Walter Ferenc (1935-)

Walter Ferenc (1935-)

okl. villamosmérnök, híradástechnikai és gyengeáramú szakon (BME 1958), okl. villamosmérnöki-szervezői szakmérnök (BME 1980), egyetemi doktor, rendszerelemzés és operációkutatás szaktudományból (1982)

 

Sárospatakon született, 1953-ban a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos (korábban Piarista) gimnáziumban érettségizett. 1953-ban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karra nyert felvételt, kérelmére 1954/55 évfolyamára a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kar átvette és folytatta tanulmányait. Villamosmérnöki diplomáját 1958-ban kapta, a diplomaterv rádióadástechnika témájú volt, 100 MHz sávban működő URH-FM adó végfokozata, nem hagyományos, üregrezonátoros rezgőkörrel, amit a hazai ipar (BHG adástechnika 1959) a diplomaterv alapján később az adógyártásban alkalmazott.

Szakmai életpályája és tevékenysége.

A szakmai pályája a Magyar Posta Rádió és Televízióműszaki Igazgatóságán indult 1958 május 5-én. Mint kezdő mérnököt az adástechnikát üzemeltető Igazgatóság új szakmai/szolgáltatási területének a mikrohullámú távközlésnek az előkészítésére jelölték ki, a TV adóhálózat gyorsított ütemű kiépítése következtében 1959-ben már új szervezeti egységként, a Mikrohullámú csoport a vezetésével bízták meg. Az üzemeltető szakembergárda továbbképzésére a KÖZDOK 1961-ben megjelentette Kovalóczy Gyögy-Valter Ferenc - Mikrohullámú távközlés című (1960-ban írt) tankönyvet. 1964-től pedig az Igazgatóság Fejlesztési osztályának vezetésére kapott megbízást, ezt a pozíciót1970-ig látta el. Ebben az időszakban jelentős szakmai, irányítási feladata volt az országos TV adó és mikrohullámú gerinchálózat rendszerfejlesztési, beruházásszervezési munkálataiban, ennek eredményeként megépült Budapesten kívül 10 TV adóállomás és valamennyi adóhoz és az ötszomszédos ország felé összesen 23 reléállomással mikrohullámú összeköttetés.  

A rádiótávközlési rendszerfejlesztésben elért szakmai, beruházás szervezési eredményeit értékelve 1970-ben már a Postavezérigazgatóság Beruházási szakosztályon, kiterjesztvetevékenységét valamennyi távközlési technológiai területre, folytatta szakmai munkáját és 1972-től megbízást kapott a Távközlésberuházási osztály vezetésére. A Magyar Posta távközlési hálózatának fejlesztése (telefonközpontok Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Szekszárdon, Győrben, Miskolcon, rádióállomások Solton és Jászberényben, TV második műsort sugárzó adók Budapesten, Pécsett és Tokajban) újabb hatékony vezetési/szervezési módszerek kidolgozását igényelte a terület vezetőjétől.

A Posta vezérigazgatója 1974 júniusában megbízta azzal, hogy szervezze meg a MPvalamennyi szakterületére kiterjesztetten országos hatáskörrel a beruházások előkészítését és lebonyolítását végző központi szervezetét. Az akkor ismert korszerű beruházás szervezési elveknek és a már jól működő gyakorlatnak is megfelelő és a rendelkezésre álló szakember állományt alapul vevő szervezési javaslatát a posta vezetése novemberben elfogadta. Az új postai szervezet 1975 január 1-én Posta Központi Beruházási Iroda (POSTABER) néven jött létre (a szervezet 1990-től TÁVBER néven még 20 évig működött), igazgatói megbízást kapott. A jól képzett innovatív szakember gárda a technológiák közötti megoldásokra is tudott javaslatokat készíteni, így jött létre a budapesti telefonhálózatban a korábban analóg kábel kiépítésű központok közötti átkérőhálózat felett mikrohullámú digitális rendszer 6 központ összekapcsolására. A nemzetközi tender projekt ajánlatainak elbírásánál első alkalommal alkalmaztak KIPA módszert (Papp Ottó barátunk/tanárunk „pappneveldéjében” igazán megismertük), később ezt a módszert sikeresen gyakorolták. A POSTABER évente 60-65 beruházást kezelt országosan évente, kiemelten telefonközpontok nagycsatorna számú koaxiális kábelek, űrtávközlési földi állomás, kékesi új TV torony.

A távközlés fejlesztésben, a beruházások előkészítésében és lebonyolításában szerzettgyakorlati tapasztalatai mellett fontosnak tartotta saját szervezett továbbképzését, a legújabb szervezési, vezetési tudományos eredmények megismerését, így beiratkozott 1978-ban a BME villamosmérnöki-szervező szakmérnöki posztgraduális oktatásra.

Baross Gábor első miniszteri tevékenységei között volt az első postamérnök alkalmazása és 1887 tavaszán két postamérnöki állásra írt ki pályázatot, végül meggyőzve a minisztert 12 mérnököt vettek fel, a 100 éves éves évfordulón ez a szám túllépte az 1500-at. A távközlést szakterületüknek választó villamosmérnökök kitűnő lehetőséget kaptak mindig arra, hogy a szakmájuk legkorszerűbb eszközeit megismerjék és a távközlés természetéből adódóan széleskörű nemzetközi kapcsolatok révén tudásukat folyamatosan bővítsék. A legmagasabbműszaki szakmai elismerést elérő személy Békésy György, aki vegyész-fizikus végzettséggel (szintén postamérnök státuszban) 1924-48 között a Posta Kísérleti Állomás (később Intézet)kutató mérnöke volt, kiemelten a telefonhoz kapcsolódó elektroakusztikai területen, végülis az emberi hallószerv működésére vonatkozó kutatások eredményeiért kapott Nobel-díjat 1961-ben.

A következő vezetői megbízása már a postamérnöki hierarchia legmagasabb szintjét jelentette, a Közlekedés és Postaügyi miniszter 1980 szeptember 1.-el kinevezte a Postavezérigazgatóság távközlési ágazatért felelős vezérigazgató helyettesének. Büszke arra, hogy 1958-90 között postamérnök lehetett és sok kiváló előddel, köztük Nobel díjassalegyüttesen, résztvehetett ebben az ország számára fontos szakmai tevékenységben. Innovációa technológiában és a szervezésben, a beruházásokban az alapos (esetleg hosszabb idejű)előkészítés mellett a gyors és költséghatékony megvalósítás, voltak irányjelzőim.

Postai vezetői beosztása 1989 december 31-ig tartott, amikor is a Magyar Posta hagyományos szervezete megszűnt, három különálló szervezetté alakult. A közel 10 éves időszaktevékenységének főbb eseményei:

A 80-as évekre a telefonhálózat fejlesztésének több évtizedes elmaradása, főként forráshiány és részben technológiai okok miatt, szinte megoldhatatlan szolgáltatói feladat elé állította a MP-t mint szolgáltatót. Elmaradottság régiós viszonylatban is jelentős volt, a telefonszolgáltatás mint „hiánycikk” a gazdaság és a lakosság számára egyaránt sürgető megoldást igényelt. Az OMFB 1981-ben megbízta a „Hírközlés hosszú távú fejlesztése” című tanulmány elkészítésére létrehozott 19 tagú munkabizottság vezetésére. A tanulmány 1981 decemberére elkészült és a többszintű kormányzati egyeztetések után az OMFB kibővített elnöksége a tanulmányt koncepcióként elfogadta. A kormány számára kötelező érvényű „Hírközlés hosszú távú fejlesztése” koncepciót az OMFB 1983 februárjában 5-8003-K számon adta ki.

A Koncepció kedvező fogadtatása után a telefon hálózatfejlesztésben a digitális technológiai megalapozásához a BHG és a Budavox közreműködésével nemzetközi szállításra és technológiai licencátadásra vonatkozó nemzetközi tenderfelhívást adtak ki. A nagyszabású tendereztetés pályázati anyagainak értkelését szintén KIPA módszerrel értékelték. A sikeres tendereztetést 1983-ban nem lehetett lezárni, mivel az afganisztáni szovjet intervenció okozta szigorított COCOM lista miatt a nyugati cégek (kelet európai ajánlat nem volt) visszaléptek.

Az ITU 1982 novemberi Nairobi-ban tartott Kormány meghatalmazotti értekezletén delegációvezető volt és résztvett abban a szakmai vitában amely a távközlési szolgáltatások helyzetével, főként az egyes régiókban elmaradt fejlesztések okozta társadalmi, gazdasági károkat elemezte. A Világértekezlet szakértői bizottságot hozott létre, az elemzőanyag 1984-ben készült el és az ITU MISSING LINK címen hozta nyilvánosságra. A tanulmányt magyar nyelvre fordítva HIÁNYZÓ LÁNCSZEM néven küldte el a MP a kormányzati szerveknek, ezüzenet volt a magyar kormány számára is

1983-ban New Yorkban az ATT-vel aláírta a két ország közötti előfizetői távbeszélő távhívást biztosító műszaki és tarifa elszámolási megállapodást, jó szakmai együttműködésben és a MP részére jelentős devizabevételt hozó szolgáltatás még abban az évben elindult.

1985-ben az MTA Műszaki osztályán belül működő Távközlési rendszerek Bizottság tagjává választották

A Minisztertanács 1986-ban kinevezte az OMFB Plénumának tagjává. 1984-ben a Magyar Posta önálló (miniszteriális) szervezetté alakult, államtitkár-elnök vezetésével. A miniszterelnök 1986 márciusban elnökhelyettessé (miniszterhelyettesi rangban) nevezte ki. Ez a pozicionálás lehetőséget adott arra, hogy kormányzati szervekkel közvetlen kapcsolatot kapjon a távközlésfejlesztés gyorsítása érdekében.

Az ITU  Missing Link tanulmány hazai megismertetésének időszakában 1985-ben, a NJSZTáltal szervezett nemzetközi konferenciára, szervezőként meghívására Budapestre jött Richard Buttler az ITU főtitkára, ahol előadó volt Faluvégi Lajos az Országos Tervhivatal elnöke is. Itt sikerült összehozni, hogy az elnök meghívta hivatalába a főtitkárt, ahol vezető téma volt a HIÁNYZÓ LÁNCSSZEM ITU tanulmány és ebben a magyarországi telefonhelyzet értékelése.

Az ITU főtitkárától kapott információk szerint lehetőség látszott arra, hogy az USA kormány illetékesei Magyarország esetében szelektíven kezelhetik a COCOM tiltásokat, így esély mutatkozott a digitális telefon központrendszer beszerzésének újraindítására. A tenderben résztvevőktől 1985-ben tájékoztatást kértek a lehetőségekről, a legkedvezőbb választ az Austria Telecom cégtől kapták (a kanadai Northern Telecom által fejlesztett digitális központrendszert gyártották az Osztrák Posta részére). A megfelelő referencia rendelkezésre állt a kanadai és USA beli szolgáltatóktól, kapott az ausztriai szolgáltatótól is. A Osztrák Posta vezetőivel fennálló szoros szakmai és személyes kapcsolat révén tárgyalt a COCOM tiltással kapcsolatos problémákról és arról, hogy ebben osztrák kormányzati állásfoglalásra is szükség van. Berecz Frigyes BHG és Nyiredy László BUDAVOX vezérigazgatókkal együtt tájékoztatta a Kormányzat GB elnökét Marjai Józsefet. A vártnál kedvezőbb kormányzati fogadtatás után a MP benyújtotta GB előterjesztését 100 ezer vonal kapacitású digitális import telefonközpont beszerzésére (terven felüli) és a miniszterelnökhelyettes személyesen egyeztetett az érdekelt minisztériumokkal, a Tervhivatallal és az MNB-vel, majd a hazai egyeztetés után az Osztrák kormánnyal. A kormányzati szintű tárgyalások pozitív lezárása után Osztrák kormányzati kötelezettségvállalás mellett 1986 júliusban a Magyar Posta, a BHG és a Budavox szerződést kötött az Austria Telecom céggel digitális telefonközpontok szállítására, a szükséges hálózat illesztés fejlesztésére, szakember képzésre valamint a hazai gyártásra technológiai licenc átadására. A kanadai cég által megszerzett COCOM engedély után az első Vasmegye területét lefedő digitális telefonközpontrendszer 1989 februárban üzembelépett. 1990 végéig 100 ezer vonalkapacitású digitális központ létesült az ország különböző helyein és megépült a győri Széchenyi István Műszaki Főiskola területén a digitális rendszertámogató és oktató központ is. Ezzel elindult a digitális rendszer és korszakváltás a magyar telefonhálózatban.

Kiemelkedő szakmai esemény, a BME Mérnöktovábbképző Intézet és a Magyar Posta szervezésében 1987 május- november között, videokonferencia formájában országos továbbképzés történt a Kormány és a Pártközpont, a BME és a MTA, az ipar és a posta vezetőinek és szakembereinek részvételével. A rendkívüli összetételű előadói kör és előadások most először mutatták, hogy sikerült elérni, a politika, a kormány, az oktatás, a teljes szakma „nem szűk körben” beszélt a hazai távközlés lemaradásáról és a hogyan továbbról. Nagy köszönet a BME-nek.  A rendezvény tájékoztató posztere:

A Világbanki megállapodásnak megfelelően 1980-ban megkezdődött a MP szervezeti szétválasztásának előkészítése 1990 január 1. céldátummal. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter megbízta személyét a Magyar Posta szétválása során megalakuló Magyar Távközlési Vállalat megszervezésével összefüggő feladatok ellátásával. 

Teljesen új fejezet a magyar távközlésben. A Világbankkal folytatott tárgyalások során 1989-ben a MP lehetőséget kapott arra, hogy a hitelcsomagban közcélú mobiltelefon szolgáltatást nyújtó berendezésekre nemzetközi tender felhívást adjon ki. A szállítandó technológiákra még érvényes COCOM tiltás volt érvényben, aminek feloldására az Egyesült Államokbeli USWest vállalt kötelezettséget. A 90-es évek végén megjelent társasági törvény már lehetőséget biztosított, hogy 100 %-os állami tulajdonú vállalat létrehozhasson külföldi céggel vegyesvállalatot 51% saját tulajdon biztosítása mellett. A vegyesvállalat alapítására a - MP történetében első ilyen - szerződés elkészült és 1989 december 4-én az amerikai partner megbízott vezetőivel együtt aláírta. Ezzel az évtized második korszakváltó technológiai lépését tette meg a MP, előkészítve a Matáv számára a sikertörténetet biztosító mobil távközlés minden prognózist felülíró szédületes fejlődését.

 

A közlekedés Hírközlési és Építésügyi miniszter 1990 január 1.-el kinevezte az új távközlési szervezet a Magyar Távközlési Vállalat Vezérigazgatójának.

A MP szétválását és ezzel a MATÁV megalapítását az átszervezést előkészítő csapat sikeresen megoldotta. Az elmúlt évtized a következőkkel alapozta meg a következő időszakfeladatait, a részvénytársasággá alakulást, a privatizációt és a gyorsított fejlesztést:

• elindította a telefonhálózat digitalizálását, létrehozta Győrben a fejlesztés alapjait szolgáló digitális rendszertámogató és oktató központot,

• a MATÁV stratégiai céljai között a mobiltelefon szolgáltatás 1990-ben történő elindításához megalapította a magyar-amerikai vegyesvállalatot,

• magasan képzett szakember gárda állt rendelkezésre a fejlesztés és az üzemeltetés területén,

• 1990 februárban a tokiói ITU rendezvényen megállapodott Pekka Tarjanne az ITU főtitkárával, hogy az ITU égisze alatt szervezett, világszerte kiemelt 1992-es EuropeTelecom nagy nemzetközi kiállítást és fórumot Budapesten rendezik. Az ITU részéről ez a lehetőség nemzetközi elismerése volt a magyar távközlés programjának és felkészülésének, másrészt egy privatizálás elött álló távközlési vállalatnak óriás előnyt jelentett a nemzetközi bemutatkozás.

Az ITU felkérésére 1990 februárban előadást tartott Tokióban a magyar távközlés fejlesztési terveiről az ITU  Telecom Tokyo Forumon.

A változásokkal a MATÁV-ra figyelt Európa, 1990 áprilisban bemutatkozó cikket kértek és írt „Liberalization, the Way Forward” címen a Single Market Communications Review európai szaklapban.

Meghívásoknak eleget téve szakmai együttműködési tárgyalásokat folytatott a szintén 1990 január elsején alakult Deutche Telekom elnökével Bonnban és a Belga Telecom elnökével Brüsszelben.

1991-től a mobiltávközlési hálózatok rendszer és technológiai fejlesztésével foglalkozott, és a MATÁV számára stratégiai javaslatokon dolgozott. Szakmai kapcsolatai révén résztvett az ITU-ban a 2. generációs GSM technológia szabványosításában és a szolgáltatás elindítás feltételeinek kidolgozásában. Az 1990 októberében elindult hazai analóg  NMT technológiájú mobiltelefon szolgáltatás, az amerikai partner belépésével jelentősen segítette a korszerű marketing szemléletű szolgáltatási kultúra kialakítását igazi sikertörténetet produkált és az 1993-as privatizációban, a jól képzett szakember gárda elismerésével együtt komoly mértékben növelte a MATÁV piaci értékét.

1991 szeptembertől a WESTEL Kft. Stratégiai fejlesztési igazgatói munkakörben dolgozott, majd 1996-ban nyugdíjazásáig (1998) visszatért a MATÁV-hoz a mobiltelefon szolgáltatáscsoportszintű szakmai irányításába, a szolgáltatási terület stratégiai tervének kidolgozásában. 

Résztvett a sikeres MATÁV GSM koncessziós pályázat kidolgozásában, ezzel 1994-ben elindulhatott a  2G-s GSM mobilszolgáltatás és újabb sikertörténetet hozó fejlesztés hozott jelentős eredményeket az anyacégnek.

A MATÁV mobiltávközlés fejlesztésének irányítójaként feladata volt a fejlesztési és üzletistratégia kidolgozása a nyilvános mobilszolgáltatáson túlmenően valamennyi a mozgószolgálati körbe tartozó (TETRA technológia, zártcélú hálózatok, DECT telefon, point  to multipoint rendszer, személyhívók, etc.) technológiai és szolgáltatási területre. Ebben az időszakban már elindult a 3. generációs mobil rendszer fejlesztés, cél a nagyobb adatsebesség biztosítása.

A Matáv képviselete az európai távközlési vállalatok mobiltávközléssel kapcsolatos fejlesztési terveinek, stratégiájának egyeztetésére, részvétel a nemzetközi tárgyalásokon.

Egy kis színes, operakulturális kitérő a szakmai pályán. 1993-ban kapcsolatba került az OPERART Alapítvánnyal, ugyanis az Alapítvány a Magyar Állami Operaházzal együttműködve Nemzetközi operaénekesi versenyt szervezett Budapestre az elsőt ebben az évben. Az Alapítvány kuratóriumának elnöke Szinetár Miklós mellett elnökhelyettesi feladatra kérték fel, elsősorban pénzügyi támogatások szervezésre. Az énekverseny programjai sikeresen zajlottak évente az évtized végéig, nemzetközi operaházi kapcsolatok voltak Japánnal, Kínával és a Veronai Arénával.

1998-2018 között távközlési szakértőként, alapvetően a mobil távközlési területen végzett szakmájában munkát. Folytatódott az ITU-ban végzett szakértői munka a 3G technológia kidolgozásában való részvétellel. 2003-ban a Magyar Telekom és a Nokia foglakozott ismét az un. készenléti mobiltávközlési (rendőrség, mentők, katasztrófavédelem, határvédelem, kritikus objektumvédelem stb.) rendszer létesítésével, megkérték szakértői csoport alakítására. A csoport különböző szintű szakértői anyagokat készített és juttatott el a kormányzati szervekhez, mivel közérdekű szolgáltatásról van szó. A szolgáltatás létrehozásával kapcsolatos tevékenység hatékonyabb ellátásához jobbnak látták azt, hogy civil kezdeményezőként egyesületet hozzanak létre. Az alkalmazandó technológia adott volt a TETRA rendszer, amely rendelkezik egy nemzetközi központtal, TETRA MoU/TCC Association. Az Egyesületüket 2004 megalapították TETRA Forum Hungary Egyesület néven TETRA Association magyarországi szervezeteként, alapítóként elnöki pozícióval bízták meg, 2018-ig volt elnöke, tiszteletbeli elnöke. Az egyesületi fellépések, szakmai előadások, konferencia, kormányzati szervezetek felé adott javaslatok eredményeként, 2005 tavaszán kormánydöntés született az EDR (Egységes Digitális Rádiórendszer) létrehozására, a készenléti szervezetek kiszolgálására. A rendszert a Magyar Telekom építette ki és szolgáltatást nyújtott az állami szervezetek részére, a szállítót a MT választotta ki, a NOKIA finn céget. A hálózat kiépítése országos viszonylatban, rendkívüli gyorsasággal 2006 végére megtörtént. A TETRA Association tagjaként az Egyesület és tagszervezetei résztvesznek az évente rendezendő TETRA (jelenleg TWC) Világkongresszuson, az Egyesület aktív, kezdeményezésére 2011-ben Budapesten rendezték a 4000 fős Világkongresszust. Zárófénykép a TCCA vezetőivel az Egyesület standja előtt.

A többszöri eszköz korszerűsítés után a TETRA szabvány szerint a rendszer (időközben az állami NISZ megvásárolta az EDR-t a Magyar Telekomtól) jelenleg is kiválóan működik. Folyamatban van az 5G szintű technológiának megfelelő szélessávú rendszer fejlesztés előkészítése.

 

Kitüntetései: 

Kormánykitüntetés – 

Munkaérdemrend bronz (1970)

Munkaérdemrend arany (1977)

Szakmai díjai: Eötvös Lóránd díj (1989)

                       Puskás Tivadar díj (1987)