy rövid bemutatkozással.

​A magyarországi Lean menedzsment és Kaizen szakma egyik megalapozójaként ismernek. A Kvalikon képzésein 2000 óta több ezer felső és középvezető vett részt. Felsőfokú tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem. 1995-ben gépészmérnöki diplomát szereztem a Termelési Rendszer Szakon. 2000-ben sikeresen megvédtem PhD. értekezésemet közgazdaságtudomány területen Total Quality Management témában. 1995-ben a University of New Hampshire-en tanultam menedzsmentet az Egyesült Államokban. 1998-1999-ben Fulbright-Blinken ösztöndíjasként a SUNY, Stony Brook Harriman Business School-ban és a Columbia Business School-ban tanultam MBA-n. Az AOTS szervezésében többször jártam és tanultamJapánban. Számos cikket és könyvrészletet publikáltam Magyarországon és külföldön.

-​Sokan tisztelnek Téged, mint vezetési tanácsadót!

​1996 óta dolgozom, mint vezetési tanácsadó. Karrieremet az Andersen Consulting-nál kezdtem, Deloitte & Touche-nál folytattam. 1997-től a Kvalikon Vezetési Tanácsadó és Rendszerfejlesztő Kft. vezetési tanácsadója és társtulajdonosa, 2003-tól ügyvezető igazgatója vagyok. Szakterületem a működésfejlesztési tanácsadás ezen belül számos átvilágítási, stratégiakialakítási, Lean bevezetési (hatékonyság növelési), folyamatfejlesztési, BPR és TQM projektben vettem részt. Jelentősebb projekt ügyfeleim: SIEMENS, PHILIPS, NOKIA, GE, SANOFI, Magyar Nemzeti Bank, CIB BANK, KIKA, GDF SUEZ, MAGYAR POSTA, BOSCH, GENERALI BIZOTSÍTÓ, EXTREME DIGITAL, MEDIA MARKT, MKB-EUROLEASING, GÜNTNER, VIDEOTON Holding, MARS, MUSASHI, ROTO ELZETT, PAKSI ATOMERŐMŰ, HAJDU, ATLAS, BOS, DUNAFERR Holding, ZOLTEK. Részt vettem az Autóipari Benchmarking Klub alapításában, a benchmarking klub szakmai irányítójaként. A BEST PRACTICE FÓRUM alapítója és szervezője vagyok. A Global Benchmarking Network Konferencián, az EOQ World Quality Congress-en, IAQ WORLD QUALITY FORUM-on és több rangos hazai konferencia tartottam előadást. Angolul és magyarul oktatok több rangos egyetemen (Central European University MBA, a BME angol nyelvű MBA, Szent István Egyetem, International Business School). 

-​Hogyan, milyen körülmények között fertőződtél meg a minőséggel? 

​Még a Budapesti Műszaki Egyetemen fertőződtem meg a Minőség témával az Ipari Menedzsment és Vállalkozás Gazdaságtan Tanszéken, ahol minőségmenedzsmentet tanultam Szabó Gábor Csabától és Topár Józseftől, illetve a Finommechanikai és Optikai Tanszéken, ahol Megbízhatóság Elméletet tanultam Szász Gábortól. 1994-ben egy szakmai gyakorlaton voltam kint Angliában Liverpoolban az SAB WABCO vállalatnál, ahol szintén sokat tanulhattam a szakma gyakorlatáról. A későbbiekben már tudatos választás eredményeként Kövesi János Tanszékvezetőnél és Dékánnál, TQM-ből csináltam a doktorimat és 2 USA ösztöndíjam során is számos minőségmenedzsment tantárgyat tanultam és vállalatnak (Motorola, Symbol, Xerox, KODAK, Brystol Myers.) tanulmányoztam a gyakorlatát.

-​Minőségfelfogásod mennyire változott az évek során? Mit tartasz fontosnak, ha a minőség fogalmát definiálod?

​Egy ország, vállalat és az ott élő dolgozó emberek életminőségét, elégedettségét alapvetően meghatározza kapcsolataik, munkájuk minősége. Saját éltemben és munkámban is mindig fontosnak tartottam, hogy hasznos legyen, amit teszek és megfeleljen a velem, munkámmal szemben támasztott elvárásoknak. Az emberek életét, munkáját meg kell szervezni, annak értelmes irányt kell adni, ami összhangban van a környezet elvárásaival. A minőséggel foglalkozó szakemberek ebben a munkában vállalnak fontos szerepet. Az ő munkájuk akkor lesz a legsikeresebb, ha a felső vezetés a megfelelő célokat és támogatást ad számukra. Az utóbbi időben egyre többet foglalkozom ezért a vállalati stratégia és a felső vezetők munkájának támogatásával. Illetve a proaktív minőségfejlesztési módszerekkel, amelyek a termék, folyamattervezésnél már úgy veszik figyelembe a vevői igényeket, és alakítják a vállalati és egyéni képességeket, hogy az érintettek elégedettek legyenek a megvalósítást követően.

-​Osztod azokat a véleményeket, amelyek a TQM eszközök és módszerek visszaszorulásáról szólnak? 

​Csöppet sem. Ezek a módszerek mai napig rendkívül hasznosak és velünk élnek. A minőségmenedzsment és annak eszköztára folyamatosan fejlődik, bővül, és integrálja a régebbi módszereket. Sokan tudják rólam, hogy a „Lean menedzsment” filozófia és módszerek elterjesztésében jelentős szerepet vállaltam Magyarországon az elmúlt 15-20 évben, de amikor a Lean módszereket oktatjuk, vezetjük be a vállalatoknál, akkor nem a TQM módszerek egy alternatíváját kínáljuk, hanem folyamatosan használjuk a TQM filozófiát és módszereket. A Lean menedzsment épít a TQM filozófiára, annak alapjaira és megtölti azt tartalommal, illetve tovább viszi, kiegészíti azt az irányt, amelyet anno Deming, Juran, Ishikawa, Feigenbaum elindítottak. 

-​A Kvalikon Kft. oktatási palettája igen széles, sokszínű. Kínálataitok közül melyek ma a legnépszerűbbek?

​Éves szinten több 1000 vezetőt és szakembert oktatunk. A legnépszerűbb képzéseink a Lean menedzsment, folyamatmenedzsment, Six Sigma, Kaizen, projektmenedzsment, művezető képzések. Az utóbbi időben egyre nagyobb az igény mérnökökre és folyamatosan igény van az autóipari technikákat ismerő minőségügyi szakemberekre, egyre többen vesznek részt a folyamatmérnök, 8D problémamegoldás, FMEA, APQP, 5S képzéseinken.

-​Milyen előnyeit látod az ISO 9001:2015 szabványnak?

Az új ISO szabvány nagyobb szabadságot és felelősséget is ad a menedzsmentnek a rendszer kiépítésében és működtetésében. Jónak tartom, hogy az új szabványban kevesebb az előíró jellegű követelmény és inkább az eredményességre helyezi a hangsúlyt, mint a pontok szerinti megfelelésre. Az ISO 9001:2015 rendszer jó integráló keretet ad a vállalatnál zajló irányítási és fejlesztési tevékenységeknek. Fontosnak tartom, hogy megjelent benne a kockázatalapú gondolkodás és a szabvány hangsúlyt fektet a tervezéssel, megelőzéssel kapcsolatos módszerek tudatos alkalmazására. 

-​Mennyire tudod követni az új minőségügyi trendeket?

​Ha időm engedi, igyekszem nemzetközi és hazai folyóiratokat és honlapokat is rendszeresen olvasni, rendszeresen járok hazai és nemzetközi minőségügyi konferenciákra. Tagja vagyok a hazai minőségügyi szervezeteknek és igyekszem aktívan részt venni a munkájukban. 

-​Remek ismerője vagy a hazai benchmarkingnak. Bizonyítottad már ezt különböző előadásaidban, írásaidban. Szabadjon ezúttal kiemelnem: az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. „A Mikulás is benchmarkol” eddigi kilenc országos konferenciáján négy alkalommal tartottál előadást! A kezdő vállalkozásoknak milyen módon ajánlanád figyelmébe a benchmarkingot?

​A Benchmarkinggal 1996 óta foglalkozom, szakmai lektorként és a hazai esettanulmányok szerzőjeként részt vettem Robert Camp: Üzleti Folyamat Benchmarking könyvének a kiadásában. Azt gondolom, hogy a vállalati (szervezeti) tanulás egyik leghatékonyabb módja a benchmarking. A benchmarking számos folyamat és minőségfejlesztési tevékenység, vagy akár a stratégiai tervezés fontos inputja és támogató, kiegészítő módszere. Szerintem a KKV és hazai kezdő vállalkozások számára kiemelt jelentőségű a benchmarking, mert az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb formája a vállalkozás fejlesztésének és rengeteg igen hasznos gyakorlati információval láthatja el a döntéshozókat. Most indítjuk újra idén a 2002 óta futó Autóipari Benchmarking Klub tevékenységét, amibe most új (nem csak autóipari) gyártó vállalkozások bekapcsolódhatnak. u.i. Már több mint 30 Best Practice Fórumot szereztünk különböző vállalatoknál, amiket szintén szívesen látogatnak a hazai kisebb vállalkozások és nagyon sokat tudnak profitálni belőle. 

-​A hazai Lean apostolaként milyen jövőt jósolsz kedvenc a területednek? 

​A Lean filozófia és rendszer iránti elkötelezettségem megkérdőjelezhetetlen. Szerintem a következő pár évben még szélesebb körben további iparágakban (bankok, kereskedelem, gyógyszeripar, élelmiszeripar, logisztikai, egészségügy) fog elterjedni a Lean. Amikor ezeknek a módszereknek a terjesztését úttörőként elkezdtük, még szinte teljesen ismeretlen volt a Lean fogalom és annak módszerei. Mára a Lean menedzsment egy szakmává nőtte ki magát, az egyetemeken is oktatják és Lean menedzsereket, mérnököket keresnek az álláshirdetésekben. Azt gondolom, hogy a Lean menedzsment a Toyota legjobb gyakorlatait és filozófiáját követő rendszerként, mint a minőségmenedzsment fejlődésének egy irányzata és epizódja szervesen tovább fog fejlődni és integrálódni fog az ISO 9001, TQM, ISO TS 16949 rendszerek működésébe, azokat kiegészítve és új módszerekkel gazdagítva. 

-​Sokat dolgozol. Van időd családra, hobbira, feltöltődésre? 

​Ez az elmúlt években tényleg komoly problémát jelentett a számomra, hogy minden téren meg tudjak felelni. 3 gyermekem van, akikkel igyekszem minél több időt tölteni, de ezen a területen feleségemre lényesen nagyobb teher jut. Én nyáron, hétvégéken és a szünetekben tudok több időt tölteni a gyerekekkel. A munkám szerencsére az egyik hobbim, de sajnos a többi hobbimra (utazás, kirándulás, tánc, sportolás, olvasás) sőt az alvásra is elég kevés időm jutott és ezen igyekszem az utóbbi időben változtatni. Ezt csak úgy lehet, ha erre tudatosan időt tervezek és szakítok, különben beszippant a munka. A munkában is csak akkor tud hosszútávon eredményes és sikeres lenni az ember, ha van honnan feltöltődnie és táplálkozni. Egy minőséggel foglalkozó ember számára fontos az életminősége is!

​Nagyon szépen köszönöm, hogy időt szakítottál kérdéseim megválaszolására!

QR KÓD: NÉMETH BALÁZS 2.: https://youtu.be/s0Gl3D7QikY?si=kbxflKeWAQuUaRkL

Németh Pál (1935-)

okl. villamosmérnök (BME,1958)

1935-ben született Jászberényben.

Oklevelének megszerzése után, 1958-ban a Mechanikai Laboratórium fejlesztő mérnökeként helyezkedett el, ahol egy évet töltött. 1959-től 1964-ig a MTA Kibernetikai Kutató Csoport Számítástechnikai Központjánál dolgozott mint tudományos munkatárs. Részt vett az M3 számítógép fejlesztésében. 1964 és 1969 között az Automatizálási Kutató Intézet GRKCS tudományos főosztályvezetője volt. Feladatai közé tartozott a DIGIRAD üzemi számítógép fejlesztés irányítása, MAT információs rendszer fejlesztése. Az 1969-től 1994-ig tartó időszakban a Számítástechnikai Koordinációs Intézet- SZKI Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központ társalapítója, laboratóriumvezetője, 1984-től ügyvezető igazgatója, 1991-től főigazgatója, később vezérigazgatója volt.

Az R10, R12 és az R15 számítógépek főkonstruktőre, a Proper személyi számítógép család fejlesztés vezetője, számítógép fejlesztési projektek vezetője a Siemens, a CII, a SEMS, a SAGEM, a BULL és a Xerox cégek részére. OMFB szakértői bizottságok tagja, vezetője, az ESZR együttműködésben szakértői bizottságok magyar tagja, 1987-től a Főkonstruktőri Tanács magyar tagja. 1994-1997 között a CGSAT- Déltáv Rt. - Digitel 2002 Kft. informatikai igazgatója volt. 1997-től a Tolbo Bt. tulajdonos ügyvezető igazgatójaként, infokommunikációs és üzletfejlesztési tanácsadással foglalkozott hazai és nemzetközi cég részére. 1993-tól igazságügyi szakértő, 2003-Intelligens Települések Országos Szövetségének elnökhelyettese, szintén 2003-tól az "e-Írástudásért Közhasznú Alapítvány" kuratóriumi elnöke. 2004-től a Certop Rendszer-és terméktanúsító Ház Kft informatikai tanúsítási igazgatójaként dolgozott.

1964-ben megjelent az Út a kibernetikához ismeretterjesztő könyve, 2004-ben pedig az Üzleti Informatika című főiskolai tankönyv. Ezen kívül számos szakcikket írt hazai és nemzetközi szakmai folyóiratokba. Munkásságát Neumann János-díjjal jutalmazták 1990-ben.

Noszkay Erzsébet (1944-)

okl. közgazdász (MKKE,1967), az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (1986)

Tudományos kutatásaimat iparvállalati szakemberként kezdtem, ahol 13 évet töltöttem el. (Budapesti Elektromos Művek, Magyar Alumíniumipari Tröszt, Csepel Vas- és Fémművek). Ezt követően hat éven át főállású kutató voltam (SZÁMKI, SZÁMALK, MTA IKCS, Ipargazdasági Intézet), 1986 óta különféle felsőoktatási intézményben oktatok, jelenleg egyetemi magántanár és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (www.bkf.hu/) főiskolai tanára vagyok, a gyakorlatot azonban soha nem hagytam el. Az üzletviteli-, és informatikai tanácsadói tevékenység mindvégig (egyetemi tanulmányaim után un. belső tanácsadói, majd a külsőtanácsadói, és a rendszerváltás után saját tanácsadói cégem működtetése) mindig biztos talajt és kutatásaimhoz saját empirikus lehetőséget jelentett. 

Számomra a gyakorlat és a tudomány szerves egységének kialakulását sok nagyszerű és hallhatatlan tudós - szakember is segítette. Szakmai pályafutásom kezdetét mindenekelőtt Szemerey Zoltán, valamint Bach Iván, Csébfalvi Károly, Fáy László és még sokan mások is. A későbbiekben meghatározóan szerzőtársam, Kárpáti Pál, valamint kandidátusi értekezésem témavezetője: Harsányi István, és tanszékvezetőm: Nemes Ferenc, míg mentoraim közül: Boross Zoltán, Kocsis József, Ladó László, Susánszky János, Szabó László, akiknek örök hálával tartozom.  A pályám elején a szocialista iparvállalati gyakorlatban voltak, ahol a jó megoldások, hasznos kísérletek is. Így pl. az Elektromos Műveknél a villamoshálózatok tervezésre irányuló számítógéppel támogatott K+F munkák, a Magyar Alumíniumipari Trösztnél a CII projektirányítási rendszer (szakirányú továbbképzési diplomatémám és egyúttal operatív informatikai feladatom is volt), továbbá az informatikai rendszertervezés, valamint az iparági elemzések, míg a Csepel Vas –és Fémműveknél a felső vezetésének vezetésfejlesztési kísérletei, stb. épp úgy tanulmányozhatók voltak, mint a szocialista vállalati működésből fakadó ellentmondások. Fiatal szakemberként hamar felfigyeltem az iparvállalatok vezetésének anomáliáira és elkezdtem foglalkozni a vállalatok működésére is kiható vezetési rendszer hatékonyságának, eredményességének kérdéseivel és kölcsönhatásaival. 1974-ben meghatározó jelentőségű munkájuk jelent a Közgazdasági szemlében (társszerző: Kárpáti Pál), amely nem csak a hazai szakmai közvéleményben, de még a tengerentúlon is visszhangra lelt. Kutatásaimnak ez vonulata képezte, az immár 37 éve kitartóan végzett, vállalat diagnosztikai, a vállalatok egészséges és beteg jelenségeire vonatkozó, majd a rendszerváltás után a nagyobb vállalatok, illetve a KKV-k változás- és válságjelenségeire vonatkozó módszertani fejlesztő, illetve változás –és válságszakértői tanácsadó tevékenységemet is. 

Kutatásaim másik vonulatát képezi az informatika, és annak összekapcsolása a vezetés rendszerével, annak a vállalati eredményességre gyakorolt hatásaival. Hazánkban elsőként hívtam fel a figyelmet az informatikának a vezetés rendszerében, a menedzsmentben, betöltött szerepére. Rámutattam és bebizonyítottam, hogy az informatika nem azonos annak technikai hátteréül szolgáló számítástechnikai rendszerekkel, sőt az információ olyan, gazdálkodásra érdemes, erőforrás, amellyel önálló hozzáadott érték hozható létre. Kutatásaimmal jelentős, és a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket értem el az informatika vállalati alkalmazásának fejlesztése, elsősorban az iparvállalatok vezetési rendszerének korszerűsítése terén. Kandidátusi értekezésemben (integráló vezetés informatikai modellje) elsőként alkalmaztam a S-gráf modellt vállalati elemzési célokra. Ezt a modellt az óta is, számos tudományos kutatásomban hasznosítottam (a vállalati átvilágítás, a vállalatok egészséges- és beteg jelenségei, és diagnosztizálása, változás és válságkezelés, menedzsment szakértői rendszerek.) 

A két területen végzett kutató – fejlesztő és tanácsadó tevékenységképp készült módszerek: 

a PALWONS vállalatátvilágítási-, diagnosztizálási és szervezetfejlesztési módszer (első verzióját 1979 - ben Kárpáti Pállal közösen fejlesztettük ki, amihez Dénes Tamás matematikus a gráf módszer alkalmazásával járult hozzá), a MI – BUSINESS, a kisvállalkozások - menedzselésének szakértői rendszer-szoftvere, 

a NOB módszer (KKV cégépítés - növekedés változásmenedzselési-, és „újraélesztési” módszere), 

az O&TUMEN a menedzser kompetenciafejlesztés tudásmenedzsment módszere. 

Tudományos munkásságomhoz tartozik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Vezetés és Szervezéstudományi Bizottságában 1993 óta tagként, majd 2008 óta alelnökként tevékenykedem (www.mta.hu/index.php?id=1936), és ugyanott 2003-ban alapító elnökként létrehoztam és jelenleg is vezetem Tudásmenedzsment Albizottságot (www.tudasmenedzsment.org).

Kutatásaim, módszertani fejlesztéseim fontos eleme az oktatási munkájában való hasznosulás is. Számos felsőoktatási intézményben dolgozom, dolgoztam (BME Ipari Menedzsment Tanszék, Szent István Egyetem, Kodolányi János Főiskola, Gábor Dénes Főiskola, ELTE, a francia CNAM (KKV képzésének magyar adaptációjában), a BGF - Nanterre-i Egyetem (Párizs-X) stb., nem csak az alapképzésekben (BA), de a MSc, MBA, de a doktori képzésekben is. Oktatói munkásságomért 2009-ben kaptam meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium „Pedagógus Szolgálati Emlékérme”-t. Számos tanítványom és doktoranduszom közül, ma már több is, oktató - kutató, illetve magas beosztású vállalati-, banki menedzser, vagy vezető tanácsadó. (Több hallgatóm nyert tudományos díjat, így pl. OTDK- n, de nagyon büszke vagyok a 2003 évben Harsányi István díjat nyert hallgatómra. Szakmai díjakat nyert hallgatóim közül több már gyakorló válságmenedzser (jelenleg 14 fő), akik közül 2005-ben, majd 2007 – ben, 2009-ben szupervízori felügyeletem mellett, egy- egy egykori tanítványom nyerte el - a kétévente kiadásra kerülő - az „Év Válságmenedzsere” díjat.) Szakmai szervezetek közül: a Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesületének elnöke (www.valsagmenedzser.hu), a BKIK Tanácsadó Osztály alelnöke (www.tanacsadasok.hu/index.php?id=82), EETOSZ, SZMT, SOL - Magyarország, Neumann János Számítógép -Tud. Társaság tagja vagyok. Szervezeti tagságok között karitatív tartalmú (EFA) is akad. 

Papp Ottó (1936-)

okl. gépészmérnök (BME,1959), okl. gazdasági mérnök (BME,1962), egyetemi doktor (BME,1969)

Az „előtanulmányait” a patinás Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte, végig kitűnő tanulmányi eredménnyel. Egy éves „kényszerszünet” után – ami alatt (segédmunkásként, majd marósként) kedvezőbb osztálybesorolást nyert – és így tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán folytathatta. Tanulmányi eredményekre való tekintettel végig Népköztársasági Ösztöndíjat kapott, és 1959-ben KITÜNTETÉSES OKLEVÉLLEL (akkori „fedőnevén” Vörös Diplomával) fejezte be. Mint „zsenigyanús uborka” (–e kedves kifejezés első személyzetisétől származik) három kutató-intézetnél is dolgozott 1959 és 1964 között (un.: Építőanyagipari Központi Kutató Intézet, Épitéstudományi Intézet, illetve Gépipari Technológiai Intézet). Itteni munkái közül érdekes és kiemelkedő volt a Dr. Korach Mór professzor úr által kifejlesztett ún. „kervit csempe” gyár tervezésében való közreműködése. Közben elvégezte a BME ún. „gazdasági mérnök” szakát, ugyancsak végig kitűnő eredménnyel és ugyancsak KITÜNTETÉSES OKLEVÉLLEL (azaz: Vörös Diplomával] befejezve. Ennek következményeként a BME Ipari Üzemgazdaságtan tanszék alapító tanszékvezető professzora, Dr. Fáth János meghívta a tanszékére főállású oktatónak, ahol 1964-től 1997-ig mintegy 33 évig dolgozott. Közben elkészítette műszaki doktori értekezését az NC (számjegyvezérlésű) szerszámgépek termelésbeállításának gazdasági és szervezési kérdései tárgykörben (1967/68-ban!), amit 1969-ben „SUMMA CUM LAUDE” minősítéssel védett meg (Ennek következményeként „kioktatott” a tanszéki profil mellett az „Automatizálás gazdasági és szervezési kérdései” című tárggyal, amit – és annak tananyagát is – én kezdeményezte.).

A közben bekövetkezett tanszékvezetői váltások két igen kitűnő és a fiatalokat maximálisan segítő tanszékvezetővel áldottak meg; a szépemlékű Dr. Harsányi István professzor úr, valamint a tanszéknek új karaktert és társadalmi elismertséget teremtő Dr. Ladó László professzor személyében. Ők teremtették meg a feltételeit annak, hogy két új szakirányt is kezdeményezett (és vezessen), úgymint a „Villamos szervező szakmérnöki” (lényegileg: rendszerszervező), valamint hazánkban – a felsőoktatás szintjén – először induló ún. „Értékelemző szakmérnöki” szakokat, majd később átvette a harmadik post graduális szakot, a „gazdasági mérnök” szaknak is a vezetését. A szélesebb körű oktatási és kutatás-fejlesztési, valamint külső szakértői munkánk lehetőségeit is a fenti két kitűnő tanszékvezető teremtette meg, és így ennek eredményeként: Önálló témákkal (Döntéselmélet, illetve Projektmenedzsment) szinte valamennyi ágazati felsőszintű vezetőképzőnek, valamint egyetemi továbbképző és vállalati céltanfolyamoknak is állandó előadója volt; Kutatás-fejlesztési, illetve konkrét szakértői munkáim száma: 58, melyek közül kiemelkedő volt például a középtávú közútfejlesztési program, az 5 milliárdos német RUHTEL-project, vagy a ’96-ra tervezett Budapesti Világkiállításban való közreműködése (melynek pályázati elbírálását a Dr. Kindler József professzorral együtt fejlesztett ún. KIPA módszerrel végezték el);

Publikációi száma: 148, ebből 12 könyv, ill. könyvrészlet, 41 tankönyv, illetve egyéb szakanyagok és cikkek (köztük volt olyan jegyzet is, amelyik ötszöri utánhúzást élt meg és így több mint 10 ezres példányszámot ért el).

Közben megszerezte az amerikai SAVE (Amerikai Értékelemző Mérnökök Társasága) legmagasabb szintű képesítését (Value Specialist), valamint az Engineering Management (SUNY, USA) képesítést is.

A további tanszékvezetői váltás generális személyi állománycserével is járt, így örömmel ment át az Általános Vállalkozási Főiskolára, (ÁVF) annál is inkább, mivel ennek megalapítója Antal János főigazgató rendkívül dinamikus és adaptív képzési programokkal teremtett új és új kihívásokat és lehetőségeket számára is. Összesen 45 éves felsőoktatási tapasztalata olyan új tárgyakkal és eredményekkel bővült az ÁVF-nél, mint:

A „Projektmenedzsment az üzleti életben”, a „Controlling alkalmazása a vállalati környezetben”, valamint a funkció- és költségelemzés moduláris beépítése több tárgy oktatási tervébe is; Teljesen új és izgalmas kihívás volt számára a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási és -fejlesztési rendszerének kialakítása. Ennek, az ÁVF kutatásfejlesztési munkájaként (témavezetésével) kidolgozott ún.: EFQM-modelladaptációját az OM a minisztérium módszertani ajánlásaként küldte ki valamennyi felsőoktatási intézmények számára. (Majd – közel másfél évig – a Professzorok Házában tartott előadások, konferenciák, illetve konzultációk formájában segítette annak specifikus adaptációját igen különböző felsőoktatási intézmények számára);

Új kihívást jelent 2010-től az ÁVF master-képzésének indításával járó két tárgy oktatására való felkészülés, illetve emelt szintű tananyagainak elkészítése. Ugyancsak kiemelt és rendkívül aktuális feladat az alapképzésben már „tárgyiasult” Lean Management tananyagának kidolgozása, lehetőleg olyan szinten és formában, amit a vállalatok és vállalkozások is fel tudnak majd használni szerkezetátalakítási-, illetve szervezetfejlesztési munkájuk valóban racionális növelése érdekében.

Végül családi hátterem „minősége” (ami részemről minden egyebet übere); feleségem, szül.: Nussbaum Marianna Eszter a kereskedelemben, lányom Hevesiné Papp Krisztina ugyancsak a felsőoktatásban, vejem Hevesi Tamás pedig a zenei művészetek terén igyekszik a maximumot teljesíteni.

Pomázi Gyula Zoltán (1967-)

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME, 1989)

 

2019-2023 között elnöke volt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnak. Hivatalvezetőként céljának tekintette, hogy a hivatal egy erős, önálló intézmény legyen, amely a 125 éve fő tevékenységének számító szabadalmi feladatok ellátása mellett a K+F minősítések terén is minél nagyobb segítséget nyújtson a Magyarországon működő vállalkozásoknak. Irányításával napjainkban is olyan lehetőségeken dolgozott a kollégáival, amelyek megoldások, de legalábbis segítség lehetett a vállalkozások számára a koronavírus miatti válsághelyzetben is. Bár 1989-ben gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, karrierje során elsősorban a hazai gazdaság erősítése, a vállalati menedzsment, a magyar vállalati kultúra fejlesztése foglalkoztatta és foglalkoztatja a mai napig. A hivatal vezetése előtt az Innovációs és Technológiai Minisztériumban és a Nemzetgazdasági Minisztériumban iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkárként is tevékenykedett, ügyvezető igazgatója volt a ForArea Gazdaságfejlesztő Kft.-nek, vezérigazgató-helyettese az E Group Magyarország Rt.-nek, illetve dolgozott a MOL távközlési üzleti részlegén stratégaként, a Coopsystems Szervezési és Vezetési Tanácsadó Kft.-nél pedig vezető tanácsadóként. Tanácsadói képesítését Németországban, menedzsment képesítését pedig Hollandiában szerezte meg. Alapítója volt a Budapesti Műszaki Egyetem Management Szakkollégiumának.

 

QR KÓD: POMÁZI GYULA ZOLTÁN (2023): https://youtu.be/Rm2HsyY9mxk?si=FXHecXayEHlX-nEY 

Képzések:

1991-1993 Alapító - BME Management Szakkollégium (MSZK)

1991-1993 Közgazdasági/jogi szakképzés - Egyetemközi Menedzsment Iskola

1994-1995 Tanácsadó képzés – RKW Bajorország

1997-1998 Menedzsment képzés - NEPOSTEL BV (Netherlands Consultancy for Post and

2012-2016 Minősített Vezetési Tanácsadó (CMC) - VTMSZ

2016-2017 Államigazgatási szakvizsga – Nemzeti  

Munkahelyek:

1990-1994 vezető tanácsadó Coopsystems Szervezési és Vezetési Tanácsadó Kft. 

1994-1997 stratégiai vezető munkatárs MOL Távközlési Üzleti terület 

1997-1999 Vezető projekt és üzleti tanácsadó, trainer

2000-2002 OD vezérigazgató helyettes E Group Magyarország Rt. 

2002-2016 ügyvezető igazgató, partner ForArea Gazdaságfejlesztő Kft. 

2009- 2014 operatív menedzser a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának letelepítéséhez kapcsolódó gazdaságfejlesztési program 

2011-2014 klaszter menedzser (AIPA Klaszter, 3P Klaszter, Klaszterközi Tanács létrehozása, Klaszter integráció, hazai és nemzetközi minősítés)

2016-2017 főosztályvezető Nemzetgazdasági 

Minisztérium Vállalkozásfejlesztés

2017-2018 helyettes államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium (Pénzügyminisztérium) - Iparstratégiáért és Gazdaságszabályozásért

2018-2019 helyettes államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztérium-Iparági stratégiákért és szabályozásért 

2019-2023 elnök a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal

Tagságok, beosztások:

010- Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Államvizsga Bizottság tag

2016-2017 IFKA -FB Tag

2016-2019 KKV Tanács Titkára

2017-2019 Klaszter minősítési tanács, rendes tag

2017-2019 Nemzeti Buszbizottság Titkára

2017-2019 SME nagykövet (Brüsszel)

2017-2022 Széchenyi Tőkealapkezelő – Irinyi Tőkealapok I-II – Befektetési bizottság elnöke

2018-2022 Volánbuszpark Zrt – Felügyelő Bizottság Elnöke

2018-2022 ZalaZone Zalai Tesztpálya Zrt – FB Tag

2019- 2022 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese

2019- 2023 Magyar Formatervezési Tanács (MFT) elnöke

2019-2023 Hungarikum Bizottság rendes tagja (Agrárminisztérium)

Társadalmi szerepvállalás:

2021-től Magyar Curling Szövetség elnöke

2021-től Magyar Olimpiai Bizottság rendes tagja

Kiemelt szakmai projektek:

02-2016 5 gazdasági térség térségi ipar-, és gazdaságfejlesztési programok

2009-2014 Mercedes- Benz hazai gyárának letelepedése melletti gazdaságfejlesztési program irányítása,

2009-2019 Hazai iparági beszállító fejlesztési programok irányítása

2010-2014 Felsőoktatási duális képzés megalapítása, elterjesztése

2016-2019 Hazai Egészségipari fejlesztése (gyógyszer/orvosi műszer/ ágazatok)

2016-2022 Járműipari tesztpálya, a ZalaZone kialakítása

2017-2019 Hadiipari fejlesztések magyarországi gyártóbázisának kialakítása

2017-2019 Hazai Buszgyártás revitalizálása

2017-2019 Ipar4.0 platform kialakítása

2018-2019 Acélmű állami tulajdonrészének megszerzése

2018-2019 Magyar szűrőbusz program kialakítása

2018-2019 Vállalkozói és pénzügyi tudatosság fejlesztése, szemléletformáló oktatás

2018-2020 BMW magyar gyár telepítésének iparfejlesztés központú támogatása

2019-2023 Innovációs ökoszisztéma hálózati elemeinek fejlesztése

2019-2023 IP Educatio, IP szemléletformálás

2021-2022 IP digitalizáció, Egységes irattári rendszer

2021-2023 Szellemi tulajdonjogok (IP) üzleti szolgáltatások fejlesztése, értékelése

Díjak:

2012 Az év projektmenedzsere dí­j (PMSZ)

2018 A pénzügyi kultúra nagykövete díj (Bankszövetség)

2020 Medicor díj

2020 Pro Facultate -Élelmiszeriparért díj (MATE Élelmiszeripari Kar.

QR KÓD: POMPÉRY BÉLA: https://youtu.be/t1wo2r15ZaQ?si=5V0bz2g3JvNZiY0v

Született Balatonbozsok, Veszprém vm., (1918-2015): jogász, vízicserkész vezető tiszt. - A soproni és a budapesti bencés gimnáziumban tanult, 1936: érettségizett. 1940: a Pázmány Péter Tudomány egyetemen államtudományok doktorává avatta. 1938. VII. 1: a székesfőváros szolgálatába lépett, 1940. XII. 19: a VI. ker. adóhiv. gyakornoka, 1943. XII. 22: s-fogalmazója. 1941-45: a folyamőrségnél szolgált. 1944/45: a magyarországi harcokban 3x sebesült, amerikai fogságba került, ahonnan 1945. X: tért haza, 1947. I. 1: székesfőváros II. o. fogalmazó. 1949: politikai okokból B-listázták, azután anyagkönyvelő, üzemkönyvelő, faipari vállalatoknál nyolc évig főkönyvelő. Közben üzemkönyvelői és mérlegképes könyvelői képesítést szerzett. A Pénzügyminisztrérium Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézetéhez került, ügyvitelszervezői, rendszertervezői és könyvvizsgálói képesítéseket is szerzett. Magyarországon az elsők között volt, aki az ügyviteli feladatokat könyvelőautomatákkal végezte. Bejárva a kelet-európai országokat, mindenhol a könyvelőautomaták, számlázógépek érdekelték. Megtanulta a gépi kódú programozást, és elsajátította az  Algol-60 programozási nyelvet. Átkerülve a vegyiparba számos programot fejlesztett kollégáival. 1965-től részt vett a magyarországi vegyipar egységes információs rendszere, a VIR létrehozásában. Ennek alapelveit és módszertanát azután számos magyarországi egyetem posztgraduális képzésén oktatta is. A Vegyipari Trösztnél és utódcégeinél 1988: nyugdíjazásáig számítástechnikai főosztályvezető v. szaktanácsadó, azután önálló könyvszakértő, a  rendszerpváltoztatás után könyvszakértő céget alapított.  Alkalmazott Informatika tárgyat tanított a vegyészmérnököknek az Ipari Üzemgazdaságtan tanszèken a gazdasági mérnők szakon. A  - 1931: Sopronban a 64. sz. Szt Asztrik csapatban avatták cserkésszé, Bpen a 314. sz. Czuczor Gergely cserkészcsapatban vízi cserkész, őrs- és rajvez. Vízi őrse 1935: megnyerte az orsz. vízi cserkész versenyt. 1938: az orsz. vízi cserkész verseny rendezője. 1946: orsz. vízi vez-h., majd a cserkészet betiltásáig az utolsó orsz. vízi vezetőtiszt. Évtizedekig a Nemzetközi Duna-túra egyik szervezője és vez-je. - Írása: Járjuk a vizet. (Bp., 1941) - M: Tipizált vállalati információ rendszer. Iparági szinten egységes számítógépes szervezés. Bp., 1981. Kitüntetései: Neumann-díj, 2000, NJSZT Életműdíj, 2008. 

Poór József (1949-)

okl. közgazdász (MKKE,1972),

az MTA közgazdaságtudomány doktor (2014)

1972-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Tudományos pályája: A közgazdaságtudományok kandidátusa (MTA , 1983), habilitált (Pécsi Tudományegyetem 1994), az MTA Közgazdaságtudományok doktora (MTA , 2014)

Egyetemi tanár tevékenységei, oktatás, kutatás, (Innovációs) tanácsadás, e-learning.

2007-tól Selye János Egyetem, Vendégtanárként nemzetközi menedzsment, nemzetközi üzleti gazdaságtan, emberi erőforrás menedzsment, nemzetközi emberi erőforrás menedzsment és menedzsment tanácsadás tárgyak oktatása, 13 rövid nyári 6-8 hetes szemeszteren keresztül  amerikai egyetemek üzleti karain (Honolulu, Louisville, Richmond, Saginow és Cleveland) és Erasmus vendégtanárként európai (Arnhem, Bergen, Brünn, Bukarest, Cranfield, Frankfurt am Main, Graz, Isztambul, Krakkó, Lyon, Moszkva, Osnabrück, Pitesti, Pozsony, Prága, Riga, Sao Paolo, Szabadka, Winningen-Schweningen, Zrenjanin,  Wroclaw, ) gazdaságtudományi fakultásokon. Rendszeresen oktat a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem magyar szakán. Ösztöndíjas vendégtanár a Kölni Egyetem és a Zürichi Egyetem Gazdaságtudományi Karain. Team szellem, a magán szférában eltöltött 18 év ügyvezetői tevékenység során megszerzett menedzseri tudás, külföldi munkák során elsajátított jó alkalmazkodási készség a multikulturális környezethez, hatékony kommunikációs készségek tanfolyamok rendszeres tartása alapján, hazai és nemzetközi kutatások (Cranet, Ceeirt) végzése. Kompetenciái: ügyvezetés, nemzetközi és hazai konferenciaszervezés, tanszékvezetés, kutatócsoport-vezetés, PhD/TDK-klubok vezetése, PhD-témavezetés. Hazai és nemzetközi projektek minőségbiztosítása. 2013-ban

Magyarország Legjobb Tanácsadói Díjat nyerte el,  tanácsadási projektek vezetése magán és közszférában, CMC (Minősített menedzsment tanácsadó)           

QR KÓD: POÓR JÓZSEF: https://youtu.be/hAuye1UEUGg?si=06SG1d9jRxU7JyM_

Munkahelyek:                                                                                                                                                                                                              1972-1976 MKKE pécsi kihelyezett tagozatán gyakornok, tanársegéd

1976-1985 Pécsi Janus Pannonius Tudomány Egyetemen​ adjunktus, docens,

1986 MKKE-n egyetemi docens

1987 Diebolt Kft. tanácsadó

1988​ Szenzor​ Kft. szenior tanácsadó

1989-1990 Nemzetközi Menedzserközpont (IMC) ​tanácsadási igazgató

​​1991-2002 Hay Kft. ügyvezető igazgató

​2002-2008 Mercer Kft.​ ügyvezető igazgató

1998-2008​ Pécsi Tudományegyetem​ másodállású egyetemi tanár

2008-2010 Pécsi Tudományegyetem​ ​egyetemi tanár

2011-2019 Szent István Egyetem egyetemi tanár        

2007- Selye János Egyetem, Komárom (SK) egyetemi tanár   

Címek és minősítések:

2023 Global Educator Award (Greensboro University, X-culture)

2019 Professor emeritus, Szent István Egyetem

2017 Global Educator Award (Greensboro University, X-culture)

2009 Közigazgatási vizsgabiztos, Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) 

2004 EU-projekt auditor, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Budapest)

1998.Tréner, Master Trainer Institution-Franciaország

1996  ISO Auditor, PE-Batalas Magyarország (Budapest) 

1994 Cetrified Management Consulttant (CMC) Minősített Menedzsment Tanácsadó, kiadta Management Consultant Association (UK, London)

Közéleti tevékenység: 

Vezetőségi taga az Academy of International Business Central and Eastern European Chapter (AIB-CEE Chapter)

HR Ammbassador az Academy of Management (AoM) (HR Division)

Küldöttje és elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) TANOSZT Tagozatának, GSZT Alelnök Magyarországi koordinátora a Cranfield Human Resource Network (Cranet) (www.cranet.org)

Alapítója és vezetője a Central and Eastern European Research Teamnek (www.ceeirt-hrm.eu)

Tagja az MTA Köztestület, IX. Osztálynak, Gazdálkodástudományi Bizottságnak (MTA-GB), vezetője az emberi erőforrás menedzsment munkabizottságnak. Korábban: Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottságának, 2003-tól vezetőségi tagja

Humán Szakemberek Országos Szövetsége (www.hszosz.hu ) – elnök (2008-tól)

Tagja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Szolgáltatói Tagozat – küldött (2008-tól) és 2013-ban az „Év tanácsadójának” választotta 13 szakmai szövetség

Elnöke a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (VTMSZ) (www.vtmsz.org) (1996-2000)

Alapító elnöke az Emberi Erőforrás Gazdálkodási Tanácsadók Kamarájának (1992-1993)

Innováció kompetenciák: 

Tagja a 58. fennállási évét ünneplő Munkaügyi Szemle szakfolyóirat szerkesztőségi tudományos tanácsának

Tagja mint Editor/Reviewer a “Journal of Eastern European and Central Asian Research” folyóirat szerkesztőségének (http://www.ieeca.org/journal/index.php/JEECAR)

Tagja 2012-től Acta Oeconomica Universitas Selye János University (Szlovákia) szerkesztőségének Taa Journal Littera Scripta of the Institute of Technology and Bussiness Ceské Budejovice Egyetem lapja

Straub Elek (1944-)

okl. villamosmérnök (BME,1968), okl. gazdasági mérnök (BME,1981)

 

QR KÓD: STRAUB ELEK: https://youtu.be/CsICCuux-hY?feature=shared

Született 1944. november 19-én Balatonfüreden.1968-tól villamosmérnök. Szakmai felkészültségére, tehetségére, angol és német nyelvtudására rövid idő alatt felfigyeltek. Különböző számítástechnikai területeken kezdetben beosztotti majd vezetői feladatokkal bízták meg. Széleskörben ismertté vált előadásaival, IT rendszereket oktatott vezetők számára.  Négy munkahelye volt:

1968-1980 Munkaügyi Minisztérium Számítástechnikai Központja. Főosztályvezető, korábban csoportvezető. 

1980-1990 Központi Statisztikai Hivatal,​ elnökhelyettese (1988-1990), korábban főosztályvezető. Feladata volt: A kormány statisztikai  hivatal számítógépes rendszerének lépésről-lépésre történő fejlesztése. A ’80-as évek legnagyobb magyar számítástechnikai hálózatának fejlesztése és menedzselése. A magyar számítástechnika egészének ágazati irányítása.

1990 - 1995 ​IBM Magyarország, Budapest. ​Vezérigazgató. Az összes IBM által forgalmazott termék magyarországi  értékesítése, az IBM szolgáltatások nyújtása. A rendszerváltás után a korábbi “alvó” IBM leányvállalat sikeres piaci szereplővé, piacvezetővé alakítása. A hatékonyság és a minőség nemzetközi követelményeknek megfelelő szintre emelése, öt év alatt az árbevétel és a nyereség megsokszorozása  

1995- 2006 ​Magyar Telekom Nyrt, Budapest. ​Elnök-vezérigazgató és igazgatótanács tagja. A Magyar Telekom vezető piac szerepet tölt be Magyarországon és a dél-kelet európai régióban (Balkánon). A vállalat közel 2,5 billió euro árbevétellel, 1 billió euro EBITDA-val és több mint 5 millió mobil, illetve közel 4 millió vezetékes előfizetővel rendelkezett. 12 év főbb eredményei: A korábban évtizedes elmaradással küszködő magyar távközlés megújítása, a gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő szolgáltatások széleskörű bevezetése. Miközben a munkavállalók száma folyamatosan  csökkent, jelentősen növekedett a termelékenység, a szolgáltatások minősége és elérhetősége. A vállalatcsoport jövedelmezősége, az árbevétel és az EBITDA folyamatos növekedése. A piacnyitás, a távközlési liberalizáció utáni is sikerült a vezető piaci szerepet megtartani, sőt erősíteni  megszerzése. A korábbi állami vállalatra jellemző kultúra átalakítása és a piaci értékek vállalati meghonosítása. Nemzetközi minőségi standardok átvétele, az ügyfélelégedettség és a technológia fejlesztése. Számos jelentős és sikeres vállalati felvásárlás a régióban: Macedóniában, Montenegróban, továbbá számos magyar IT és távközlési vállalat megszerzése. A tulajdonos Deutsche Telekom magyarországi vállalatainak egy csoportba szervezése.

A 12 év eredményeit számos hazai és nemzetközi díjjal is jutalmazták, de voltak buktatók és nehézségek is:

A budapesti értéktőzsde legjobb részvényedíj 1997, 1998, 1999. A legversenyképesebb nemzeti szolgáltatódíj: The Financial Times 1998. Az évtized legjobb vállalata díj: Euromoney 1999. EFQM, Európai Minőség díj, melyet 2001-ben kapott a mobil divízió. A Vállaltvezetési Award for Good Corporate Governance díj: Euromony 2002. Az elismerések mellett kudarcként élte meg a Telekomban 2006-ban lefolytatott vizsgálat által feltárt (vélelmezett) szabálytalanságokat, amelyekből szintén sokat tanult.  

Nem “nyugdíjas”, 2006-tól jelenleg is:​ Független távközlési és befektetési szakember, vállalkozó: Day One Capital Kockázatitőke Befektetési Zrt egyik alapító partnere, az igazgatóság elnöke. A Day One sikeresen működtet két kockázati tőke alapot,  eddig 12-15 befektetést valósított meg, közülük több kiemelkedő nemzetközi  eredményt ért el. Tanácsadás és oktatás a sok évtizedes távközlési, befektetési és vállalatvezetési tapasztalat átadása érdekében. 

Munkájának főbb elismerései, kitüntetései:

Az év vezérigazgatója Magyarországon, 1999

Az év vezérigazgatója a fejlődő piacokon, 2000, az ING és Euromoney díja

A Német Köztársaság első osztályú érdemrendje

Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti keresztje, 2004

Sugár Karolina (1954-)

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME.1977),  okl. mérnök-tanár (BME,1977), okl. ergonómiai szakmérnök (BME,1981), egyetemi doktor (BME,1985)

Sugár Karolina a TQM magyarországi bevezetésében ágazati programokon dolgozott (Shibaprogram, Comenius Program, Munkaerőpiaci Minőségfejlesztési Program), valamint díjak kifejlesztésében és szervezésében (Nemzeti Minőségi Díj, Közoktatási Minőségi Díj, Regionális Minőségdíjak, Munkaerőpiaci Kiválóság Díj, Nemzeti Kiválóság Díj). 1994-től a Magyar Minőségfejlesztési Központot irányította, 2006-tól a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület elnöke. Az EFQM Magyarországi Partnerszervezeteként. Vállalati TQM bevezetésekben, nemzetközi képzéseken, UNIDO szakértőként, auditorként, hazai és európai díjértékelőként szerzett tapasztalatokat. Több felsőfokú intézményben oktatta a TQM és az EFQM önértékelés módszereit, tapasztalatait (BME, ÁVF, ELTE, Külkereskedelmi Főiskola, Kodolányi János Egyetem).

QR KÓD: SUGÁR KAROLINA:

https://youtu.be/WX6N4Tjb2GI?si=2l_peU8mrDnxqqBZ

JÓK A LEGJOBBAK KÖZÜL

Sződi Sándor (IFKA - Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. minőség szakértő)

„…A jövőben egyre nagyobb szerepe lesz az okos vállalatvezetők körében a benchmarkingnak, mivel a verseny és fejlődés felgyorsul, s csak az a szervezet marad életben, amelyik a saját tapasztalata mellett mások eredményeit, folyamatait tanulmányozza és tanul belőlük.” (Beszélgetés Sugár Karolinával)

-Szakmailag is tartalmas életutadból mely eseményeket emelnél ki azok közül, amelyek meghatározóak voltak munkásságodban?

1977-ben végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, s ugyanaz évben a Mérnök-tanár szakon is diplomáztam. Négy évvel később Ergonómiai szakmérnök oklevelet szereztem, mivel az emberek is nagyon érdekeltek. Szívesen maradtam volna oktatónak az Egyetemen, de abban az időben a végzősöknek először ipari gyakorlatra kellett szert tenniük. Így először az Építőgépgyártó Vállalatnál kezdtem dolgozni, ahol a Toronydaru Minőségszabályozási teambe osztottak be, így kezdődött a minőséggel való kapcsolatom. 1981-ben már a Medicor Művek Minőség Tanácsának titkári teendőit láttam el, s elkezdtük a vállalati Minőségszabályozási rendszer és a Minőségi Körök bevezetését. Ez nemcsak az én pályafutásomra, hanem a magyar minőségügyre is meghatározó jelentőséggel bírt. A Minőségi Körök sikeres magyarországi bevezetésének hírére jött 1986-ban először Shiba professzor Magyarországra, majd a tapasztalatai alapján döntött úgy, hogy a közép-és kelet-európai országok közül Magyarországon segíti a TQM ipari bevezetését. Én a lelkes 10 fős szakértői csapat tagja lettem, akik 9 héten keresztül intenzíven dolgoztak Shiba professzorral a TQM bevezetésének cselekvési programján a magyar iparba. Ezt követően a minisztérium kikérésére a Shiba féle ÁMR program megvalósítás projektvezetője lettem 1987-89 között. 1990-től a Műszaki Egyetemre kerültem vissza oktatónak, majd 1994-től a minisztérium által - Shiba professzor javaslatára - létrehozott Minőségfejlesztési Központ vezetője lettem. 2006-ban, amikor az EFQM Európai Fórumát és Díjátadását szerveztük Budapesten, az EFQM kérésére a Központ egy része átalakult a Szövetség a Kiválóságért Egyesületté, melyet azóta is vezetek.

-Gépészmérnök végzettségedből mit profitáltál a minőségügyben és fordítva: a „minőségügyes látásmód” már tanulmányaid során is prioritást kapott?

Érdekes módon a mérnöki gondolkodásmód, látásmód már a kezdetekkor, a Minőségi Körök szervezésekor is fontos volt. A gyárakban ugyanis aki tudott rajzot olvasni, volt műszaki ismerete, azt elfogadták a termelésben dolgozók. Ráadásul a termelési rendszerszervező szakon kaptunk egy olyan újfajta, holisztikus szemléletmódot, rendszerszemléletű gondolkodásmódot, amit később az EFQM bevezetésénél is jól tudtam alkalmazni. A Minőségfejlesztési Központ szakmai munkatársainak nagy része is korábbi hallgatóim közül kerültek ki, akikkel gyorsan közös nevezőt találtunk a szemléletünkben. Egyetemi tanulmányaimban elsősorban a mérnöki tárgyak mellett nagyon vonzottak az emberrel kapcsolatos és az ergonómiai tantárgyak, így komplex szemléletmódot sikerült szereznem az ember-gép-környezet összhangja témakörben is.  

-Debreceni és országos szinten milyen haszna volt a „Medicoros” Minőségi Körök elindításának, bevezetésének? 

David Hutchins angol tanácsadó oktatása alapján vezettük be a Minőségi Köröket 1982-ben a Medicorban, mely Debrecenben és a Röntgengyárban olyan sikeres volt, hogy további nagy magyar szervezetek, mint az Egyesült Izzó és a Rábatext is a módszer bevezetése mellett döntött. A módszertan része volt a vezetők képzése, a Minőségi Kör Instruktorok(mentorok) képzése és a Minőségi Kör tagok módszertani és team munka készségének fejlesztése, a teamek segítése és a tapasztalatok megosztása. A 80-as években Európában csak a svéd Volvo gyárnak volt Minőségi Kör alkalmazási tapasztalata rajtunk kívül. Ezért Shiba professzor meglepetve tapasztalta a japán Minőségi Kör módszerek vegytiszta magyar alkalmazását. A Medicoros Minőségi Körök hatására indult el Magyarországon a TQM fejlődése Shiba professzor tanításai által 1988-tól. A minisztériumtól kapott tiszteletdíjából alapította meg a IIASA-Shiba Díjat a professzor az amerikai Malcolm Baldrige Díjjal egy évben, 1988-ban.

-Nem hiányzik a katedra? Nincs nosztalgiád az oktatás iránt?

De igen, nagyon hiányzik a hallgatók oktatása, igaz azóta tovább folytattam a képzést minőségügyi szakemberek, vállalati vezetők, pedagógusok és intézményvezetők körében, akiknek gyakorlati tapasztalatuk is van a szervezetek működtetésében, s így gyakorlati képzéseket, workshopokat tarthatok számukra. A legfontosabbnak az összegyűjtött tapasztalataim továbbadását tartom, s erre folyamatosan törekszem. 

-Miként látod a magyarországi minőségügy presztizsét? Mennyire vagy optimista a jövőt illetőleg? 

Az elmúlt 30 évben nagyon sokat fejlődtünk a minőségfejlesztés terén gondolkodásmódban, gyakorlatban. Az ISO nagymértékben, a Kiválóság (TQM) kisebb mértékben, de elterjedt. A 90-es évek végén, a 2000-es évek elején Magyarország a közép és kelet-európai országok között nagyon előkelő helyet foglalt el a minőségfejlesztés terén, és példaértékűnek tekintettek bennünket. A kormányzat azonban a minőségügy országos segítését, támogatását a 2000-es évek közepétől kevésbé tartotta fontosnak. Ráadásul ekkor kellett volna a minőségügyet magasabb szinten, a szervezeti kiválóság szintjére, a felsővezetés elköteleződésének szintjére emelni, s a szakértőknek is a stratégia és a teljes szervezet fejlesztésére koncentrálni, melyhez nem minden minőségügyi vezetőnek, szakértőnek volt meg a képessége. Ugyanakkor könnyen belátható, hogy csak azok a kis és nagy vállalkozások, non-profit szervezetek maradnak meg és lesznek sikeresek a jövőben, akik a szervezeti kiválóság fejlesztésén dolgoznak folyamatosan.

-Mint Shoji Shiba professzor egyik legrégebbi és legkedvesebb tanítványa mit tanultál a mestertől? Mi az, amit a magyar szakembereknek érdemes megtanulni a japán minőség gurutól? Milyen jövő előtt áll a IIASA-Shiba Díj? 

Nehéz felsorolni, hogy mit tanultam Shiba professzortól az elmúlt 30 évben. A TQM módszertanon, a PDCA elven, a lényegesre való koncentráláson, a 7 lépéses probléma megoldáson, az áttöréses fejlesztésen, a vezetők és munkatársak bevonásán, a tapasztalatok továbbadásán kívül ő mindig a „magyar út” keresését, kitalálását tartotta fontosnak. A módszertana a gyakorlatból indult ki és az esetpéldákon, gyakorlati bevezetések alapján fejlesztett mindent újból tovább. Nemrégiben a Megfigyelésről kezdett könyvet írni, tapasztalatokat gyűjteni, s bár nem értette a nyelvünket, de a testbeszédünkből nagyon sok mindenre tudott következtetni. A magyarul is megjelent „Áttöréses fejlesztés” című könyvéből új módszertanát gyakorlati példákon keresztül mutatja be élvezetesen, érdekesen, melyet amerikai megrendelésre 3 év alatt fejlesztett ki.

Shiba professzor adta minőségfejlesztésben a legtöbbet Magyarországnak, ráadásul önzetlenül egyedül nekünk, magyaroknak ingyen, más országban pedig mindenhol komoly tiszteletdíjért dolgozott. Minden alkalommal odafigyelt arra, hogy a magyar szakértőket, vezetőket segítse, és átadja a világban megszerzett, legfrissebb tapasztalatait. A 2015-ben ünnepelt 25 éves IIASA-Shiba Díj átadást követően azt javasolta, hogy a díj témaköreit még inkább terjesszük ki, nyissuk ki, s arra ösztönözzük a szervezeteket, hogy az „Élet Minősége” terén elért kiemelkedő projektjeiket, eredményeiket mutassák be. 

-1998-ban a Nemzeti Minőségi Díj Nagykövetének választottak. Hogyan értékelted ezt 18 éve és mit jelent ez manapság a számodra? 

A Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete címet a Nemzeti Minőség Klub szakmai grémiuma szavazás alapján ítélte oda első alkalommal Rózsa Andrásnak és nekem. Mindketten sok előadást tartottunk, cikkeket írtunk, tréninget fejlesztettünk közösen, s így adtuk tovább a tapasztalatainkat széles körben. A díjat egy nemzetközi EOQ konferencián kaptuk meg, s ez igen magasra emelte a díj rangját. 

A Nemzeti Minőségi Díj és a hozzátartozó modell azóta is szívügyem, fontosnak tartom a terjesztését Magyarországon. 2002-ben a Regionális Minőségi Díj modell koncepcióját, 2003-ban a Közoktatási Minőségi Díj modelljét, 2015-ben pedig a Munkaerő-piaci Minőségi Díj modelljét is kidolgoztuk, bevezettük szintén az EFQM modell alapján. Fontos a különböző ágazatokban és a különböző szinteken a kiválóság szemlélet terjesztése, hogy fel tudjon nőni egy szervezet az országos díjig. A Nemzeti Minőségi Díj továbbvitele és a mögötte lévő kiválóság koncepció terjesztését ma is ugyanolyan fontosnak tartom, mint 18 évvel ezelőtt, s a jelenleg működő szervezeteknek a díjhoz vezető úton több mérföldkőnél is szükségük van az elismerésre, hogy feljuthassanak a csúcsig. A Nagyköveti elismerés úgy gondolom, nemcsak egy múltbéli tevékenység elismerését jelenti, hanem a kiválóság terjesztésének állandóan megújuló tevékenységére is kötelez.

-Az ISO 9000 FÓRUM által alapított „A Minőségért” egyéni vándordíjat elsőként Neked adományozták. Mit jutalmaztak a 2001-ben átadott vándordíjjal?

Azt gondolom, hogy az elköteleződésemet, lelkesedésemet és országos eredményeimet, hatásomat értékelték, melyet a minőség fejlesztéséért tettem és terjesztettem. A Shiba féle ipari program után 2000-ben kezdtük a közoktatási minőségfejlesztési ágazati programot, mely nagy hatással volt a hazai és nemzetközi közösségekre. 2000-ben már 20 Nemzeti Minőség Díj nyertes szervezetünk volt Magyarországon. A magyar szervezetek sikerei is 2000-ben csúcsosodtak ki az EFQM Üzleti Kiválóság Díjban, amikor is 4 magyar szervezet került a döntőbe (WESTEL, OPEL, COLUMBIAN, Burton Apta), s a hódmezővásárhelyi Burton Apta a kategóriájában a Fődíjat is megszerezte.

A magyar díjrendszert, az értékelési rendszert, képzéseket az európai tapasztalatok alapján szervezetem, a Minőségfejlesztési Központ fejlesztette ki hazai és külföldi szakértőkkel közösen, mely komoly nemzetközi elismerést is jelentett az országnak. A tapasztalatokat az ISO 9000 Fórummal együttműködve terjesztettük idehaza. A Nemzeti Minőség Klub tapasztalatcsere rendszerét is példaértékűnek tekintette a FORUM. 

-A Nemzeti Minőségi Díj helyzetével kapcsolatos kérdés sok embert foglalkoztat. Mi várható NMD ügyben? 

A Szövetségnél is több szervezet érdeklődött, amelyek szeretnének a közeljövőben pályázni, így folytatni fogjuk a díjat. Reméljük, a minisztérium is elkötelezett a díj mellett. Az EFQM szintén szeretné a folytatást, mivel a magyar szervezetek korábban is és a közelmúltban is komoly sikereket értek el, számítanak a magyar pályázókra, miután megnyerték a magyar díjversenyt. A korábbi évek közoktatási nyerteseinek példájaként oktatási intézmények is készülnek a megmérettetésre, valamint ipari és szolgáltató szervezetek is tervezik az indulást.

-A Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület elnökeként jelenleg milyen projektekben veszel részt?

Az elmúlt években a legsikeresebbek a csoportos „Elkötelezettség a Kiválóságért” projektjeink. Ebben vannak képzések, tapasztalatcserék, azaz best practice látogatások és EFQM értékelések is, melyekben a felhalmozott tapasztalatainkat jól át tudjuk adni. Három, európai szinten is „unikum” projektet is csináltunk, - Shiba meghatározással élve – melyek sikeresek voltak. A Grundfos Beszállítói Kiválóság projektet 4 évig 11 szervezettel 1+3 éves programmal a Grundfos szakembereivel közösen fejlesztettük és valósítottuk meg. A szervezeteket az EFQM „Elkötelezettség a Kiválóságért” és „Elismerés a Kiválóságért” európai szintig fejlesztettük és sok egymástól és másoktól való tanulási lehetőséget biztosítottunk. A másik a Városi Kiválóság Projektek Győrben és Mosonmagyaróvárott szervezeti és közösségi fejlesztésekkel, jó gyakorlatokkal. A harmadik egy teljesen új terület, a Munkaerő-piaci Kiválóság Díj kifejlesztése és értékelése. Az alap itt is az EFQM önértékelés és a szervezeti fejlesztések. A sikeres magyar pályázók idén az európai elismerésen dolgoznak.

Jelenleg a „Fókuszban a Kiválóság” új csoportos KKV fejlesztő programon dolgozunk, melyben a kormányzat stratégiai partnercégei a best practice szervezetek, az önértékelés és a folyamatos fejlesztés a cél, valamint az EFQM kiválóság első szintű elismerés elérése. 

-A GBN magyar tagjaként, hogyan látod a benchmarking hazai jelenét és jövőjét?

Az igazi benchmarkingra még nem vagyunk itthon fogékonyak vagy érettek. Azonban a benchmarking egyik formája a Best Practice, azaz a Jó Gyakorlatok továbbadása, amiben sokat tettünk és fejlődünk is. Természetesen a jó gyakorlatok is akkor érnek valamit, ha mások is tudják a tapasztalatainkat hasznosítani, alkalmazni, nemcsak meghallgatni, s aztán hazamenve semmit nem alkalmazni belőle. E téren még van mit tanulni. Az EFQM modell RADAR értékelés alapja is a benchmarking. A jövőben egyre nagyobb szerepe lesz az okos vállalatvezetők körében a benchmarkingnak, mivel a verseny és fejlődés felgyorsul, s csak az a szervezet marad életben, amelyik a saját tapasztalata mellett mások eredményeit, folyamatait tanulmányozza és tanul belőlük. Ehhez azonban még nyitottabbá és együttműködőbbé kell válni a szervezeteknek. Természetesen sok jó gyakorlatot nem a versenytársunktól, hanem más szektorból tudunk begyűjteni, és a benchmarking módszereket ehhez meg kell tanulnunk.

-Aki ily hosszú időn keresztül, ilyen magas színvonalon foglalkozik a minőségüggyel, hogy tud szakmailag megújulni, fejlődni?

Azt hiszem egész eddigi pályafutásom során szerencsém is volt, mindent egymásra tudtam építeni és voltak lehetőségeim magas szintről a tudást megszerezni. Mérnöki logika, ipari gyakorlat, hazai és nemzetközi képzések, felsőfokú oktatási tapasztalat megspékelve TQM tanácsadással, mindez a 80-as évektől kezdve nagy lehetőség volt. A 90-es években amerikai-magyar TQM együttműködés sok külföldi tapasztalatcserével, Japán AOTS képzés, ISO auditor angol képzés magyar értékelésekkel, NMD értékelés 18 évig, majd nemzetközi EFQM értékelői tapasztalat 5 évig, melynek során az általam is értékelt 3 szervezet európai díjat ért el. Természetesen mivel kisgyerekeim voltak a 80-as években, nem volt egyszerű mindezen lehetőségek kihasználása. 

A TQM-et Japánban, USA-ban, Angliában és Skóciában hosszabb ideig tanulhattam, tapasztalhattam, mely komoly lehetőséget adott a szakmai fejlődésemhez, s az EFQM-et rá tudtam építeni az ISO és a TQM tapasztalataimra. Igyekeztem a tanultakat hasznosítani, új területekre bevezetni, mint a közoktatás, egészségügy, munkaerőpiac, civil szervezetek, s az alkalmazás során ismét tudok tanulni, fejlődni, fejleszteni.

A tanulásra, tapasztalatszerzésre lehetőségeimhez képest próbáltam minden lehetőséget megragadni, akkor is, ha sok plusz energiát, kihívást jelentett is. 

Ez egy teljes körforgás, melyet szakmai nyelven PDCA körnek mondhatnánk.

-Nagyon sokat dolgozol. Mi az, ami ellazít, kikapcsol, vagy éppen regenerál?

Elsősorban a komolyzene tud kikapcsolni, de nagyon szeretek varrni és a kis unokáimat tanítani, játszani velük, gondoskodni róluk. Sok tapasztalatot és elsősorban szeretetet szeretnék átadni nekik is.

 

Nagyon szépen köszönöm válaszaidat. A munkasikerek mellett családod körében is sok - sok örömöt és kellemes kikapcsolódást kívánok!

Szalek Ewa (1956-)

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME,1981), okl. mezőgazdasági számítástechnikai szakmérnök (Pannon Agrártudományi Egyetem,1996)

Lengyelországban születtem, 1956. október 20-án. A Varsói Rejtan Gimnázium befejezése után 1975-ben lengyel ösztöndíjasként felvételt nyertem a BME Gépészmérnöki Karára. Az egyéves magyar nyelvtanulás után 1976-ban Frackiewicz Maria és Zaciera Lech honfitársaimmal együtt elkezdhettem tanulmányaimat a Termelési rendszer szakon, amelyet 1981-ben fejeztünk be.
Pályafutásomat a több tízezer főt alkalmazó; szénbányákkal, vasöntödékkel, gyárakkal rendelkező lengyel óriáscégnél a Komobex-nél kezdtem. Magyarország területén az Ajkai Hőerőműben dolgoztam, műszaki tolmácsként, ahol vasúti pályák, hozzátartozó vagonbuktatók és szállítószalag rendszerek összeszerelése folyt. A feladataim közé tartozott az összes dokumentáció honosítása, a műszaki naplók vezetése, a szerelési, tervezési és logisztikai folyamatok koordinálása. Közben férjhez mentem az egyik tankörtársamhoz, Nagy Gézához. Somogy megyébe költöztünk és 1983-től 1991-ig a Csepel Művek Kaposvári Egyedi Nehézgép Gyárában dolgoztam. Először termelési irányítóként (akkor még programozónak hívták), később gazdasági elemzőként. Első időszakban felügyeltem több százmillió forintos megrendelések (vonópadok, prések, atomerőművek részére gyártott robotok, stb.) kivitelezését, külön tekintettel a szűkkeresztmetszetekre; később gazdasági elemzéseket készítettem, amelyek alapján javaslatot tudtam tenni a kapacitások optimális kihasználására, termékstruktúra optimalizálására, gyártás gazdaságosságára. Azt hiszem jó eredményt érhettem el, mivel a személyemért versengés folyt a Termelési Osztály és a Műszaki Osztály között.
Ez idő alatt másodállásban magántervezőként ténykedtem (még 90-es években benne voltam a tervezői névjegyzékben), illetve gépkönyveket fordítottam magyar nyelvről orosz nyelvre, szabadalmokat orosz nyelvről magyar nyelvre, az új műszaki fejlesztések leírását magyar nyelvről lengyel nyelvre.
Rendszerváltás idején Kaposvári Nehézgépgyár bezárt, én viszont előre menekültem a családi vállalkozásba, amelynek 1991-től 2003-ig ügyvezető igazgatója voltam. A vállalkozás főtevékenysége az egészségügyi számítástechnika, az orvosi műszer kereskedelem, a számítógépes tanfolyamok akkreditálása és szervezése volt.
1996-ban a Pannon Agrártudományi Egyetemen szereztem másoddiplomát, mint okleveles mezőgazdasági számítástechnikai szakmérnök. A diplomamunkám címe „Excel mint döntéstámogató eszköz mezőgazdasági feladatokban” volt és Solver segítségével (1996-ban!!!) pár kattintással meg tudtam határozni az összetett többváltozós függvény célértékét. 70-es évek végén, egyetemista koromban, egy ilyen jellegű feladat megoldásához több méter lyukszalagra és több napos munkára volt szükség.
2003 évtől kezdtem dolgozni a budapesti InfoMix Számítástechnikai Kft.-nél képviseleti igazgatóként. A feladataim közé tartozott a Pécsi és Kaposvári Képviselet vezetése, kapcsolattartás szállítókkal és ügyfelekkel, kereskedelmi és szolgáltató tevékenység teljes körű irányítása, árukészlet-gazdálkodás, számítógépes tanfolyamok akkreditálása és szervezése. Közben átköltöztünk Kaposvárról Kővágószőlősre (gyönyörű kis falu a Nyugat-Mecsekben, Pécstől 10 kilométerre).
Pár éves kalandozás után hatalmas vágyat éreztem, hogy visszakerülhessek a szervező-gazdasági mérnöki pályára. Újból szerettem volna optimalizálni, szűkkeresztmetszeteket keresni, hálót tervezni.
2006-ban kerültem az Elcoteq Hungary Kft.-hez (finn multinacionális elektronikai gyártó vállalat) mint folyamatmérnök. Keresem a szűkkeresztmetszeteket, balanszírozom a szerelő-sorokat, próbálok mindent forintosítani és gazdasági elemzéseket készíteni. Rengeteget tanulok a modern készségekből, és nagyon jól érzem magam a fiatal, jól képzett mérnökkollégáim között. Időnként a vállalat jóvoltából továbbképzem magam és előfordult már, hogy nagyon hangzatos és titokzatos nevű tanfolyam (6δ, Lean, stb.) nagy része pont erről szólt, amit nekünk tanítottak annak idején Ladó László professzor, Farkas András, Nahlik Gábor vagy Maczó Kálmán tanáraink

Szigeti Tamás (1949-)

okl. vegyészmérnök ( BME,1972), okl. gazdasági mérnök (BME,1979), okl. mérnök-jogász, egyetemi doktor (MKKE,1984)

 

Született: 1949-ben Budapesten.

A diploma megszerzése után (1973) a János Kórház gyermekosztályán kezdett dolgozni az akkor két asszisztenssel létrehozott örökletes anyagcsere betegségeket vizsgáló laboratóriumban. Dr. Szabó Lajos osztályvezető főorvos orvosszakmai irányítása mellett létrehozta és megszervezte az azóta már az egész országban minden újszülöttre kiterjedően alkalmazott, egy csepp vérből végezhető (pl. phenilketonuria, galaktozémia) szűrés laboratóriumi alapfeltételeit. Kezdettől fogva érezte azonban, hogy az egészségügy – az akkori körülmények között – nem túlságosan befogadó, helyenként elutasító más szakmákkal szemben. Ezért egy akkoriban frissen megjelenő, új szakterület a számítástechnika irányába váltott és számítógép programozással kezdett foglalkozni a Videoton Fejlesztési Intézeténél szoftver mérnökként. A KGST akkori rendszerében Magyarországon az R10 sorozatú un. „kis számítógépeket” gyártották Székesfehérváron és telepítették a szocialista országokban. Egy programozó a rendszertervezési és rendszerfejlesztési munkája során óhatatlanul találkozik a szoftverrel érintett területek folyamataival, nagyobb rendszereivel, esetleges problémáival. Érdeklődése is ebbe az irányba fordult és ez vezette egyenes úton a BME gazdasági mérnöki képzésére is (1977-79). Az itt megszerzett tudás, kiegészítve a később (1982)„kötelezően” elvégzendő MLE szakosítón szerzettekkel alkalmassá tették kiterjedt, nagy gazdálkodó szervezetek szervezési-számítástechnikai problémáinak kezelésére. Ez utóbbin tanultak is ugyanis igen hasznosak voltak további munkái során, hiszen olyan ismert nevek tanítottak ott, mint például Sárközi Tamás, Pirittyi Ottó, Parányi György, Lukács János.

Fenti képesítésekkel könnyen helyezkedett el egy nagy híradástechnikai gyár (BRG) szervezési és számítástechnikai vezetőjeként, majd később több nagy híradástechnikai gyár és intézmény informatikai korszerűsítésében működött közre egy ágazati szervezési intézet szoftver fejlesztési vezetőjeként. Időközben a gazdasági mérnöki végzettség megszerzését követően egyetemi doktori címet szerzett (1984) a Marx Károly közgazdaságtudományi Egyetemen Chikán Attila professzor tanszékén. A doktori értekezés benyújtására azért került sor a MKKE-n, mivel a választott téma (anyaggazdálkodás szervezése) nem tartalmazott a BME akkori szabályai szerint elvárt legalább 50 % műszaki tartalmat.

Már a rendszerváltást megelőzően felismerte az akkor már meg-megnyíló új vállalkozási formákban (VGMK, GMK, Kisszövetkezet) rejlő lehetőségeket. Ezért elhagyta az állami szektort és 1986-ban a szoftverfejlesztés vezetőjeként belépett a többiekkel közösen alapított Mikroszervíz Kisszövetkezetbe. A kisszövetkezet főleg számítógépek és számítástechnikai alkatrészek, nyomtatók, fénymásolók stb. importjával telepítésével, javításával foglalkozott. Erre az időszakra esik a számítástechnika rohamos elterjedése Magyarországon. Megindult az un. asztali számítógépek (XT, AT) egyelőre magán importja. Furcsa módon a még létező szocializmus ellenére a magán alapon létrejött társaságok saját jogon tudtak import árut behozni, utaztatni magukat nyugatra, devizát igényelni és így tovább. Ez egy aranykor volt a szoftver fejlesztőknek is, hiszen a rohamosan növekvő számú gépre alkalmazásokat kellett fejleszteni lecserélve a korábbi, igen kezdetleges pl. Commodor-os rendszereket. Vezetésével programoztak anyaggazdálkodási-, pénzügyi-, munkaügyi- könyvelési rendszereket magán és állami vállalatoknak, de miniszteriális szervezeteknek is (pl. Pénzügyminisztérium, Igazságügyi Bűnügyi Intézet). Lassan megindult az asztali számítógépeknek és ezeknek a rendszereknek a hálózati összekapcsolása és ezzel együtt az integrációja is komplex vállalatirányítási rendszerekké. Ekkor már elkezdték informatikának hívni a számítástechnikát, informatikusnak az ezzel foglalkozókat. A fejlesztők, programozók elkezdtek nyugatra járni és kapcsolatokat kiépíteni nagy világcégekkel. Megismerték az SAP-t más automatizált rendszer megoldásokat. A Mikroszerviz Zrt készítette el a PC piacon akkor 20-22 %-os részesedéssel bíró DR DOS operációs rendszer magyar változatát (A Digital Research-ot épp az operációs rendszere miatt később a hálózatokban érdekelt NOVELL cég felvásárolta). A rendszerváltást követően megnyílt a szabad vállalat alapítás lehetősége (épp Sárközi professzor munkássága nyomán). Akinek ötlete, pénze és kapcsolatai voltak próbálkozott ezzel. Ekkor és a későbbiek folyamán létrehozott néhány társaságot. Mikrokontó Könyvelési Kft (számvitel, könyvelés), Mikroszerviz Műszaki és Kereskedelmi Kft (elektronikus alkatrész és eszköz kereskedelem), Mikroszerviz Kisszövetkezetből Mikroszerviz Zrt. majd Kft (utóbbi időben főként egészségügyi és gyógyszer kereskedelmi szoftverek valamint elektronikus adatbázisok fejlesztése), TAO természetes és Gyógyító Kft (TAO Kft magán és közfinanszírozott járóbetegellátás), TAO Egészségügyi Szakellátás Kft (magán egészségügyi ellátás), Melinda majd később KM Farmamedia Kft (orvosi- és gyógyszerészi szakkönyvek kiadása, egészségügyi adatbázisok fejlesztése), KM Pharmamedia Sro (egészségügyi szakkönyvkiadás Romániában), Egészségpénztári Elszámoló Központ (E2K) Kft (gyógyszertárak egészségpénztárakkal történő elszámolása elektronikus adatcsere Electronic Data Interchange (EDI) szigorúan strukturált üzeneteknek számítógépek közötti, emberi közreműködés nélkül megvalósított cseréje segítségével.), WEBILL Elektronikus Számla Kft (interneten keresztüli elektronikus számla generálás, új informatikai pl. mobil technológiák integrált alkalmazása).

Külön kiemelendő az 1990-ben alapított TAO Kft. Különlegessége, hogy 1993 óta, amióta a háziorvoslásban létrejött a praxisjog intézménye, hat házi gyermekorvosi praxis praxisközösségi formában (akkor még nem így hívták) a mai napig változatlan formában működik szoros szakmai-gazdasági együttműködés keretei között. A Kft-ben dolgozó háziorvosok alkalmazottak (Mtv. alatt), néhányuk tulajdonos is, kezdettől fogva. Ez a meglátása 28 évvel megelőzte a korát. Az egészségügyi szakmapolitika, majd a jogszabály alkotás csak néhány éve ismerte fel ennek a működtetési formának a lehetőségét.

A sok önálló jogi teendő a cégek alapításával, működtetésével ösztönözte arra, hogy mélyebb jogi ismereteket szerezzen. Egyetemi tanulmányait a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán végezte (szakdolgozat címe: „Elektronikus adatbázisok jogi védelmi lehetőségei” 2005). Gondolkodásában azonban mindig alapvető maradt a BME-n megszerzett szervező mérnöki szemlélet.

1992-ben kezdett el foglalkozni gyógyszertári rendszerek fejlesztésével. Az első magyar magángyógyszertár szoftverét a Mikroszervíz Kisszövetkezet készítette. Később többszáz gyógyszertár használta a Mikropharma rendszert. Az orvosok és gyógyszerészek által széles körben ismert, a gyógyszerek rövid leiratait tartalmazó könyv alakban létező Vademex kézikönyv (tulajdonosa: Melinda Kft) elektronikus adatbázisba szervezésével lehetővé vált a gyógyszer információk gyógyszertári rendszerek képernyőin való megjelenítése, keresése. A többi gyógyszertári szoftver fejlesztő cég követte ezt a megoldást. Számos vita keletkezett az adatok jogos felhasználását illetően. Sajnos a magyar jogrendszer beleértve a bíróságokat is elég készületlen volt erre - még ma is az - az elektronikus adatbázisok jogvédelmét illetően. Ez a helyzet az internet elterjedésével tovább romlott. Az adatbázist később kiegészítette a sajátos magyar kafetéria jogszabályokat követő un. „gyógyszerek és gyógytermékek elszámolhatósági adatbázisával”, ami lehetővé tette a gyógyszertárakban kedvezményes adózással vásárolható eladott termékek automatikus elküldését (EDI számla formájában) valamennyi egészségpénztárba. Ez igen meggyorsította és kényelmessé tette az eladási és elszámolási folyamatokat a gyógyszertárakban az egészségpénztári tagok (mintegy 6-700.000 ember) és a gyógyszerészek számára. Ezt az adatbázist valamennyi magyarországi gyógyszertárban a mai napig használják. Más kérdés, hogy mára, gazdaságpolitikai döntések nyomán, az egészségpénztárak száma megfogyatkozott, a dolgozóknak nyújtható kedvező cafetéria rendszer  megszűnőben van. Az adatbázisok használatáért ma már – jogellenesen - nem fizetnek díjat a felhasználók. (Az ezzel kapcsolatban indított perben a bíró egyszerűen meg sem értette miről van szó, azaz mi is a – sui generis - védendő tárgy. Az adatbázisok védelmét, a jogellenes eltulajdonításnak különösen kitett elektronikus adatbázisok esetében ugyanis, egy uniós jogból származtatott önálló, un. „szerzői és szomszédos jogokhoz kapcsolódó jogi védelem” védi, illetve kellene védje.

Szakmai pályafutása során több szervezet választott vezetői tisztségét töltötte be. Kezdeményezésére alakult meg az erős érdekképviselettel rendelkező Gyógyszertári Rendszergazdák Szövetsége,amelynek elnöke lett és amelyhez csatlakozott valamennyi ezen a területen működő vállalat. Több mint 20 éves elnöksége alatt számtalan tárgyaláson, egyeztetésen vett részt a szakterületet képviselve az APEH-al (mai nevén NAV), OEP-el (mai nevén NEAK) az OGYI-val (ma az NNGYK szervezetén belül működő gyógyszer hatóság) együttműködve a Magyar Gyógyszerészi Kamarával, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségével, a Gyógyszer Nagykereskedők Szövetségével és más szakmai szervezetekkel. Ennek az együttes munkának, valamint a gyógyszertári szoftverek fejlesztésének eredményeként sikerült például bevezetni országos projektek keretében valamennyi gyógyszertárban a ma már teljesen megszokott vonalkódos (EAN) termékazonosítást az értékesítésnél, az orvosi vények felhőből való le- és feltöltését, vagy a vonalkódos egyedi doboz azonosítást, ami a hamis gyógyszerek forgalomba kerülését akadályozza meg, védve ezzel a betegek egészségét.

Kezdeményezésére sikerült jogszabály módosítással biztosítani az EDI számlák széles körben való használhatóságát, bevezetését.

Az egészségpénztári területen történt innovatív IT megoldásainak eredményeként került be egy nagy egészségpénztár (Medicina) igazgatóságába is, ahol évekig az igazgatóság elnöki tisztét is betöltötte.

Ma is aktívan dolgozik a Mikroszerviz Informatika Kft és a TAO Kft ügyvezetőjeként. 

 

Tormási György (1940-)

okl. villamosmérnök a híradástechnikai szakon (BME, 1967), okl. gazdasági mérnök (BME,1981), egyetemi doktor (BME,1985)

Budapesten született. Villamosmérnöki diplomaterv címe: “Televíziócsatornák minőségi paramétereinek távellenőrzésére vizsgálósort kis sáv sávszélességű információvá átalakító berendezés.” Gazdasági mérnöki diplomája: “Üzemegységek villamosenergetikai és elektronikai berendezéseinek rendszerszemléletű gazdasági elemzése távvezérlésre való áttérés esetén” (Kiadta: Bodnár György adjunktus, Dr. Harsányi István egyetemi tanár). Műszaki egyetemi Doktori Oklevelét Műsorszóró Rendszerek szaktudományból szerezte, értekezésében a műsorszóró rendszerek felügyeleti módszer változtatásának feltételeit elemezte. 

1958-tól dolgozott az Antenna Hungária ZRt-nél, illetve jogelődjeinél. Felsőfokú vezetőként irányította a műsorszóró és vezeték nélküli távközlési terület fejlesztéseit, beruházásait. Ebben az időszakban épültek a nagy teljesítményű középhullámú műsorszóró állomások (Solt, Marcali), az országos FM műsorszóró adóhálózat, valamint az első és második televíziós adóhálózatok. A televíziós átjátszó adóhálózat több mint 100 állomása a kis településeken is lehetővé tette a műsorok vételét. Ekkor telepítették az országos műsorszétosztó mikrohullámú hálózatot is.

1972-ben Indiában ENSZ ösztöndíjjal a műholdas műsorszórást tanulmányozta. Szakmai és vezetői ismereteit az USA-ban, Finnországban, Belgiumban, Japánban tanulmányutakon bővítette. Szakmai feladatát jelentette a műsorszóró rádió és televízió adóhálózatok távfelügyeletes üzemeltetésének elméleti és gyakorlati előkészítése. A távfelügyeletes üzemeltetés 1994-ben valósult meg. Az országos hálózatok kiépülése után befektetési majd kereskedelmi területen dolgozott. Feladata volt a leányvállalati portfóliók műszaki kezelése és a privatizáció előkészítése. Egyik vezető beosztású irányítója volt az Ámosz műhold rendszer hazai bevezetésének. 1999-ben megbízást kapott a GSM projekt Antenna Hungária Rt-n belüli szervezet vezetésére. Stratégiai igazgatóként aktív szerepe volt a digitális televízió magyarországi bevezetésében. A Távközlési Érdekegyeztető Fórum elnökhelyettese, a Puskás Tivadar Alma mater Egyesület elnöke volt. 1985-óta tagja a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnek. 2000 elején megszervezte a műsorterjesztő hálózatokkal foglalkozó Média Klubot, amelynek 2020-ig vezetője. Szakmai pályafutása során tevékenységét több vállalati, vezérigazgatósági és miniszteri kitüntetéssel jutalmazták. (IHM Magyar Hírközlésért szakmai érem, HTE Puskás Tivadar díj két alkalommal, Antenna Hungária Életmű díj,) Aranydiplomáját 2017-ben vette át. Úgy érzi, hogy szerencséje, hogy az 1967-ben megvédett diploma munkája több évtizedre a műsorterjesztés, majd a távfelügyelet felé indította, így örülhetett annak, hogy elképzelései megvalósultak. Szakmai élete a fekete-fehér televízió indulásától a hálózatok kiépítésén keresztül a digitális televízió műsorsugárzáson át ívelt 2008-ig, amikor (egy szervezetnél, 50 évi munka után) nyugdíjba ment. A műsorterjesztés különböző területein dolgozva nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az információ, a tudás, a kultúra, a szórakozás műszaki lehetősége létrejött a hallgatók, a nézők számára. Tormási György szakmai utazásai alatt közel ötven országot ismert meg. Évekig vitorlázott a Balatonon, az Adrián, majd az Atlanti-óceánon át Amerikába. Egy Budapest II. kerületi novellapályázat különdíjasa. Cikkeit különféle újságokban publikálta. Megjelent könyvei: Karib kék 2015, Kék órák 2020, Emlékvirágok 2022, Miért ne? 2023, Írásai az élményeit 1953 óta rögzítő naplóinak gazdag forrásaiból születtek. Paloznakon beletanult saját termelésű borainak "illatolásába", amit borversenyeken elért arany oklevelek, díjak igazolnak. Szerencsés élete tapasztalati értékeit könyveiben adja át a későbbi nemzedékeknek.

Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, Alapitva 1949. Tormási György, Életmű laudáció

Pályafutását 1958-ban kezdte a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságon. Először üzemeltetési és fejlesztési területen dolgozott, majd a beruházási munkákat irányította, miután megszerezte hozzá a kellő szakmai ismereteket. Később vezető munkakörbe került, ahol a műsorszóró és távközlési terület fejlesztéseit irányította. Ezek közül kiemelkedett a nagyteljesítményű középhullámú műsorszóró állomások kiépítése, az országos FM műsorszóró adóhálózat létrehozása, valamint a televízió első és második csatornája adóhálózatának a kiépítése. Emellé még ki kellett építeni az országos műsorszétosztó mikrohullámú hálózatot is, melyet szintén irányított. Időközben a Magyar Posta profilírozásával létrejött a Magyar Műsorszóró Vállalat, majd az Antenna Hungária Rt.. Tormási György végig egy helyen dolgozva követte ezeket a névváltozásokat, újabb szakmai kihívásokat találva. Fontos volt az egyre nagyobb hálózat minőségének az emelése, így feladata lett a műsorszóró rádió és televízió adóhálózatok távfelügyeletes üzemeltetési feltételeinek a kidolgozása és a gyakorlati bevezetés előkészítése. 

1999-ben erőteljesen témát váltott, az Antenna Hungárián belüli GSM projektet vezette, majd 2004-ben kinevezték az Antenna Hungária stratégiai igazgatójának. Ebben a beosztásában már az volt a feladata, hogy egy teljes mértékben digitális környezetben működő cég stratégiai céljainak tegye le az alapjait. A szakmával való foglalkozást a nyugdíjba menetele után sem hagyta abba. Ennek egyik értékmentő tevékenysége volt, hogy 2009-2012 között „Életutak és a magyar távközlés története” címmel másfél tucat interjút rögzített a magyar távközlés emblematikus személyeivel a Puskás Tivadar Távközlési Technikum Média Stúdiója segítségével.

Tormási György a HTE-nek 1985 óta tagja, hosszú ideig az Adástechnika Szakosztály, majd a Vételtechnika Szakosztály vezetésében vállalt részt és sok értékes szakmai előadást tartott. 2000-ben több szakosztály támogatásával megalapította a Média Klubot, melynek jelenleg is a vezetője. A HTE eddigi tevékenységét 1994-ben ezüst jelvénnyel, 2001-ben és 2012-ben Puskás Tivadar díjjal, majd 2018-ban arany jelvénnyel ismerte el.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Tormási György teljes életútja előtt tiszteleg, elismerve és értékelve azt a hatalmas munkát, melyet a hazai műsorszórás fejlesztése, kiépítése és digitális átalakítása érdekében végzett. Ugyancsak ezzel kívánja elismerni a HTE életében végzett 35 éves tevékenységét, melynek középpontjában mindig a szakmaiság, az ismeretek továbbadása és a stratégiai szemlélet állt.

Trethon Ferenc (1923-2012) magyar politikus, okl. közgazdász, egyetemi doktor, miniszter

Édesapja lakatossegéd volt. Felső kereskedelmi iskolában letett érettségi vizsgája után 1941. októbertől az Állami Kőszénbánya budapesti igazgatóságán helyezkedett el előadóként. 1945. februártól 1946. októberig a cég a pénzügyi osztálynak helyettes vezetője volt. Ezután a MÁSZ RT statisztikai és kalkulációs osztályán volt kerületi referens, 1948. márciustól pedig az ellenőrzési osztály revizora.  1947-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász oklevelet. 1949. márciusban lett a Bányaanyag-beszerző Vállalat ellenőrzési osztályán foglalkoztatták; 1948. májustól 1952. áprilisig a Szénbányászati Ipari Igazgatóság ellenőrzési osztályvezetője, beruházási osztályvezető helyettese, a Szénbányászati Minisztérium Főkönyvelőség Revizori Osztály osztályvezető-helyettese, főrevizora volt. A Nehézipari Minisztériumnál a Pénzügyi és Revizori, illetve 1967. októbertől Közgazdasági Főosztály vezetője volt. 1974. március 14-én pénzügyminiszter-helyettessé nevezték ki, majd 1977. június 24-étől 1981. szeptember 30-ig Lázár György kormányának munkaügyi minisztere volt. Ekkor nyugalomba vonult. 1982 és 1991 között ő volt a Veszprémi Vegyipari Egyetem Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet igazgatója. Tagja volt az Ipargazdasági Szemle szerkesztőbizottságának.

Vecsenyi János (1945-)

okl. gépészmérnök (BME,1969), okl. gazdasági mérnök (BME,1976), az MTA közgazdaságtudományok kandidátusa (1980), habil (BCE, 2000)

A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, és a Budapest Bank- a GE Money Bank tagja képzési és fejlesztési vezetője. 1978-tól tanít az egyetemen, főként a vezetés-szervezés szakirányos szakközgazdászok képzésében vett részt. 2002-től irányítója és előadója a nappali képzésben a "Kisvállalkozások indítása és működtetése" című tantárgynak. Pályafutása során 1989 és 1997 között elindítója és tanára volt az első magyarországi MBA programnak a Nemzetközi Menedzser Központban (IMC). Vendégtanárként tanított az Egyesült Államokban a Tulsai Egyetemen az 1991-1992-es tanévben. Franciaországban az Insead-on az őszi szemesztert töltötte 1993-ban. Több egyetemen tartott előadásokat az Egyesült Államokban, Európában, Ausztráliában. 

Több könyve jelent meg magyarul Vállalati minőségszabályozási rendszer szervezése (1979), Döntéselemezés vezetőkkel (Társszerző Vári Anna, 1989), Vállalkozási szervezetek és stratégiák (1999), Vállalkozás. Az ötlettől az újrakezdésig (2002). Közel ötven publikációja jelent meg külföldi és hazai folyóiratokban, könyvekben.

QR KÓD: VECSENYI JÁNOS: :https://youtu.be/7YvyYgU07B8?si=sk_0Yjaa4jaa5bpL

1991-és 1997 között Centrum Áruházak Igazgatóságának elnöke volt. Az 1980-as években számos magyar nagyvállalat tanácsadója volt, míg a 80-as évek közepétől több induló vállalkozás mellett töltött be tanácsadó szerepet. Betéti társasága 1995-től működik, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány kuratóriumának 1991-től tagja, 2006-tól elnöke.

2013 - Budapesti Corvinus Egyetem, professor emeritus

A Magyar Tudományos Akadémia Szervezés és vezetéstudományi bizottságának tagja. A Vezetéstudomány folyóirat szerkesztőbizottsági tagja.

Véry Zoltán (1950-2024)

okl. rendszerszervező mérnök (MNE, 1973), okl. közgazdász (ZPSZF)

Tanulmányait a Miskolci Egyetemen rendszerszervező mérnöki, a Controlling Akadémián (controller) és a Zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskolán közgazdász oklevelet szerzett. Korábban a BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék, majd 1989-től a Horváth Péter & Dobàk Miklós iskola tudásbázisából épült. Ma önálló utat jár. A közigazgatási- és üzleti szférában több szerepkört (rendszerszervező, gazdasági vezető, üzletfejlesztési vezető és controller) betöltötött. Szakíróként és szakmai szerkesztőként több kiadónak dolgozott. Számos publikációja jelent meg az elmúlt húsz évben. Több vezetésirányítási könyv (Funkciócontrolling, Tudáscontrolling, GDPM, stb) szerkesztője illetve társszerzője volt. A Kodolányi Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment tanszék oktatója volt. A Szent István Egyetem Pénzügyi és Számviteli Intézet címzetes egyetemi docense volt. Az egyetemen, kutatási és oktatási munkát végzett. Törekvése volt a vállalati vezetési- és számvetési-rendszer (tervezés, döntés és kontroll) kidolgozása és gondozása.

In memoriam: Véry Zoltán kiváló barátra, szakemberre, tanárra emlékezve álljon itt alább négy írás

Gondolatok a Ladó-centenárium kapcsán

A mérnök tervez, mér, lemér, felmér, bemér, számol és mérlegel. A gazdasági mérnök gazdálkodik is. Gazdálkodik a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokkal, azok felhasználásával, és az idővel. Számol/kalkulál: kereteket, bevételeket, költségeket, teljesítményeket, kapacitásokat, fedezeti hozzájárulásokat. Komplex felkészültségű szakember. Ma úgy mondjuk: „hybrid”.

Ladó Lászlót írásai kapcsán ismertem meg. Minden könyvét írását olvastam, van, amelyiket többször is. Mert a szöveg személyes értelmezés során kap értelmet. Értelmezni pedig azt jelenti, hogy értésre jutni. Már korán (50 éve) értésre jutottam. Azóta követem – többek között – Ladó Lászlót. Most nem sorolom a Ladó könyveket, írásokat, szériákat, mert megtalálható a Ladó-archívumban, pl. a Corvinus Egyetem könyvtárában. Többen pedig jól ismerik.

Az egykori Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék korán felismerte a komplex mérnökképzés szükségességét, lényegét. Ladó professzorral az élen. A felismerni-tudni illetve a tenni-tudni a tudás egy-egy módusza, amit már az ókori görögök is ismertek. Ladó sokoldalú/sokszínű alkotó- és értelmező-közösséget épített maga köré. Jól tudta, hogy a csapatmunka a gyümölcsöző az „újat” mondásban, tanításban, tanácsadásban. Tudta, hogy „egyedül nem megy!” Bármilyen sokoldalú és elismert. A Ladó centenárium kapcsán a professzor munkatársai is figyelmet érdemelnek. Ekként teljes a Ladó összkép. De a„csapat” iránti tiszteletünk jeléül is. Sorolok néhány nevet: Bálint, Deli, Erdősi, Kocsis, Nahlik és mások.

A múlt nem a „régi”, hanem egy korábbi tapasztalat „jelen-valóvá” tétele. Az „eredet”, ami egyszer csak itt van. A Ladó-centenárium kapcsán az eredet az, amire fókuszálunk. Az, ami összeköt sokunkat. A mérnö kgazdászi teória és praxis. Mert ma is egzisztálnak olyanok, akik mérnöki, közgazdászi, minőségszakértői, jogi bizonyítvánnyal rendelkeznek, de mégsem „ötvözött”, koherens ez a sokféle. Vajon miért. Ladó és köre jól ötvözte a sokféleséget. Ez koncepciójának egyik hozadéka, titka.

Ladó professzor kutatott, tanított, írt, de sokat olvasott is. Magyar, német, angol nyelvű könyveket. Kiterjesztve ezzel önmaga és hallgatói látókörét a komplex elemzéshez, a rendszerszemléletű gazdálkodáshoz. Ladó és köre egyre ismertebbé vált a minisztériumokban, vezetőképzőkön és a nagyvállalati vezetők körében. Az új gazdasági mechanizmus igényelte azt a tudáspraxist, amit Ladó és köre képviselt. A vállalati transzparenciát, a folyamatos kontrollt, a befolyásolható és a nem befolyásolható megkülönböztetését, a termékfedezet orientációt. 

A Ladó László professzor által vezetett BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék egyetemeken átívelő tudásközpont volt. Azt is mondhatjuk, hogy egy szakmai hálózat domináns csomópontja. Ekként maradjon mindig az élők emlékezetében. A gazdasági-mérnök képzési hagyomány hagyományozása ált

A KindlerArchívum

Magam nem tartozom a közvetlen tanítványok közé (csak a közvetettek közé, aki az ő könyveiből tanult) most röviden bár, de azok nevében szólok és köszöntöm Kindler professzort, akik a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években több könyvét olvasták-tanulmányozták, s olvassák ma is, de hogy kéznél legyen, mindig az látható-elérhető módon tartják ma is a könyvespolcon. Azon mérnökök és közgazdászok nevében is szólok ezúttal, akik a Kindler Iskolán nőttek fel, mely túlnőtt a Budapesti Műszaki Egyetem, mint intézmény határain, s hálózattá szerveződött több évtized alatt. 

A Kindler Iskola egy hálózat is, mely jeleket, szavakat, kijelentéseket jelenít meg, olvas, mozgat ’s alkalmaz. Mert végül is a jel, az írás, a szó ezekben a látható és rejtett hálózatokban áramlik. A hálózati csomópontokban, például emberekben és archívumokban nyeri el helyét és kap értelmet ott.

Az archívum éppen ezért nem könyvtár vagy dokumentumtár. Mert az archívumot, akár Michel Foucault, nem a fennmaradt dokumentumok összességeként, és nem is a fennmaradásukért felelős intézményként értjük, hanem rendszerként, amely a kijelentések feltűnését és további működését vezérli. Az archívum a kijelentések tere, ahol a hangok, a visszhangok, a szavak és a kifejezések értelmet kapnak.

A KindlerArchívum egy ilyen rendszer, egyszóval: kindlerszisztéma. Az iskolateremtő Kindler professzor gondolati, gondolkodási-rendszere, szellemi építménye. A mérnökök és közgazdászok egyik otthona, tudástere. Mindannyiunk szakmai forrása és öröme. S minthogy minden archívum csomópontjairól ismerszik meg, most hadd térjek ki néhányra ezek közül. 

Szavakat, kifejezéseket fogok sorolni: mérnök, gazdász, rendszer, kutatás, vezetés, szervezés, tervezés, ipar, üzem, gyár, gyártás; - Ezek a beszéd fő egységei ebben az archívumban, amely köré szerveződik majdnem minden, amit csak elgondolt vagy elgondolhatott a vegyészmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, környezetmérnök illetve a gazdálkodás mérnöke. A vezetési, ipar- és üzemgazdasági tudás számára is ezek azok a mezők, melyek meghatározzák a szakmai gondolkodás illetve a beszéd fókuszát és szólamát. De vannak jellegzetes hub-ok is ezen a hálón, mint: - KIPA, mérés, mérlegelés, vizsgálat, kockázat, környezet, erdő, KOVÁSZ; - A múlt század második felében a mérés behatolt a közgazdasági térbe és követelt magának ott létjogosultságot, többek között: Jánossy, Kindler, Bródy munkájával. Mert a megalapozó alany olyan ember, ki képes a tudás üres formáit jelentéssel feltölteni. A KIPA eljárás gazdálkodásmérnöki lelkünk, fürkésző, minden-mögé-tekintő kíváncsiságunk és szemléletmódunk reprezentációja. Mert kell egy csipetnyi kovász és erjedésnek indul minden új gondolat. A nóvum mely, a gondolatokból és a sokértelmű tapasztalatból kristályosodik ki. 

És akkor, néhány sajátos kindleri kifejezést még nem is említettem, mint: - rendszerszemléletű döntés, rövidülő távlat, diszkontálás térben és időben, összetétel hamisság, felidézési heurisztika, kvantománia, akciókutatás, ; - Kindler egyik alapvető indítéka, hogy nevet tulajdonítson a kutatott, feltárt, kigondolt és megalkotott dolgoknak és ”ebben a névben nevezze meg létüket.” Ezen nevek, kifejezések köré szerveződik az a szakmai diskurzus, mely teret és értelmet ad a kindlerszisztémának, amit kontextusával együtt ismerhetünk meg, tárhatunk fel és interpretálhatunk igazán. Azokkal a kapcsolódásokkal együtt, melyek jelentős hatással voltak a kindleri életműre. Néhány nevet említek: Gvisianyi, Ashby, Ackoff, Churchman, Rowe, Lewin, Kahneman, Tversky; ’s mások. Az eszmetörténész hívta fel figyelmünket, hogy a könyv határai sohasem világosak vagy egyértelműen kijelöltek: a könyv, túl a címén, az első sorokon és az utolsó ponton, túl belső beosztásán és az autonómiáját adó formáján, része egy más könyvekre, más szövegekre, más mondatokra vonatkozó utalásrendszernek: egy háló egyetlen csomópontja. De vannak a kindleri diskurzusban jelzők is, mint: komplex, többtényezős, többszempontos, interdiszciplináris; - melyek befolyásolják az archívális tér szórását, eloszlását. Több diszciplína gondolkodását, nyelvét és beszédképződményeit kell ismernünk és kezelnünk egyidőben, hogy sokoldalú, komplex ismeretekkel rendelkezzünk és készíthessük elő például: rendszerszemléletű döntéseket.

Végül, a sterilitás, közelség, együttműködés, etikai norma; szavakkal zárom a felsorolást. A kindleri életmű jól példázza azt is számunkra, hogy a tudás és a tevés elválaszthatatlan egymástól, 's eleve etikai súlyú és jelentőségű tényezők, mind a vezetésben-döntésben, mind a tudományos-, és szakmai-emberi együttműködésben. Mert a tudás, tenni tudást jelent a számunkra. Ezekkel a hangokkal azokat az embereket vesszük körül, akiket iskolateremtőknek hívunk. Így épült és épül ma is a kindlerszisztéma. Az, az önszerveződő hálózat, amit a közös hit, a közös meggyőződés és a közös tudás kapcsol össze. A KindlerArchívum él. Morajlása messze hallatszik. 

További erőt, egészséget, tisztelt Kindler-professzor! 

2009. december 10

Sürgöny Karikó Katalinnak: 

Tisztelt Kutató! Tudjuk, hogy az alapkutató hivatása az elgondolás-kísérlet-felismerés-alkalmazás horizontján mozog. Kémlel! Biokémiai az irányultsága, s a tekintete. Összefüggéseket és alkalmazhatóságokat keres. Talál is! Mert affin. Gyötrődik, gyötrik, mellőzik, kiemelik. Majd mindez újra és újra. Ez a hivatása. Az „etikai életvitel” ideája. Az aszkézis tudománya. Megérthetjük mindezt, ha például a HIT reformátoraira gondolunk. Nem is Lutherre, hanem Kálvinra és a kálvinistákra. Az mRNS értelem s tapasztalat győzelmére. Mert „az értelemnek testté kell lennie, önmagában és mindörökre, hogy a test értelem lehessen. A test az értelem szerve.”  (Jean-Luc Nancy) Az ön (és tsai) mRNS konstrukciója százmilliók testét mentette porladástól. Ilyen az, ki nemhatalmaskodó hatalmas! Fogadja örök hálánkat! Köszönjük!

2022. május 22.

A „racionalizálás” buzzword a német gazdasági mérnököktől ered. A magyarok átvették. Így jobban „el tudták adni” a politikai szeret/nemszeret ízlésnek a folyamatos változtatást. (bár a Deming féle „folyamatos jobbítás, tökéletesítés” kifejezés már ismert volt Japánban, de azt nem hallották) Akkor minden messzebb volt mint ma. Prion Willi hermeneutikai feltárása mellett ezt a 3 szöveget (könyvet) választottam ki. Összefüggnek. Az első kettőt 1971-ben, míg a harmadikat 1985-ben adták ki, amikor megindult a számítástechnika térhódítása. A controlling nem létezik prompt adatelérés, gyors adatfeldolgozás, gazdálkodás és számítások (a managerial accounting igazi jelentése!)  nélkül!Tapasztaltuk!

Zámori Zoltán (1957-)

okl. gépészmérnök a termelési rendszer szakon (BME, 1970), egyetemi doktor (BME,1976)

Az én szakmai életutamban nincsen semmi rendkívüli. 

A magánéletemben sok fontos lecke van, de ezt csak irodalmian lehet megosztani másokkal. Egy átlagos alkalmazotti életút a mai világban, amikor a vállalkozók és az alkotó szellemiségek tudnak valami újat felmutatni, nem nagyon inspiráló.  A tankör találkozónkon kiderült, hogy a magánéletünk az egyetlen amire igazán büszkék lehettünk. A többi múlandó, mint a termékek és szolgáltatások, amikre az alkalmazotti időnket fordítottuk. Egy önéletrajzban biztosan működne a dolog, ha éppen újabb alkalmazást keresnék, de azok számára, akik fontosak a jövő szempontjából, nincs igazán érdemi a munkámban. Sajnos nem látom mi történik a többi tanszéken, de a “PARIPA”olyasminek tűnik, amit egy egyetemnek csinálnia kell. Ipari kapcsolat nélkül nincs eredményes képzés. 2003-ban az akkori munkahelyemen a Közgázról kaptam gyakornok hallgatókat a HR-től.  Lelkes és tehetséges társaság volt, akiknek csak feladatot kellett adni ahhoz, hogy kibontakozhasson a tehetségük. Az a hallgató, akinek szárnyai vannak nem ül egy egyetemi fészekben kukacokra várva, hanem kipróbálja a szárnyait. Ha ebben egy tanszék is partner és nem hagyja őket magukra, az mindenkinek jó. Mint a mi időnkben a KK, megmozgatja a tanszéki életet is és az elméletet viszi a gyakorlat felé. Az iskoláknak ott kell lenniük ahol a világ fontos történései vannak, és egy lépéssel előre látniuk. Ez a feladatuk és a privilégiumuk, amitől egy kategóriába sorolhatók az újítókkal akik a világot alakítják. Ahogy az összefoglalómban írtam, a menedzsereket kiváltja majd a technika, az alkotók és a közösségeik kaphatnak még esélyt. Szurkolok nekik. Egy megbízható, drága alkatrész voltam a rendszerben, ami a fogyasztói világot működteti, és amit most majd hamarosan kiváltanak mesterséges intelligenciával a hatékonyság és a gazdaságosság nevében. Amit csináltam beleillik a korábbi értékrendbe, de nem olyan példaértékű, amihez a nevemet adnám egy kiadványban, ami az iskolánkat méltatja a jövő értékeit megteremtendő tehetségeknek. Azoknak valami nagyon mást kell majd csinálni, mint amit én csináltam itt az új világ kezdetén, egy régi végnapjaiban.

Zoltayné Dr. Paprika Zita (1957-)

okl. közgazdász (MKKE,1980), 

egyetemi doktor (MKKE,1983), PhD (BKÁE,2000), habil (BCE,2010)

QR KÓD: ZOLTAYNÉ PAPRIKA ZITA: https://youtu.be/K0-NEj5dfrY?si=7LBhYfHNJr77NY6F

A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett 1975-ben, angol tagozaton. Egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem népgazdaság tervezése szakán folytatta, ahol 1980-ban diplomázott. Ezt követően hét éven át az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Rendszerelemzési Irodáján dolgozott elemző közgazdászként. Egyetemi doktori fokozatát 1983-ban szerezte meg. A nyolcvanas években két jelentősebb külföldi ösztöndíjat nyert el. 1984-ben részt vett a IIASA (International Institute for Applied Systems Analysis, Laxenburg, Austria) Young Scientists’ Summer Program-jában, majd 1986-ban a Salzburg Seminar hallgatójaként a Harvard Egyetem International Negotiations Program-jában.

1988-ban csatlakozott a Vállalatgazdaságtan Tanszék jogelődjének tekinthető kutatócsoporthoz. A Döntéselmélet című tantárgyat Chikán Attilától hallgatta először szakszeminárium keretében, majd bekapcsolódott a KindlerJózsef által vezetett tananyagfejlesztésbe. Szakmai fejlődésének fontos mérföldkövét jelentette a Kindler József szerkesztésében megjelent „Fejezetek a döntéselméletből” (Aula Kiadó, 1991) című tankönyv és a hozzá kapcsolódó „Döntéselmélet szöveggyűjtemény” (Aula Kiadó, 1991) megjelenésében való közreműködése. 

2000-ben PhD fokozatot szerzett az akkori Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi PhD Programjában. 2000. július 1. és 2003. december 31. között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nemzetközi igazgatója volt. 2002-ben – az első, KindlerJózsef által szerkesztett Döntéselmélet tankönyv hagyományait folytatva – új tankönyvet szerkesztett a Döntéselmélet tantárgy oktatásához. (Zoltayné Paprika Zita: Döntéselmélet, Alinea Kiadó, 2002), melynek 2005 tavaszán megjelent a második kiadása (Zoltayné Paprika Zita: Döntéselmélet, Alinea Kiadó, 2005). A Budapesti Corvinus Egyetemen az oktatás minden szintjén (alapképzés, mester, posztgraduális, PhD) tartott órákat a döntéselmélethez kapcsolódó témakörökben magyarul és angolul. 

1998-tól látta el az IFIP (International Federation on Information Processing) WG 8.3 on Decision Support Systems titkári teendőit. Munkája elismeréseként elnyerte az IFIP legmagasabb kitüntetését, a Silver Core-t 2008-ban.

A Döntéselmélet Csoportot a ’90-es évek közepe óta vezette, s ez idő alatt számos új tantárgyat fejlesztett ki, például a Menedzseri döntések mellék-szakirány keretében. 2005. január 1-én a korábbi Döntéselmélet Csoport Döntéselmélet Tanszékké alakult át. Ekkor kapta meg a tanszékvezetői megbízatását, 2005. július 1-én. Tanszékvezetői megbízatása15 éven át meghosszabbításra került. 

A 2005/2006-os tanévet Fulbright kutatói ösztöndíjjal a California State University Sacramento-n (CSUS) töltötte, ahol a menedzsment képességek és a döntéshozatali közelítésmódok kapcsolatát valamint a racionális és intuitív problémamegoldás szerepét elemezte amerikai üzleti döntések példáján keresztül. A magyarországi Fulbright közösség aktív tagja. Két cikluson át tagja volt a Fulbright Board-nak is. 

2007. március 8-tól programigazgatói kinevezést kapott a BCE Gazdálkodástudományi Kar International Study Programs vezetésére. Ezen felül szakfelelőse volt a BA in Business and Management Bologna rendszerű BA programnak, mely képzés angolul folyt. 2009-ben ez a program Magyarországról elsőként szerezte meg az az EFMD EPAS (European Programme Accreditation System) nemzetközi akkreditációt. Két cikluson keresztül tagja volt az EPAS Accreditation Board-nak.

2014-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánjává választották, mely tisztséget a Kar megszüntetéséig, 2020. január 31-ig töltötte be. Ez idő alatt a GTK megnevezése angol nyelven Corvinus Business School lett. Dékáni munkája során nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi intézményi akkreditációk megszerzésére. Magyarországról elsőként sikerült az AMBA és az EQUIS akkreditációkat elnyerni. A Corvinus Business School-t az Eduniversal a Közép-Kelet Európai Régió legjobb Business School-jának választotta 2019-ben.

2020. november 15-én nyugdíjba vonult. 2023. januártól az EFMD (European Foundation for Management Development) Programme Accreditation igazgatóhelyetteseként dolgozik. 

Összegezve szakmai pályafutását világosan kirajzolódik a tudományos karrier mellett egy egyetemi és nemzetközi menedzsment karrier is, amely különböző pozíciókban, egymást erősítve az üzleti képzések fejlesztését célozza. 

 

Zsolnai László (1958-)

okl. közgazdàsz (MKKE,1982), az MTA közgazdaságtudomány doktor (2003)

Szentes,1958.máj.5. Sz.: Zsolnai József, Dobó Margit. Nős, 1982, Farkas Julianna.T.:MKKE,1978-82. É.:1982-87 az MKKE szociológia tanszék tud.munkatárs,1987-a BKE váll.gazd. tanszékén oktató, 2004-egy.tanár, 1995-a Gazd.etikai Kut.közp.ig.2000-2003 Széchenyi prof. ösztöndíjas. 1992-az ELTE humánökológiai programjában vendégoktató. 1997, 1998 a Közép-európai Egy. nyári kurzusainak ig.1984 az ausztriai Laxenburgban, 1990-91 a berkeleyi Kaliforniai Egy.-en, 1992 a firenzei Európai Egy.-en és a londoni University Colleg-ban, 1993 az Edinburgh-i Egy.-en, az LSE-n, 1996-97 a hollandiai Wassenaarban tesz tanulmányutat. Az International Journal of Social Economics szerk.biz.tagja Kut. területe: a közgazd.tan, az ökológia és az etika határterületei. A közgazd.tud. doktora. Több mint 100 publikáció szerzője.

F.m.: Mit ér az ökonómia, ha magyar? (1987). Másként gazdálkodás (1989), Kétszemélyes egyetem (Szántó Tiborral, 1990), Az ökológia reménytelen reménye (Juhász-Nagy Pállal, 1992), Etika a gazdaságban (Kindler Józseffel, 1993),The European Difference-Business Ethics int he Community of European Management Schools (1998), A döntéshozatal etikája (2000), Ökologia, gazdaság, etika (2001), Ethics of Capitalism (2002). H.:vizuális műv. C.: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Kutatóközpont, 1093 Bp., Fővám tér 8. Honlap: ethics.bkae.hu 

MTI Ki Kicsoda 2009. 1224.oldal

Walter Ferenc (1935-)

okl. villamosmérnök, híradástechnikai és gyengeáramú szakon (BME 1958), okl. villamosmérnöki-szervezői szakmérnök (BME 1980), egyetemi doktor, rendszerelemzés és operációkutatás szaktudományból (1982)

 

Sárospatakon született, 1953-ban a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos (korábban Piarista) gimnáziumban érettségizett. 1953-ban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karra nyert felvételt, kérelmére 1954/55 évfolyamára a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kar átvette és folytatta tanulmányait. Villamosmérnöki diplomáját 1958-ban kapta, a diplomaterv rádióadástechnika témájú volt, 100 MHz sávban működő URH-FM adó végfokozata, nem hagyományos, üregrezonátoros rezgőkörrel, amit a hazai ipar (BHG adástechnika 1959) a diplomaterv alapján később az adógyártásban alkalmazott.

Szakmai életpályája és tevékenysége.

A szakmai pályája a Magyar Posta Rádió és Televízióműszaki Igazgatóságán indult 1958 május 5-én. Mint kezdő mérnököt az adástechnikát üzemeltető Igazgatóság új szakmai/szolgáltatási területének a mikrohullámú távközlésnek az előkészítésére jelölték ki, a TV adóhálózat gyorsított ütemű kiépítése következtében 1959-ben már új szervezeti egységként, a Mikrohullámú csoport a vezetésével bízták meg. Az üzemeltető szakembergárda továbbképzésére a KÖZDOK 1961-ben megjelentette Kovalóczy Gyögy-Valter Ferenc - Mikrohullámú távközlés című (1960-ban írt) tankönyvet. 1964-től pedig az Igazgatóság Fejlesztési osztályának vezetésére kapott megbízást, ezt a pozíciót1970-ig látta el. Ebben az időszakban jelentős szakmai, irányítási feladata volt az országos TV adó és mikrohullámú gerinchálózat rendszerfejlesztési, beruházásszervezési munkálataiban, ennek eredményeként megépült Budapesten kívül 10 TV adóállomás és valamennyi adóhoz és az ötszomszédos ország felé összesen 23 reléállomással mikrohullámú összeköttetés.  

A rádiótávközlési rendszerfejlesztésben elért szakmai, beruházás szervezési eredményeit értékelve 1970-ben már a Postavezérigazgatóság Beruházási szakosztályon, kiterjesztvetevékenységét valamennyi távközlési technológiai területre, folytatta szakmai munkáját és 1972-től megbízást kapott a Távközlésberuházási osztály vezetésére. A Magyar Posta távközlési hálózatának fejlesztése (telefonközpontok Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Szekszárdon, Győrben, Miskolcon, rádióállomások Solton és Jászberényben, TV második műsort sugárzó adók Budapesten, Pécsett és Tokajban) újabb hatékony vezetési/szervezési módszerek kidolgozását igényelte a terület vezetőjétől.

A Posta vezérigazgatója 1974 júniusában megbízta azzal, hogy szervezze meg a MPvalamennyi szakterületére kiterjesztetten országos hatáskörrel a beruházások előkészítését és lebonyolítását végző központi szervezetét. Az akkor ismert korszerű beruházás szervezési elveknek és a már jól működő gyakorlatnak is megfelelő és a rendelkezésre álló szakember állományt alapul vevő szervezési javaslatát a posta vezetése novemberben elfogadta. Az új postai szervezet 1975 január 1-én Posta Központi Beruházási Iroda (POSTABER) néven jött létre (a szervezet 1990-től TÁVBER néven még 20 évig működött), igazgatói megbízást kapott. A jól képzett innovatív szakember gárda a technológiák közötti megoldásokra is tudott javaslatokat készíteni, így jött létre a budapesti telefonhálózatban a korábban analóg kábel kiépítésű központok közötti átkérőhálózat felett mikrohullámú digitális rendszer 6 központ összekapcsolására. A nemzetközi tender projekt ajánlatainak elbírásánál első alkalommal alkalmaztak KIPA módszert (Papp Ottó barátunk/tanárunk „pappneveldéjében” igazán megismertük), később ezt a módszert sikeresen gyakorolták. A POSTABER évente 60-65 beruházást kezelt országosan évente, kiemelten telefonközpontok nagycsatorna számú koaxiális kábelek, űrtávközlési földi állomás, kékesi új TV torony.

A távközlés fejlesztésben, a beruházások előkészítésében és lebonyolításában szerzettgyakorlati tapasztalatai mellett fontosnak tartotta saját szervezett továbbképzését, a legújabb szervezési, vezetési tudományos eredmények megismerését, így beiratkozott 1978-ban a BME villamosmérnöki-szervező szakmérnöki posztgraduális oktatásra.

Baross Gábor első miniszteri tevékenységei között volt az első postamérnök alkalmazása és 1887 tavaszán két postamérnöki állásra írt ki pályázatot, végül meggyőzve a minisztert 12 mérnököt vettek fel, a 100 éves éves évfordulón ez a szám túllépte az 1500-at. A távközlést szakterületüknek választó villamosmérnökök kitűnő lehetőséget kaptak mindig arra, hogy a szakmájuk legkorszerűbb eszközeit megismerjék és a távközlés természetéből adódóan széleskörű nemzetközi kapcsolatok révén tudásukat folyamatosan bővítsék. A legmagasabbműszaki szakmai elismerést elérő személy Békésy György, aki vegyész-fizikus végzettséggel (szintén postamérnök státuszban) 1924-48 között a Posta Kísérleti Állomás (később Intézet)kutató mérnöke volt, kiemelten a telefonhoz kapcsolódó elektroakusztikai területen, végülis az emberi hallószerv működésére vonatkozó kutatások eredményeiért kapott Nobel-díjat 1961-ben.

A következő vezetői megbízása már a postamérnöki hierarchia legmagasabb szintjét jelentette, a Közlekedés és Postaügyi miniszter 1980 szeptember 1.-el kinevezte a Postavezérigazgatóság távközlési ágazatért felelős vezérigazgató helyettesének. Büszke arra, hogy 1958-90 között postamérnök lehetett és sok kiváló előddel, köztük Nobel díjassalegyüttesen, résztvehetett ebben az ország számára fontos szakmai tevékenységben. Innovációa technológiában és a szervezésben, a beruházásokban az alapos (esetleg hosszabb idejű)előkészítés mellett a gyors és költséghatékony megvalósítás, voltak irányjelzőim.

Postai vezetői beosztása 1989 december 31-ig tartott, amikor is a Magyar Posta hagyományos szervezete megszűnt, három különálló szervezetté alakult. A közel 10 éves időszaktevékenységének főbb eseményei:

A 80-as évekre a telefonhálózat fejlesztésének több évtizedes elmaradása, főként forráshiány és részben technológiai okok miatt, szinte megoldhatatlan szolgáltatói feladat elé állította a MP-t mint szolgáltatót. Elmaradottság régiós viszonylatban is jelentős volt, a telefonszolgáltatás mint „hiánycikk” a gazdaság és a lakosság számára egyaránt sürgető megoldást igényelt. Az OMFB 1981-ben megbízta a „Hírközlés hosszú távú fejlesztése” című tanulmány elkészítésére létrehozott 19 tagú munkabizottság vezetésére. A tanulmány 1981 decemberére elkészült és a többszintű kormányzati egyeztetések után az OMFB kibővített elnöksége a tanulmányt koncepcióként elfogadta. A kormány számára kötelező érvényű „Hírközlés hosszú távú fejlesztése” koncepciót az OMFB 1983 februárjában 5-8003-K számon adta ki.

A Koncepció kedvező fogadtatása után a telefon hálózatfejlesztésben a digitális technológiai megalapozásához a BHG és a Budavox közreműködésével nemzetközi szállításra és technológiai licencátadásra vonatkozó nemzetközi tenderfelhívást adtak ki. A nagyszabású tendereztetés pályázati anyagainak értkelését szintén KIPA módszerrel értékelték. A sikeres tendereztetést 1983-ban nem lehetett lezárni, mivel az afganisztáni szovjet intervenció okozta szigorított COCOM lista miatt a nyugati cégek (kelet európai ajánlat nem volt) visszaléptek.

Az ITU 1982 novemberi Nairobi-ban tartott Kormány meghatalmazotti értekezletén delegációvezető volt és résztvett abban a szakmai vitában amely a távközlési szolgáltatások helyzetével, főként az egyes régiókban elmaradt fejlesztések okozta társadalmi, gazdasági károkat elemezte. A Világértekezlet szakértői bizottságot hozott létre, az elemzőanyag 1984-ben készült el és az ITU MISSING LINK címen hozta nyilvánosságra. A tanulmányt magyar nyelvre fordítva HIÁNYZÓ LÁNCSZEM néven küldte el a MP a kormányzati szerveknek, ezüzenet volt a magyar kormány számára is

1983-ban New Yorkban az ATT-vel aláírta a két ország közötti előfizetői távbeszélő távhívást biztosító műszaki és tarifa elszámolási megállapodást, jó szakmai együttműködésben és a MP részére jelentős devizabevételt hozó szolgáltatás még abban az évben elindult.

1985-ben az MTA Műszaki osztályán belül működő Távközlési rendszerek Bizottság tagjává választották

A Minisztertanács 1986-ban kinevezte az OMFB Plénumának tagjává. 1984-ben a Magyar Posta önálló (miniszteriális) szervezetté alakult, államtitkár-elnök vezetésével. A miniszterelnök 1986 márciusban elnökhelyettessé (miniszterhelyettesi rangban) nevezte ki. Ez a pozicionálás lehetőséget adott arra, hogy kormányzati szervekkel közvetlen kapcsolatot kapjon a távközlésfejlesztés gyorsítása érdekében.

Az ITU  Missing Link tanulmány hazai megismertetésének időszakában 1985-ben, a NJSZTáltal szervezett nemzetközi konferenciára, szervezőként meghívására Budapestre jött Richard Buttler az ITU főtitkára, ahol előadó volt Faluvégi Lajos az Országos Tervhivatal elnöke is. Itt sikerült összehozni, hogy az elnök meghívta hivatalába a főtitkárt, ahol vezető téma volt a HIÁNYZÓ LÁNCSSZEM ITU tanulmány és ebben a magyarországi telefonhelyzet értékelése.

Az ITU főtitkárától kapott információk szerint lehetőség látszott arra, hogy az USA kormány illetékesei Magyarország esetében szelektíven kezelhetik a COCOM tiltásokat, így esély mutatkozott a digitális telefon központrendszer beszerzésének újraindítására. A tenderben résztvevőktől 1985-ben tájékoztatást kértek a lehetőségekről, a legkedvezőbb választ az Austria Telecom cégtől kapták (a kanadai Northern Telecom által fejlesztett digitális központrendszert gyártották az Osztrák Posta részére). A megfelelő referencia rendelkezésre állt a kanadai és USA beli szolgáltatóktól, kapott az ausztriai szolgáltatótól is. A Osztrák Posta vezetőivel fennálló szoros szakmai és személyes kapcsolat révén tárgyalt a COCOM tiltással kapcsolatos problémákról és arról, hogy ebben osztrák kormányzati állásfoglalásra is szükség van. Berecz Frigyes BHG és Nyiredy László BUDAVOX vezérigazgatókkal együtt tájékoztatta a Kormányzat GB elnökét Marjai Józsefet. A vártnál kedvezőbb kormányzati fogadtatás után a MP benyújtotta GB előterjesztését 100 ezer vonal kapacitású digitális import telefonközpont beszerzésére (terven felüli) és a miniszterelnökhelyettes személyesen egyeztetett az érdekelt minisztériumokkal, a Tervhivatallal és az MNB-vel, majd a hazai egyeztetés után az Osztrák kormánnyal. A kormányzati szintű tárgyalások pozitív lezárása után Osztrák kormányzati kötelezettségvállalás mellett 1986 júliusban a Magyar Posta, a BHG és a Budavox szerződést kötött az Austria Telecom céggel digitális telefonközpontok szállítására, a szükséges hálózat illesztés fejlesztésére, szakember képzésre valamint a hazai gyártásra technológiai licenc átadására. A kanadai cég által megszerzett COCOM engedély után az első Vasmegye területét lefedő digitális telefonközpontrendszer 1989 februárban üzembelépett. 1990 végéig 100 ezer vonalkapacitású digitális központ létesült az ország különböző helyein és megépült a győri Széchenyi István Műszaki Főiskola területén a digitális rendszertámogató és oktató központ is. Ezzel elindult a digitális rendszer és korszakváltás a magyar telefonhálózatban.

Kiemelkedő szakmai esemény, a BME Mérnöktovábbképző Intézet és a Magyar Posta szervezésében 1987 május- november között, videokonferencia formájában országos továbbképzés történt a Kormány és a Pártközpont, a BME és a MTA, az ipar és a posta vezetőinek és szakembereinek részvételével. A rendkívüli összetételű előadói kör és előadások most először mutatták, hogy sikerült elérni, a politika, a kormány, az oktatás, a teljes szakma „nem szűk körben” beszélt a hazai távközlés lemaradásáról és a hogyan továbbról. Nagy köszönet a BME-nek.  A rendezvény tájékoztató posztere:

A Világbanki megállapodásnak megfelelően 1980-ban megkezdődött a MP szervezeti szétválasztásának előkészítése 1990 január 1. céldátummal. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter megbízta személyét a Magyar Posta szétválása során megalakuló Magyar Távközlési Vállalat megszervezésével összefüggő feladatok ellátásával. 

Teljesen új fejezet a magyar távközlésben. A Világbankkal folytatott tárgyalások során 1989-ben a MP lehetőséget kapott arra, hogy a hitelcsomagban közcélú mobiltelefon szolgáltatást nyújtó berendezésekre nemzetközi tender felhívást adjon ki. A szállítandó technológiákra még érvényes COCOM tiltás volt érvényben, aminek feloldására az Egyesült Államokbeli USWest vállalt kötelezettséget. A 90-es évek végén megjelent társasági törvény már lehetőséget biztosított, hogy 100 %-os állami tulajdonú vállalat létrehozhasson külföldi céggel vegyesvállalatot 51% saját tulajdon biztosítása mellett. A vegyesvállalat alapítására a - MP történetében első ilyen - szerződés elkészült és 1989 december 4-én az amerikai partner megbízott vezetőivel együtt aláírta. Ezzel az évtized második korszakváltó technológiai lépését tette meg a MP, előkészítve a Matáv számára a sikertörténetet biztosító mobil távközlés minden prognózist felülíró szédületes fejlődését.

 

A közlekedés Hírközlési és Építésügyi miniszter 1990 január 1.-el kinevezte az új távközlési szervezet a Magyar Távközlési Vállalat Vezérigazgatójának.

A MP szétválását és ezzel a MATÁV megalapítását az átszervezést előkészítő csapat sikeresen megoldotta. Az elmúlt évtized a következőkkel alapozta meg a következő időszakfeladatait, a részvénytársasággá alakulást, a privatizációt és a gyorsított fejlesztést:

• elindította a telefonhálózat digitalizálását, létrehozta Győrben a fejlesztés alapjait szolgáló digitális rendszertámogató és oktató központot,

• a MATÁV stratégiai céljai között a mobiltelefon szolgáltatás 1990-ben történő elindításához megalapította a magyar-amerikai vegyesvállalatot,

• magasan képzett szakember gárda állt rendelkezésre a fejlesztés és az üzemeltetés területén,

• 1990 februárban a tokiói ITU rendezvényen megállapodott Pekka Tarjanne az ITU főtitkárával, hogy az ITU égisze alatt szervezett, világszerte kiemelt 1992-es EuropeTelecom nagy nemzetközi kiállítást és fórumot Budapesten rendezik. Az ITU részéről ez a lehetőség nemzetközi elismerése volt a magyar távközlés programjának és felkészülésének, másrészt egy privatizálás elött álló távközlési vállalatnak óriás előnyt jelentett a nemzetközi bemutatkozás.

Az ITU felkérésére 1990 februárban előadást tartott Tokióban a magyar távközlés fejlesztési terveiről az ITU  Telecom Tokyo Forumon.

A változásokkal a MATÁV-ra figyelt Európa, 1990 áprilisban bemutatkozó cikket kértek és írt „Liberalization, the Way Forward” címen a Single Market Communications Review európai szaklapban.

Meghívásoknak eleget téve szakmai együttműködési tárgyalásokat folytatott a szintén 1990 január elsején alakult Deutche Telekom elnökével Bonnban és a Belga Telecom elnökével Brüsszelben.

1991-től a mobiltávközlési hálózatok rendszer és technológiai fejlesztésével foglalkozott, és a MATÁV számára stratégiai javaslatokon dolgozott. Szakmai kapcsolatai révén résztvett az ITU-ban a 2. generációs GSM technológia szabványosításában és a szolgáltatás elindítás feltételeinek kidolgozásában. Az 1990 októberében elindult hazai analóg  NMT technológiájú mobiltelefon szolgáltatás, az amerikai partner belépésével jelentősen segítette a korszerű marketing szemléletű szolgáltatási kultúra kialakítását igazi sikertörténetet produkált és az 1993-as privatizációban, a jól képzett szakember gárda elismerésével együtt komoly mértékben növelte a MATÁV piaci értékét.

1991 szeptembertől a WESTEL Kft. Stratégiai fejlesztési igazgatói munkakörben dolgozott, majd 1996-ban nyugdíjazásáig (1998) visszatért a MATÁV-hoz a mobiltelefon szolgáltatáscsoportszintű szakmai irányításába, a szolgáltatási terület stratégiai tervének kidolgozásában. 

Résztvett a sikeres MATÁV GSM koncessziós pályázat kidolgozásában, ezzel 1994-ben elindulhatott a  2G-s GSM mobilszolgáltatás és újabb sikertörténetet hozó fejlesztés hozott jelentős eredményeket az anyacégnek.

A MATÁV mobiltávközlés fejlesztésének irányítójaként feladata volt a fejlesztési és üzletistratégia kidolgozása a nyilvános mobilszolgáltatáson túlmenően valamennyi a mozgószolgálati körbe tartozó (TETRA technológia, zártcélú hálózatok, DECT telefon, point  to multipoint rendszer, személyhívók, etc.) technológiai és szolgáltatási területre. Ebben az időszakban már elindult a 3. generációs mobil rendszer fejlesztés, cél a nagyobb adatsebesség biztosítása.

A Matáv képviselete az európai távközlési vállalatok mobiltávközléssel kapcsolatos fejlesztési terveinek, stratégiájának egyeztetésére, részvétel a nemzetközi tárgyalásokon.

Egy kis színes, operakulturális kitérő a szakmai pályán. 1993-ban kapcsolatba került az OPERART Alapítvánnyal, ugyanis az Alapítvány a Magyar Állami Operaházzal együttműködve Nemzetközi operaénekesi versenyt szervezett Budapestre az elsőt ebben az évben. Az Alapítvány kuratóriumának elnöke Szinetár Miklós mellett elnökhelyettesi feladatra kérték fel, elsősorban pénzügyi támogatások szervezésre. Az énekverseny programjai sikeresen zajlottak évente az évtized végéig, nemzetközi operaházi kapcsolatok voltak Japánnal, Kínával és a Veronai Arénával.

1998-2018 között távközlési szakértőként, alapvetően a mobil távközlési területen végzett szakmájában munkát. Folytatódott az ITU-ban végzett szakértői munka a 3G technológia kidolgozásában való részvétellel. 2003-ban a Magyar Telekom és a Nokia foglakozott ismét az un. készenléti mobiltávközlési (rendőrség, mentők, katasztrófavédelem, határvédelem, kritikus objektumvédelem stb.) rendszer létesítésével, megkérték szakértői csoport alakítására. A csoport különböző szintű szakértői anyagokat készített és juttatott el a kormányzati szervekhez, mivel közérdekű szolgáltatásról van szó. A szolgáltatás létrehozásával kapcsolatos tevékenység hatékonyabb ellátásához jobbnak látták azt, hogy civil kezdeményezőként egyesületet hozzanak létre. Az alkalmazandó technológia adott volt a TETRA rendszer, amely rendelkezik egy nemzetközi központtal, TETRA MoU/TCC Association. Az Egyesületüket 2004 megalapították TETRA Forum Hungary Egyesület néven TETRA Association magyarországi szervezeteként, alapítóként elnöki pozícióval bízták meg, 2018-ig volt elnöke, tiszteletbeli elnöke. Az egyesületi fellépések, szakmai előadások, konferencia, kormányzati szervezetek felé adott javaslatok eredményeként, 2005 tavaszán kormánydöntés született az EDR (Egységes Digitális Rádiórendszer) létrehozására, a készenléti szervezetek kiszolgálására. A rendszert a Magyar Telekom építette ki és szolgáltatást nyújtott az állami szervezetek részére, a szállítót a MT választotta ki, a NOKIA finn céget. A hálózat kiépítése országos viszonylatban, rendkívüli gyorsasággal 2006 végére megtörtént. A TETRA Association tagjaként az Egyesület és tagszervezetei résztvesznek az évente rendezendő TETRA (jelenleg TWC) Világkongresszuson, az Egyesület aktív közreműködésével, kezdeményezésére 2011-ben Budapesten rendezték a 4000 fős Világkongresszust. Zárófénykép a TCCA vezetőivel az Egyesület standja előtt.

A többszöri eszköz korszerűsítés után a TETRA szabvány szerint a rendszer (időközben az állami NISZ megvásárolta az EDR-t a Magyar Telekomtól) jelenleg is kiválóan működik. Folyamatban van az 5G szintű technológiának megfelelő szélessávú rendszer fejlesztés előkészítése.

 

Kitüntetései: 

Kormánykitüntetés – 

Munkaérdemrend bronz (1970)

Munkaérdemrend arany (1977)

Szakmai díjai: Eötvös Lóránd díj (1989)

                       Puskás Tivadar díj (1987)