Szalek Ewa

 

Szalek Ewa (1956-)

okl. gépészmérnök termelési rendszer szakon (BME, 1981), okl. mezőgazdasági számítástechnikai szakmérnök (Pannon Agrártudományi Egyetem, 1996)

 

Lengyelországban születtem, 1956. október 20-án. A Varsói Rejtan Gimnázium befejezése után 1975-ben lengyel ösztöndíjasként felvételt nyertem a BME Gépészmérnöki Karára. Az egyéves magyar nyelvtanulás után 1976-ban Frąckiewicz Maria és Zaciera Lech honfitársaimmal együtt elkezdhettem tanulmányaimat a Termelési rendszer szakon, amelyet 1981-ben fejeztünk be.
Pályafutásomat a több tízezer főt alkalmazó; szénbányákkal, vasöntödékkel, gyárakkal rendelkező lengyel óriáscégnél, a Komobex-nél kezdtem. Magyarország területén az Ajkai Hőerőműben dolgoztam, műszaki tolmácsként, ahol vasúti pályák, hozzátartozó vagonbuktatók és szállítószalag rendszerek összeszerelése folyt. A feladataim közé tartozott az összes dokumentáció honosítása, a műszaki naplók vezetése, a szerelési, tervezési és logisztikai folyamatok koordinálása.
Közben férjhez mentem az egyik tankörtársamhoz, Nagy Gézához. Somogy megyébe költöztünk és 1983-től 1991-ig a Csepel Művek Kaposvári Egyedi Nehézgépgyárában dolgoztam. Először termelési irányítóként (akkor még programozónak hívták), később gazdasági elemzőként. Az első időszakban több százmillió forintos megrendelések (vonópadok, prések, atomerőművek részére gyártott robotok, stb.) kivitelezését felügyeltem, külön tekintettel a szűkkeresztmetszetekre; később gazdasági elemzéseket készítettem, amelyek alapján javaslatot tudtam tenni a kapacitások optimális kihasználására, a termékstruktúra optimalizálására és a gyártás gazdaságosságának növelésére. Azt hiszemjó eredményt érhettem el, mert a Termelési Osztály és a Műszaki Osztály is versengett értem, mint munkaerőért.
Ez idő alatt másodállásban magántervezőként ténykedtem (90-es években szerepelt a nevem a tervezői névjegyzékben), illetve gépkönyveket fordítottam magyar nyelvről orosz nyelvre, szabadalmakat orosz nyelvről magyar nyelvre, valamint új műszaki fejlesztések leírását magyar nyelvről lengyel nyelvre.
A rendszerváltás idején Kaposvári Nehézgépgyár bezárt, én viszont előre menekültem a családi vállalkozásba, amelynek 1991-től 2003-ig ügyvezető igazgatója voltam. A vállalkozás főtevékenysége az egészségügyi számítástechnika, az orvosi műszerkereskedelem, valamint a számítógépes tanfolyamok akkreditálása és szervezése volt.
1996-ban a Pannon Agrártudományi Egyetemen másoddiplomát szereztem, mint okleveles mezőgazdasági számítástechnikai szakmérnök. A diplomamunkám címe „Excel mint döntéstámogató eszköz mezőgazdasági feladatokban” volt és Solver segítségével (1996-ban!!!) pár kattintással meg tudtam határozni az összetett többváltozós függvény célértékét. 70-es évek végén, egyetemista koromban, egy ilyen jellegű feladat megoldásához több méter lyukszalagra és több napos munkára volt szükség.
2003 évtől kezdtem dolgozni a budapesti InfoMixSzámítástechnikai Kft.-nél képviseleti igazgatóként. A feladataim közé tartozott a pécsi és kaposvári képviselet vezetése, kapcsolattartás szállítókkal és az ügyfelekkel, kereskedelmi és szolgáltató tevékenység teljes körű irányítása, az árukészlet-gazdálkodás, valamint a számítógépes tanfolyamok akkreditálása és szervezése. Közben átköltöztünk Kaposvárról Kővágószőlősre (gyönyörű kis falu a Nyugat-Mecsekben, Pécstől 10 kilométerre).
Pár éves kalandozás után ismét vágyat éreztem, hogy visszakerülhessek a szervező-gazdasági mérnöki pályára. Szerettem volna megint optimalizálni, szűkkeresztmetszeteket keresni, hálózatokat tervezni.
2006-ban kerültem az Elcoteq Hungary Kft.-hez (finn multinacionális elektronikai gyártó vállalat) mint folyamatmérnök. Itt próbáltam mindent forintosítani és gazdasági elemzéseket készíteni, miközben a szerelő-sorokat balanszíroztam és a fiatal, jól képzett mérnökkollégák segítségével fejlődtem a modern kor vívmányait érintő készségekben. Nem csak Tőlük, vállalati továbbképzések során is szerezhettem új, hangzatosnak és titokzatosnak tűnő (6δ, Lean, stb.) ismereteket - bár tény, hogy ezek jelentős része nagyrészt arról szólt, amit annak idején Ladó László professzor, Erdősi Gyula, Farkas András, Nahlik Gábor vagy Maczó Kálmán tanáraink tanítottak nekünk.

2009-ben átkerültem a MÁV Zrt. pécsi Igazgatóságához, ahol elsősorban szabványokkal, többek közt a híres GDPR keretrendszereivel foglalkoztam, majd innen mentem nyugdíjba 2021-ben.

 

Mindezek mellett egy nagy szenvedélyem határozza meg a mindennapjaimat: a szabadidőmben írok, illetve irodalmi és történelmi

műveket fordítok (magyar nyelvről lengyel nyelvre és fordítva), melyek közül több munkám is megjelent nyomtatásban.

 

Általam írt, illetve fordított szövegek:

„Lengyel-magyar királyi kapcsolatok” (társszerző Nagy Hedvig Éva; „Hévíz” művészeti és művelődési folyóirat IX. évfolyam 2001/3. szám);

„Levélváltás” (társszerző Irena Szałek; „Magyar Jövő” irodalmi és társadalomélettani folyóirat 2006/1. – XIV. évf. 1. sz.);

Dr. Laczkó András „Testvérek a vonaton” lengyel nyelvű absztraktja (NAP Alapítvány, 2009.)

„1956-ban születtem” (Szőllősi Hírek” a Zsongorkő Baráti Kör lapja 2011. június)

Ireneusz Iredynski „Terrárium” című rádiójátékának magyar nyelvű fordítása („Hangok”, Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2012.)

Ireneusz Iredynski „A rádió” című rádiójátékának magyar nyelvű fordítása („Hangok”, Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2012.)

„Nem értem” (PÉCS 2030 FAL; internetes oldal 2013.01.08.)

Kelemen Erzsébet „Getszemáni magány” (dráma Teleki Pálról, kétnyelvű kötet), lengyel fordítás (Hungarovox Kiadó, 2013.)

„A megszépült pécsi vasútállomás komplex biztonsági rendszere” („Forgalom”, a MÁV Zrt. Forgalmi Szakmai Folyóirata, XVIII. évfolyam, 2016/2. szám)

„Lengyel-magyar kapcsolatok a második világháború időszakában” kétnyelvű kötet – lengyel és magyar nyelvű fordítás (Zima Maria és Gurka Dezső szerkesztésében; Gondolat Kiadó, 2019.)

Lagzi István „MAGYAROK A LENGYELEKÉRT” – „Ajánló sorok”, „Lagzi István legújabb monográfiája elé”, „Opponensi vélemény” és „Az olvasóhoz” fordítása lengyel nyelvre (Dr. Lagzi István, 2022.)

„Egy falat mennyország – A magyarországi Lengyel Gimnázium és Líceum krónikája (1939-1944)” kétnyelvű kötet – lengyel szöveg gondozása és magyar nyelvű fordítás (Szentes László szerkesztésében; kiadó: Magyar-Lengyel Baráti Társaság Somogy Megyei Csoportja, 2023.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kiss István

Boross Zoltán (1929-2009)

Fodor Árpád