Papp Ottö
okl. gépészmérnök (BME, 1959), okl. gazdasági mérnök (BME, 1962), egyetemi doktor (BME, 1969)
Az „előtanulmányait” a patinás Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte, végig kitűnő tanulmányi eredménnyel. Egy éves „kényszerszünet” után – ami alatt (segédmunkásként, majd marósként) kedvezőbb osztálybesorolást nyert – és így tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán folytathatta. Tanulmányi eredményekre való tekintettel végig Népköztársasági Ösztöndíjat kapott, és 1959-ben KITÜNTETÉSES OKLEVÉLLEL (akkori „fedőnevén” Vörös Diplomával) fejezte be. Mint „zsenigyanús uborka” (–e kedves kifejezés első személyzetisétől származik) három kutató-intézetnél is dolgozott 1959 és 1964 között (un.: Építőanyagipari Központi Kutató Intézet, Épitéstudományi Intézet, illetve Gépipari Technológiai Intézet). Itteni munkái közül érdekes és kiemelkedő volt a Dr. Korach Mór professzor úr által kifejlesztett ún. „kervit csempe” gyár tervezésében való közreműködése. Közben elvégezte a BME ún. „gazdasági mérnök” szakát, ugyancsak végig kitűnő eredménnyel és ugyancsak KITÜNTETÉSES OKLEVÉLLEL (azaz: Vörös Diplomával] befejezve. Ennek következményeként a BME Ipari Üzemgazdaságtan tanszék alapító tanszékvezető professzora, Dr. Fáth János meghívta a tanszékére főállású oktatónak, ahol 1964-től 1997-ig mintegy 33 évig dolgozott. Közben elkészítette műszaki doktori értekezését az NC (számjegyvezérlésű) szerszámgépek termelésbeállításának gazdasági és szervezési kérdései tárgykörben (1967/68-ban!), amit 1969-ben „SUMMA CUM LAUDE” minősítéssel védett meg. (Ennek következményeként „kioktatott” a tanszéki profil mellett az „Automatizálás gazdasági és szervezési kérdései” című tárggyal, amit – és annak tananyagát is – én kezdeményezte.)
A közben bekövetkezett tanszékvezetői váltások két igen kitűnő és a fiatalokat maximálisan segítő tanszékvezetővel áldottak meg; a szépemlékű Dr. Harsányi István professzor úr, valamint a tanszéknek új karaktert és társadalmi elismertséget teremtő Dr. Ladó László professzor személyében. Ők teremtették meg a feltételeit annak, hogy két új szakirányt is kezdeményezett (és vezessen), úgymint a „Villamos szervező szakmérnöki” (lényegileg: rendszerszervező), valamint hazánkban – a felsőoktatás szintjén – először induló ún. „Értékelemző szakmérnöki” szakokat, majd később átvette a harmadik post graduális szakot, a „gazdasági mérnök” szaknak is a vezetését.
A szélesebb körű oktatási és kutatás-fejlesztési, valamint külső szakértői munkánk lehetőségeit is a fenti két kitűnő tanszékvezető teremtette meg, és így ennek eredményeként:
Önálló témákkal (Döntéselmélet, illetve Projektmenedzsment) szinte valamennyi ágazati felsőszintű vezetőképzőnek, valamint egyetemi továbbképző és vállalati céltanfolyamoknak is állandó előadója volt;
Kutatás-fejlesztési, illetve konkrét szakértői munkáim száma: 58, melyek közül kiemelkedő volt például a középtávú közútfejlesztési program, az 5 milliárdos német RUHTEL-project, vagy a ’96-ra tervezett Budapesti Világkiállításban való közreműködése (melynek pályázati elbírálását a Dr. Kindler József professzorral együtt fejlesztett ún. KIPA módszerrel végezték el);
Publikációi száma: 148, ebből 12 könyv, ill. könyvrészlet, 41 tankönyv, illetve egyéb szakanyagok és cikkek (köztük volt olyan jegyzet is, amelyik ötszöri utánhúzást élt meg és így több mint 10 ezres példányszámot ért el).
Közben megszerezte az amerikai SAVE (Amerikai Értékelemző Mérnökök Társasága) legmagasabb szintű képesítését (Value Specialist), valamint az Engineering Management (SUNY, USA) képesítést is.
A további tanszékvezetői váltás generális személyi állománycserével is járt, így örömmel ment át az Általános Vállalkozási Főiskolára, (ÁVF) annál is inkább, mivel ennek megalapítója Antal János főigazgató rendkívül dinamikus és adaptív képzési programokkal teremtett új és új kihívásokat és lehetőségeket számára is. Összesen 45 éves felsőoktatási tapasztalata olyan új tárgyakkal és eredményekkel bővült az ÁVF-nél, mint:
A „Projektmenedzsment az üzleti életben”, a „Controlling alkalmazása a vállalati környezetben”, valamint a funkció- és költségelemzés moduláris beépítése több tárgy oktatási tervébe is; Teljesen új és izgalmas kihívás volt számára a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási és -fejlesztési rendszerének kialakítása. Ennek, az ÁVF kutatásfejlesztési munkájaként (témavezetésével) kidolgozott ún.: EFQM-modelladaptációját az OM a minisztérium módszertani ajánlásaként küldte ki valamennyi felsőoktatási intézmények számára. (Majd – közel másfél évig – a Professzorok Házában tartott előadások, konferenciák, illetve konzultációk formájában segítette annak specifikus adaptációját igen különböző felsőoktatási intézmények számára);
Új kihívást jelent 2010-től az ÁVF master-képzésének indításával járó két tárgy oktatására való felkészülés, illetve emelt szintű tananyagainak elkészítése. Ugyancsak kiemelt és rendkívül aktuális feladat az alapképzésben már „tárgyiasult” Lean Management tananyagának kidolgozása, lehetőleg olyan szinten és formában, amit a vállalatok és vállalkozások is fel tudnak majd használni szerkezetátalakítási-, illetve szervezetfejlesztési munkájuk valóban racionális növelése érdekében.
Végül családi hátterem „minősége” (ami részemről minden egyebet übere); feleségem, szül.: Nussbaum Marianna Eszter a kereskedelemben, lányom Hevesiné Papp Krisztina ugyancsak a felsőoktatásban, vejem Hevesi Tamás pedig a zenei művészetek terén igyekszik a maximumot teljesíteni (de – mivel nálunk családtagnak számít – meg kell hogy említsem Pöncike nevű 2 kg-os bolognese „hónaljkutyánkat” is, aki ugyancsak részese a szükséges családi harmóniánknak!).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése