Zsolnai László

 


Zsolnai László (1958-)

okl. közgazdàsz (MKKE,1982), az MTA közgazdaságtudományok doktora (2003)


Szentes,1958.máj.5. Sz.: Zsolnai József, Dobó Margit. Nős, 1982, Farkas Julianna.T.:MKKE,1978-82. É.:1982-87 az MKKE szociológia tanszék tud.munkatárs,1987-a BKE váll.gazd. tanszékén oktató, 2004-egy.tanár, 1995-a Gazd.etikai Kut.közp.ig.2000-2003 Széchenyi prof.ösztöndíjas. 1992-az ELTE humán ökológiai programjában vendégoktató. 1997, 1998 a Közép-európai Egy. nyári kurzusainak ig.1984 az ausztriai Laxenburgban, 1990-91 a berkeleyi Kaliforniai Egy.-en, 1992 a firenzei Európai Egy.-en és a londoni University Colleg-ban, 1993 az Edinburgh-i Egy.-en, az LSE-n, 1996-97 a hollandiai Wassenaarban tesz tanulmányutat. Az International Journal of Social Economics szerk.biz.tagja Kut. területe: a közgazd.tan, az ökológia és az etika határterületei. A közgazd.tud. doktora. Több mint 100 publikáció szerzője.

F.m.: Mit ér az ökonómia, ha magyar? (1987)Másként gazdálkodás (1989),Kétszemélyes egyetem(Szántó Tiborral, 1990), Az ökológia reménytelen reménye(Juhász-Nagy Pállal, 1992), Etika a gazdaságban (Kindler Józseffel, 1993),The European Difference-Business Ethics int he Community of European Management Schools (1998),A döntéshozatal etikája (2000), Ökologia, gazdaság, etika (2001),Ethics of Capitalism (2002).H.:vizuális műv.C.: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Kutatóközpont, 1093Bp., Fővám tér 8.Honlap: ethics.bkae.hu

MTI Ki Kicsoda 2009

1224.oldal


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kiss István

Kép
Kiss István (1938-) okl. villamosmérnök, okl. gazdasági mérnök, egyetemi doktor 1938-ban született Debrecenben. Édesapja francia-magyar szakos gimnáziumi tanár, majd a Diákkaptár szövetség országos főtitkára volt. Édesanyja kézimunka tanárnő, de 1947-ig háztartásbeli volt. Egy, nála fiatalabb leánytestvér van. Tanulmányait a világháború után Budapesten kezdte, 1957-ben a Toldy Ferenc gimnáziumban érettségizett.  1963-ban villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Pályakezdőként a BME Ipari Üzemgazdaságtan tanszéken tanársegéd. Tanítás mellett rendszerelmélettel foglalkozott, illetve kidolgozta és tanította az Általános rendszertechnika tárgyat. Mentorával, Kindler Iózseffel megírta a „A komplex mérnökképzés néhány elvi problémájáról” című tanulmányt, amely számos vonatkozásban megalapozta a későbbi vezetés-szervezés oktatását célzó munkákat is. Egyetemi állása mellett mellékállásban az MTA Gazdasági és Rendszertechnikai Kutatócsoport tudományos munkatársa volt.  1
További információk

Boross Zoltán (1929-2009)

Kép
Boross Zoltán (1929-2009) okl. állam- és jogtudományok, okl.  közgazdász, az MTA közgazdaságtudományok doktora Születési adatok  1929. április 10.   Pécs  Halálozási adatok  2009. április 1.   Budapest  Temetési adatok  2009. április 17.   Budapest   Fiumei út  Család Sz: Boross István (†1970) törvényszéki, majd táblai bíró, 1951–1953: a Legfelsőbb Bíróság bírója, Lovrics Antónia, a Pécsi Terményforgalmi Vállalat könyvelője. Testvére: Boross László (1931–) biokémikus. Húga: a Galgahévízi Általános Iskola tanítónője, majd a Ganz-Mávag Szakmunkásképző Iskola tanárnője. F: 1. 1953–1972: Rozgonyi Cecília műszaki rajzoló. Fia: Boross András (1954. aug. 31.) és Boross István (1957. jún. 16.). Elvált. 2. 1973-tól Salamon Anna, az MTA Izotópkutató Intézet tud. titkára. Fia: Boross Attila (1976–). Iskola A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1947), a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) végzett (1951), gépésztechnikusi tanfolyamot végzett (1953), majd okleveles könyvvizsgálói vizsgát tett. A PTE-n
További információk

Fodor Árpád

Kép
  Fodor Árpád okl. gépészmérnök. BME, termelési rendszer szak, okl. gépipari gazdasági mérnök Okl. gépészmérnök (BME, termelési rendszer szak, 1977), okl. gépipari gazdasági mérnök (BME, 1986), Certified ValueSpecialist (CVS-Life), Professional in Value Management (PVM), a MicroVA Fejlesztő Bt. volt ügyvezetője, a Society of American Value Engineers International (SAVE International) tagja. 1979-től 2018-ig óta foglalkozott értékelemzéssel (ValueEngineering, Value Methodology). Ez idő alatt mintegy 360 értékelemzési projektet vezetett le. Főbb alkalmazási területei: gyártmányfejlesztés, technológiai fejlesztés, mély- és magasépítési beruházási tervek felülvizsgálata, fejlesztése, számítástechnikai szoftverek funkcionális követelményjegyzékének összeállítása, szervezet- és folyamatfejlesztés, jogszabályok fejlesztése.  Az elvégzett értékelemzési munkák révén a teamek – a minőségi mutatók emelése mellett - mintegy 500 Mrd Ft megtakarítási lehetőségre hívták fel a megbízók figyelmét. Mint
További információk