Háry András
Háry András (1975-)
okl. gépészmérnök, minőségmenedzsment modul (BME, 1998), PhD (BME, 2004)
QR KÓD: https://youtu.be/-EE-mTPW0Z0?si=S0-Ybp4ltBa7logo
A Dr. Topár József Tanár Úr által a 1996/97-es tanév őszi szemeszterében meghirdetett Minőségirányítás tárgy egy új színt hozott a gyakorlatiasságával, az újszerű minőségmenedzsment módszerekkel, és a szemléletünket szélesítő gyárlátogatásokkal. A minőség iránti elkötelezettség megerősödésének fontos mérföldköve volt 1997-ben az Opel Szentgotthárd Minőségbiztosítási Osztálya, amelynek irodája, rátekintést adva az új Opel Astrák „saját lábra állására” a szerelősor végén, a gyakornok szemében erősen beégette, mitis jelent egy autógyár menedzsment módszeressége. Az itt töltött TDK és diplomagyakorlat után a szombathelyi PHILIPS monitorgyár egy egészen más kultúrával, de a minőségmenedzsment „kincstárát” kínálva, lehetőséget nyújtott nemcsak egy nagyvállalati termelő környezet megismerésére, de a PhD kutatásaim folytatására is. A Tanszéki környezet és a PHILIPS ipari környezete egymást kiegészítve segítették elő a modern menedzsment ismeretek megszerzését, gyakorlati kipróbálását és új módszerek kutatását. Innen már egyenes út vezetett az EFQM Excellence modell felé, amely abban az időben a PHILIPS Corporate szinten támogatott modellje volt, igen komoly tudás- és tapasztalati bázissal a vállalaton belül. Ennek nyomán sikerült bekapcsolódni a kiválósági értékelési folyamatba, európai, regionális és hazai szinten. A 2002 és 2012 között elvégzett több, mint 100 vállalati értékelés felbecsülhetetlen tapasztalást, jó gyakorlatot és szakmai bizonyosságot hozott.
A PHILIPS 2003-ban indult átszervezésének lezárása egyben új szakaszt is megnyitott, teret adva egyrészt az önálló menedzsment szakértői tevékenységem elindítására, másrészt a nagyvállalati ökoszisztéma tapasztalatok adaptálására egy szűkebb földrajzi környezetben, nevezetesen a zöldmezős zalaegerszegi északi ipari zóna környezetében. Egy 2004-ben folytatott beszélgetésből sikerült eljutni húsz hosszú, fáradságos, de annál izgalmasabb és időnként kalandokkal teli éven keresztül a ZalaZONE Park mai állapotáig. Túl azon, hogy a járműipari tesztpályával Európa egyik legkomplexebb tesztelési környezete jött létre, a környezetében kialakult és jelenleg is fejlődő további tesztelési infrastruktúrákkal, a betelepült ipari cégekkel, kutatás-fejlesztéssel, technológiai és egyetemi együttműködésekkel már egy innovációs ökoszisztémáról beszélhetünk.
Egy hasonló technológiai park „lelke” az a tudásháttér, amely – akár helyben, akár a partnerségeken keresztül – elérhető, mozgósítható, alkotásra bírható. A jelenleg mintegy 500 hektáros terület szerencsére „elég nagy, hogy sokan elférjenek itt”, de a tudásalapú együttműködések igénylik is a sokféle, egymást kiegészítő szereplő jelenlétét és elérhetőségét. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem mind kapcsolódnak a parkhoz, eltérő formában és különböző módokon, hozzájárulva a tudásbázisok építéséhez, és viszont is, részesülve a ZalaZONE innovációs ökoszisztéma előnyeiből.
https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=10985
Megjegyzések
Megjegyzés küldése